erősködik szinonimái

ige
  • bizonykodik, bizonygat, fogadkozik, kardoskodik, köti magát (valamihez)
  • (régies): fáradozik, erőlködik
  • huzakodik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szándékozik

ige
  • szándékszik, szándékol, akar, szándékában áll, kíván, eltökél, elhatároz, tervez, tervel, intendál (idegen), feltesz magában, tervbe vesz, fontolgat, készül (valamire), célul tűz ki, céloz, előirányoz, eltervez

agresszió

főnév
  • lerohanás, letámadás, offenzíva, invázió
  • erőszak, agresszivitás, erőszakosság
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a erősködik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elvonszol

ige
  • elhurcol, elrángat, elráncigál, elcibál, elvonszikál (tájnyelvi), elragad (régies)

eldől

ige
  • feldől, elesik, elvágódik, elbotlik, felbukik, felborul, elnyal (szleng), eltanyázik (szleng) Sz: elterül, mint a Nagyalföld
  • tisztázódik, kiderül, dűlőre jut, elhatározódik (régies), elválik, megválik (tájnyelvi), megpecsételődik, pont kerül a végére, nyugvópontra jut

együgyű

melléknév
  • jámbor, naiv, gyermeteg, gyámoltalan, tudatlan, botor, ostoba, balga, bárgyú, gyerekes, oktondi, korlátolt, ütődött, ügyefogyott, mulya, hülye, mamlasz, málé, mafla, bamba, fajankó, tökfilkó, csacsi, süsü (bizalmas), bakó (régies), kukkó (régies), lüdöge (tájnyelvi), gyüre (tájnyelvi), muszmák (tájnyelvi) Sz: nincs ki mind a négy kereke
  • (régies): egyszerű, tanulatlan

csupa

határozószó
  • (jelzőként): merő, tiszta, színtiszta, puszta, egyszerű, egész, egy, tele, mind, igazi, kész, teljes, tökéletes, valóságos, vérbeli, csupádokon (tájnyelvi), csupaadta (tájnyelvi), merőadta (tájnyelvi), sívó (tájnyelvi), tisztádon-tiszta (tájnyelvi)

épületszárny

főnév
  • traktus (bizalmas), épületrész, toldalék, ála (idegen)

fejezet

főnév
  • rész, részlet, szakasz, egység, szemelvény, passzus, caput (régies), capitulum (szaknyelvi)
  • cikkely, paragrafus, pont

mély II.

főnév
  • mélység, mélyedés, fenék, mélypont

bujt1

ige
  • bújtat, dugványoz, buktat, (szőlőt) homlít (tájnyelvi)

borvörös

melléknév, főnév
  • gránátszín, bordó, sötétvörös, mélyvörös

cici

főnév
  • (bizalmas): mellbimbó, emlőbimbó
  • mell, kebel, emlő, begy (bizalmas), didi (bizalmas), csecs, csöcs (durva), tőgy (durva), tejcsárda (szleng), tejcsarnok (szleng), didkó (szleng), duda (szleng), lökhárító (szleng), csucsuka (tájnyelvi)

feldobál, földobál

ige
  • felhajigál, felszór (bizalmas), felhány, felgór (tájnyelvi), felgórál (tájnyelvi)

fémjelzés

főnév
  • ponc (szaknyelvi), poncolás (szaknyelvi), próba, nemesfém-hitelesítő jel

helytelen

melléknév
  • téves, hibás, hamis, rossz, pontatlan, valótlan, fals, bal (régies)
  • illetlen, neveletlen, ízetlen, megbotránkoztató, erkölcstelen, kifogásolható, elítélendő, bántó, visszás, fonák
  • (régies): éktelen, formátlan, idomtalan, csúnya, rút
  • (régies): éretlen, idétlen, sületlen, balgatag, balyókás (tájnyelvi), dilló (tájnyelvi)

gukker

főnév
  • kukker, látcső, messzelátó, távcső

erszény

főnév
  • pénztárca, tárca, buksza (bizalmas), pénzeszacskó (régies), tarsoly (régies), bugyelláris (régies)

elvan

ige
  • megvan, elél, megél, elteng, békén van (régies)
  • megfér, összefér

fájlal

ige
  • fájdít, fájdalmat érez, fájít (tájnyelvi), sajnít (tájnyelvi), sérlel (tájnyelvi)
  • panaszkodik
  • sajnál, szomorkodik, búsul, bán, bánkódik, kesereg, sirat, gyászol, sajnálkozik (valamin)
  • rosszulesik (valakinek valami), megbántódik, neheztel, sérelmez

gordonka

főnév
  • cselló, violincello (idegen), barbora (régies), kisbőgő (tájnyelvi)

estefelé

határozószó
  • estendőn (tájnyelvi), estendén (tájnyelvi), szürkületkor, alkonyattájt, alkonyatkor, este

élesít

ige
  • élez, fen, megfen, köszörül, csiszol, hegyez

fatönk

főnév
  • fatuskó, tuskó, fatörzs, farönk, rönk, tőke, csutok (tájnyelvi), csutkó (tájnyelvi), fatönköly (tájnyelvi), rönköly (tájnyelvi)

gravitáció

főnév
  • tömegvonzás, nehézségi erő, nehézkedés (régies)