gondolkodás, gondolk szinonimái
főnév
- elmélkedés, kontempláció (régies), töprengés, mérlegelés, megfontolás, meditáció, fejtörés, gondolatfűzés, számítgatás, tervezgetés, spekuláció, okoskodás, rágódás
- észjárás, gondolkodásmód, eszmerendszer
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
híradó I.
melléknév
- tudósító, értesítő, kikiáltó, hirdető, híresztelő
- (szaknyelvi): híradós (század), távbeszélő (katona), távírász (katona), tyúkbeles (szleng), híres (szleng), prüntyögős (szleng), antennás (szleng)
felmentés, fölmentés
főnév
- mentesítés, mentesség, diszpenzáció (idegen)
- felmentvény
- feloldozás, abszolúció (szaknyelvi), bűnbocsánat, megbocsátás
- tisztázás, igazolás
- felszabadítás, megszabadítás
felerősít, fölerősít
ige
- rögzít, megerősít, odaerősít, ráerősít, odaszegecsel, felszegel, ráköt, felköt, odaköt, odamadzagol, odaszorít, odatűz, rávarr, odavarr, felvarr
- felhangosít
- növel, fokoz, emel (zajt)
- feltáplál, feljavít, felhizlal, felpárkál (tájnyelvi), felzsendít (tájnyelvi)
hajdani
melléknév
- régi, ősi, egykori, azelőtti, korábbi, letűnt, néhai, ósdi, valamikori, quondam (régies), ódon, réges-régi, ó (régies), volt, régmúlt, archaikus
- divatjamúlt, régimódi, ódivatú, avatag, idejétmúlt, ásatag
elintézés
főnév
- elrendezés, lebonyolítás, megoldás, eligazítás, elsimítás, végrehajtás, véghezvitel, megvalósítás
belekeveredik
ige
- belesodródik, belebonyolódik, belegabalyodik, belemászik, beleártja magát, belebojtorkodik (tájnyelvi), beleelegyedik (tájnyelvi), belehederedik (tájnyelvi), belekevergőzik (tájnyelvi)
- belezavarodik, belesül, bakizik (bizalmas)
- (szleng): beleszeret
elnevezés
főnév
- névadás, keresztelés, elkeresztelés, megnevezés, megjelölés
- név, nevezet (régies), szóhasználat, megnevezés
haldokló I.
melléknév
- kihaló, kivesző, kimúló, végét járó, agonizáló (idegen), halált vonó (tájnyelvi), döglődő (durva)
- halódó
helyesbítés
főnév
- javítás, kiigazítás, helyreigazítás, módosítás, korrekció, korrektúra, rektifikáció (régies), emendatio (régies)
- felülvizsgálat, revideálás (idegen)
készség
főnév
- hajlam, hajlandóság, szándék, fogékonyság, diszpozíció (szaknyelvi), inklináció (szaknyelvi), kedv
- jóakarat, szolgálatkészség, előzékenység, udvariasság
- ügyesség, képesség, tehetség, talentum (idegen), érzék, adottság, gyakorlat, gyakorlottság, rutin, jártasság, rátermettség, tudás, hozzáértés, perfekció (idegen)
- jogosultság, képesítés, képzettség, szakismeret
- (régies): fölszerelés, készlet, állomány
ismérv
főnév
- ismertetőjegy, ismertetőjel, kritérium, megkülönbözető jegy, sajátosság, jelleg, jellegzetesség, karakterisztikum (idegen), specialitás (idegen), kórtünet, tünet
függ
ige
- lóg, csüng, csügg, függed (tájnyelvi), fityeg, himbálódzik, himbálózik
- (vkitől, vmitől): áll (valakin, valamin), múlik (valakin, valamin), megfordul (valakin, valamin)
félrelép
ige
- botlik, rosszul lép, mellélép, csetlik-botlik
- (bizalmas): megcsal, hűtlenkedik, ballépést követ el, hibázik, megtéved, felszarvaz, félrenéz, félredug (durva), félrekefél (szleng), feketézik (tájnyelvi), kalandozik
habókos
melléknév
- hóbortos, bogaras, hangyás (szleng), szeszélyes, bolondos, mániás, különc, kelekótya, hebehurgya