gondolkodás, gondolk szinonimái

főnév
  • elmélkedés, kontempláció (régies), töprengés, mérlegelés, megfontolás, meditáció, fejtörés, gondolatfűzés, számítgatás, tervezgetés, spekuláció, okoskodás, rágódás
  • észjárás, gondolkodásmód, eszmerendszer

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

arcátlan, orcátlan

melléknév
  • szemtelen, pimasz, szégyentelen, szemérmetlen, pofátlan (durva) Sz: szemtelen, mint a piaci légy; van bőr a képén; van bőr a pofáján; kidobják az ajtón, bejön az ablakon; ráfér a pofájára (tájnyelvi); szem nélkül való (tájnyelvi); nincs arca, csak pofája (tájnyelvi); sem orcája, sem pofája (tájnyelvi); sem orcája, sem szégyene (tájnyelvi); bagaria az orcája (tájnyelvi); disznóbőr az orcája (tájnyelvi); bivalybőr van a képén (tájnyelvi); bocskor a pofája (tájnyelvi); bocskorbőr az orcája (tájnyelvi)
  • gyalázatos, botrányos, felháborító, vérlázító, példátlan, elképesztő

pendül

ige
  • csendül, kondul, zendül
  • (tájnyelvi): gyarapodik, növekedik
  • fejlődik, okosodik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gondolkodás, gondolk szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fűrészbak

főnév
  • fűrészpad, kecskeláb

felmentés, fölmentés

főnév
  • mentesítés, mentesség, diszpenzáció (idegen)
  • felmentvény
  • feloldozás, abszolúció (szaknyelvi), bűnbocsánat, megbocsátás
  • tisztázás, igazolás
  • felszabadítás, megszabadítás

felerősít, fölerősít

ige
  • rögzít, megerősít, odaerősít, ráerősít, odaszegecsel, felszegel, ráköt, felköt, odaköt, odamadzagol, odaszorít, odatűz, rávarr, odavarr, felvarr
  • felhangosít
  • növel, fokoz, emel (zajt)
  • feltáplál, feljavít, felhizlal, felpárkál (tájnyelvi), felzsendít (tájnyelvi)

épületszárny

főnév
  • traktus (bizalmas), épületrész, toldalék, ála (idegen)

gépesítés

főnév
  • automatizálás, motorizálás, mechanizálás, villamosítás

hajdani

melléknév
  • régi, ősi, egykori, azelőtti, korábbi, letűnt, néhai, ósdi, valamikori, quondam (régies), ódon, réges-régi, ó (régies), volt, régmúlt, archaikus
  • divatjamúlt, régimódi, ódivatú, avatag, idejétmúlt, ásatag

összemelegedik

ige
  • összeszokik, megbarátkozik, összeédesedik

elintézés

főnév
  • elrendezés, lebonyolítás, megoldás, eligazítás, elsimítás, végrehajtás, véghezvitel, megvalósítás

életmű

főnév
  • munkásság, oeuvre (idegen), pályakör (régies)

belekeveredik

ige
  • belesodródik, belebonyolódik, belegabalyodik, belemászik, beleártja magát, belebojtorkodik (tájnyelvi), beleelegyedik (tájnyelvi), belehederedik (tájnyelvi), belekevergőzik (tájnyelvi)
  • belezavarodik, belesül, bakizik (bizalmas)
  • (szleng): beleszeret

elnevezés

főnév
  • névadás, keresztelés, elkeresztelés, megnevezés, megjelölés
  • név, nevezet (régies), szóhasználat, megnevezés

haldokló I.

melléknév
  • kihaló, kivesző, kimúló, végét járó, agonizáló (idegen), halált vonó (tájnyelvi), döglődő (durva)
  • halódó

helyesbítés

főnév
  • javítás, kiigazítás, helyreigazítás, módosítás, korrekció, korrektúra, rektifikáció (régies), emendatio (régies)
  • felülvizsgálat, revideálás (idegen)

készség

főnév
  • hajlam, hajlandóság, szándék, fogékonyság, diszpozíció (szaknyelvi), inklináció (szaknyelvi), kedv
  • jóakarat, szolgálatkészség, előzékenység, udvariasság
  • ügyesség, képesség, tehetség, talentum (idegen), érzék, adottság, gyakorlat, gyakorlottság, rutin, jártasság, rátermettség, tudás, hozzáértés, perfekció (idegen)
  • jogosultság, képesítés, képzettség, szakismeret
  • (régies): fölszerelés, készlet, állomány

ismérv

főnév
  • ismertetőjegy, ismertetőjel, kritérium, megkülönbözető jegy, sajátosság, jelleg, jellegzetesség, karakterisztikum (idegen), specialitás (idegen), kórtünet, tünet

gondozó

főnév
  • ápoló
  • gondviselő
  • gondozóintézet

függ

ige
  • lóg, csüng, csügg, függed (tájnyelvi), fityeg, himbálódzik, himbálózik
  • (vkitől, vmitől): áll (valakin, valamin), múlik (valakin, valamin), megfordul (valakin, valamin)

gyökeredzik, gyökere

ige
  • alapszik, alapul
  • ered, származik

iparosítás

főnév
  • indusztrializálás (idegen)

gubó

főnév
  • báb, selyemgubó
  • gubacs, suska (tájnyelvi)
  • dudor, daganat

félrelép

ige
  • botlik, rosszul lép, mellélép, csetlik-botlik
  • (bizalmas): megcsal, hűtlenkedik, ballépést követ el, hibázik, megtéved, felszarvaz, félrenéz, félredug (durva), félrekefél (szleng), feketézik (tájnyelvi), kalandozik

habókos

melléknév
  • hóbortos, bogaras, hangyás (szleng), szeszélyes, bolondos, mániás, különc, kelekótya, hebehurgya

iskolás

főnév
  • tanuló, diák