gonoszkodik szinonimái

ige
  • kötődik, incselkedik, huncutkodik, csintalankodik, mókázik, heccelődik, cicázik, évődik, ingerkedik, enyeleg, böllenkedik (tájnyelvi), latorkodik (régies), tolvajkodik (régies)
  • bánt, kínoz, gyötör

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sértett

főnév
  • kárvallott, károsult, áldozat, panaszos

számvevőség

főnév
  • számtartóság
  • könyvelőség
  • adóhivatal
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gonoszkodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fűszerez

ige
  • ízesít, ízt ad, megadja az ízét, trágyáz (régies), fűszerszámoz (régies)
  • színesít, élénkít
  • tarkít

felnő, fölnő

ige
  • megnő, felnövekszik, felserdül, felcseperedik, felnőtté válik, cseperezik (tájnyelvi), felgingárodik (tájnyelvi), megiperedik (tájnyelvi), felsúdul (tájnyelvi), felterem (tájnyelvi), kifejlődik
  • kivirul, kivirágzik
  • felnevelkedik Sz: veri az anyja tolla; kinőtt az Isten markából; benőtt a feje lágya; nem lehet már az ágy alá dugni; liba volt, most lúd; nem játszik már dióst

felfakad, fölfakad

ige
  • felnyílik, felreped, kifakad, felszakad
  • felpattan, kipattan (rügy)
  • feltör, kitör, kibuggyan, felbugyog, felzubog
  • (tájnyelvi): felpuhul, felázik (út)

érdekkör

főnév
  • érdekszféra, hatalmi szféra, hatáskör

géppisztoly

főnév
  • géppityu (szleng), pukkancs, stukker (szleng), meggymagköpködő (szleng), gitár (szleng), davajgitár (szleng)

hajlandóság

főnév
  • hajlam, készség, vonzódás, vonzalom, előszeretet, ingerencia (tréfás), velleitás (idegen)
  • szándék, akarat, kedv, indulat
  • beleegyezés, hozzájárulás

összerezzen

ige
  • megrezzen, összerázkódik, megrázkódik, összerándul
  • megijed, megrémül, megriad

eljegyzés

főnév
  • kézfogó, gyűrűváltás, jegyváltás, kendőváltás (régies), mátkásulás (tájnyelvi)

eleven

melléknév
  • élő, létező, hús-vér
  • élénk, mozgékony, izgő-mozgó, fürge, friss, lendületes, virgonc, nyüzsgő, ugribugri, energikus, agilis, játékos, pajkos, tűzrőlpattant, tüzes, víg, vidám, bohókás Sz: eleven, mint a csík
  • változatos, lendületes, fordulatos, mozgalmas, érdekfeszítő, életszerű, színes, színpompás, képszerű, plasztikus

belemászik

ige
  • (kellemetlenségbe): belemegy, belekeveredik

elnyugszik

ige
  • megpihen, elpihen, elalszik, nyugovóra tér, lefekszik
  • meghal, elhalálozik
  • (nap): lenyugszik, leáldozik (választékos), leszentül (tájnyelvi)

hallgatás

főnév
  • némaság, hangnélküliség
  • szilencium, nyelvkötés (régies), csend
  • (valakiről, valamiről): mellőzés
  • titoktartás, diszkréció
  • elnémulás, némaság, terméketlenség, szótlanság
  • visszahúzódás
  • szélcsend
  • odafigyelés, hallgatódzás, fülelés, neszelés

helyőrség

főnév
  • védőrség (régies), garnizon (régies), garnizonőrség (régies)
  • laktanya, katonai állomáshely

kétféle

melléknév
  • kétfajta, különböző, felemás, alternatív (idegen)

istenít

ige
  • dicsőít, imád, bálványoz, fetisizál, tisztel, adorál (régies), glorifikál (választékos), magasztal, rajong (valakiért), felmagasztal, áld

gorombáskodik

ige
  • durváskodik, durván bánik (valakivel), durválkodik, otrombálkodik, ráförmed, ripőkösködik (régies), piszkolódik, kaffog (tájnyelvi), bombuckodik (tájnyelvi)

fülbemászó II.

főnév
  • fülbogár (régies)

gyötrődik

ige
  • kínlódik, vergődik, emésztődik, eszi magát, emészti magát, marcangolja magát, tépelődik, rágódik, őrlődik, epekedik, évődik (tájnyelvi), ölődik, szenved, kínokat áll ki, aggódik, vesztegeti a lelkét, sínylődik

iránytű

főnév
  • tájoló, delejtű (régies), kompasz (régies), busszola (régies), mágnestű (régies)

gúnyol

ige
  • csúfol, kigúnyol, gúnyt űz (valamiből), gúny tárgyává tesz, fitymál, kinevet, kikacag, kiröhög (durva), csipkelődik, persziflál (idegen), szatirizál (régies), kifiguráz, csúffá tesz, csúfot űz (valakiből), pellengérre állít, megtréfál, tréfát űz, bolonddá tesz, csúfságol (tájnyelvi), cukkol, heccel, cikiz (szleng)

felruház, fölruház

ige
  • felöltöztet, ruhával ellát, kistafíroz (tájnyelvi), kiruház (tájnyelvi)
  • meghatalmaz, képesít, felhatalmaz, (jogot) megad, ráruház, ellát
  • tulajdonít, javára ír, attribuál (idegen)

hacsak

határozószó
  • amennyiben, ha, egyáltalában

ismertetőjegy

főnév
  • ismérv, ismertetőjel, kritérium, megkülönböztető jegy, sajátosság, jelleg, jellegzetesség, karakterisztikum (idegen), specialitás (idegen)