irányár szinonimái

főnév
  • tájékoztató ár, hozzávetőleges ár

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elhaló

melléknév
  • gyengülő, elhalkuló, halk

felhang

főnév
  • vékony hang, magas hang, fenhang (régies)
  • (régies): mellékzönge
  • palatális magánhangzó
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a irányár szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

igazi I.

melléknév
  • valódi, igaz, hiteles, tősgyökeres, tőrőlmetszett, törzsökös, valóságos, romlatlan, hamisítatlan, eredeti, frankó (szleng), igazándi (tájnyelvi)
  • született, vérbeli, virtigli (bizalmas), echt (idegen)
  • nagyfokú, teljes, előírásos, előírásszerű, kétségtelen
  • tulajdonképpeni, tényleges, voltaképpeni, legjobb

használható

melléknév
  • hasznavehető, haszonvehető (régies), hasznosítható, hasznos, alkalmazható, megfelelő, alkalmas, felhasználható, igénybe vehető, épkézláb (ötlet), reális (terv), praktikus (eszköz), való (valamire), haszonravaló (tájnyelvi)(tájnyelvi)

hancúroz, hancúrozik

ige
  • rajcsúroz (bizalmas), viháncol (pejoratív), hancúzik (tájnyelvi), ciherézik (tájnyelvi), dancol (tájnyelvi), hendebundázik (tájnyelvi)
  • pajzánkodik (bizalmas), pajkoskodik (bizalmas), dévajkodik, hempereg, kutyálkodik, ebelkedik (tájnyelvi)

gerincoszlop

főnév
  • hátgerinc, gerinc, gernye (tájnyelvi), geréb (tájnyelvi)

indul

ige
  • felkerekedik, felszedelőzködik, rajtol, startol, ered (valaminek), kászálódik, útra kel
  • születőben van, kezdődik, működni kezd, begyullad (motor)
  • fellendül, kibontakozik, elkezdődik, megkezdődik
  • jelölteti magát, benevez, pályázik
  • részt vesz

kacsint

ige
  • hunyorít, hunyik (tájnyelvi)
  • pislant, les (valamire), pislog

segély

főnév
  • támogatás, juttatás, járadék, segítség, gyámolítás, szubvenció (szaknyelvi), szubszidium (régies), segedelem (régies)

fenyegetés

főnév
  • fenyegetődzés, ijesztgetés

felszárad, fölszárad

ige
  • fölszikkad, felcikkad (tájnyelvi), kiszárad, megszárad, szárazzá lesz, fókodik (tájnyelvi), elfuvalkodik (tájnyelvi), felverődik (tájnyelvi)

dolgozó II.

főnév
  • munkás, munkavállaló, kenyérkereső, munkaerő, melós (szleng), alkalmazott, munkatárs
  • dolgozóméh
  • (bizalmas): dolgozószoba
  • (bizalmas): munkahely, hivatal

fogadalom

főnév
  • ígéret, fogadás, eskü, adott szó, becsületszó, ígérgetés, kötés (tájnyelvi), egyezség (tájnyelvi), szerződés (tájnyelvi)

kapadohány

ige
  • királynédohány, parasztdohány, pimaszdohány

készül

ige
  • készülődik, készíti magát, nekigyürkőzik, szedelődzködik, szedelőzködik
  • keletkezik, lesz, küszöbön áll, kialakul, csinálódik, létesül, épül
  • sül, fő
  • szándékozik, akar, törekszik, tervez, kitervel, kigondol, fontolgat, forral
  • tanul, gyakorol, felkészül
  • edz, tréningez

legújabb

melléknév
  • legfrissebb, mostani, legmodernebb, vadonatúj, legkorszerűbb
  • legutóbbi, utolsó

kopasz

melléknév, főnév
  • tar, hajatlan, szőrtelen, gulács (régies), szárd (régies), bőrhajú (szleng), bőrfejű (szleng) Sz: olyan a feje, mint a biliárdgolyó; nyakig ér a homloka; kopasz, mint a gyalult deszka; szérűt csinált az ördög a fején; törülközővel fésülködik; a légy elcsúszik a koponyáján
  • tollatlan, meztelen, vedlett
  • csupasz, kopár, puszta, lombtalan, levéltelen
  • (szleng): kiskatona (bizalmas), regruta (régies), újonc, kezdő, zöldfülű, mazsola (bizalmas), bokorugró (szleng), doberdós (szleng), felső ágyas (szleng), hámozott (szleng)

írásbeli II.

főnév
  • dolgozat, doga (bizalmas), zárthelyi, zéhá (bizalmas)

idő

főnév
  • időszak, kor, korszak, időköz, időtartam, intervallum, fázis, periódus, ciklus
  • időpont, időhatár, terminus
  • élettartam, életkor, életidő (régies)
  • korhatár
  • időszámítás, időmérés, időjelzés
  • időjárás, ájer (tájnyelvi)
  • igeidő, tempus (szaknyelvi)

jellemvonás

főnév
  • tulajdonság, ismertetőjel, ismertetőjegy, ismérv, megkülönböztető jegy, jellegzetesség, sajátosság, sajátság, attribútum (szaknyelvi), karakterisztikum (idegen)

komorság

főnév
  • rosszkedvűség, mogorvaság, kedvetlenség, szigorúság, keménység

iszkol

ige
  • siet, fut, rohan, szalad, menekül, kotródik, szedi a lábát, kereket old, nyaka közé szedi a lábát, pucol (szleng), tép (szleng), tűz (szleng), söpör (szleng), rongyol (szleng), húz (szleng), sprintel (szleng), skerál (szleng), kotrecel (tájnyelvi), kotringol (tájnyelvi), licel (tájnyelvi), iszkódik (tájnyelvi), meglép

hátszín

főnév
  • hátszíj (régies), hátszél (régies), hátcímer (régies)

jószívű

melléknév
  • jóságos, jólelkű, melegszívű, aranyszívű, lágyszívű, vajszívű, galamblelkű (tájnyelvi), csupa szív, megértő, emberséges, irgalmas, könyörületes, emberbaráti, humánus, filantróp
  • szíves, kegyes (régies), jóindulatú, nyájas Sz: kebelében találja a jó meleget
  • önzetlen, adakozó, jótékony, bőkezű, nagylelkű, altruista (választékos)

konzervatív

melléknév, főnév
  • haladásellenes, maradi, ódivatú, régimódi
  • hagyománytisztelő