belelő szinonimái

ige
  • beleereszt, beledurrant, beledurrogtat (tájnyelvi), golyót repít (valakibe, valamibe)
  • (fájdalom) (tájnyelvi): belenyilallik, beleáll

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elrendezés

főnév
  • rendberakás, rendbetevés, helyretevés, megigazítás
  • csoportosítás, átcsoportosítás, osztályozás, rangsorolás
  • (ügyé): elsimítás, tisztázás, megoldás, elintézés, egybehangolás, egyeztetés
  • tagozás, felépítés, alakzat, kompozíció, megszerkesztés, szerkezet, struktúra, beosztás

málna

főnév
  • Boldogasszony csipkéje (tájnyelvi), csipkefa, himpér (tájnyelvi), lyukasszeder (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a belelő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

beavat

ige
  • megismertet, bevezet, belevon, felvilágosít, kitanít
  • (régies): beiktat, belajstromoz
  • (textilt) beáztat, impregnál (szaknyelvi)

álmodozó

melléknév
  • ábrándozó, ábrándos, merengő, révedező, képzelődő, mélázó, fellegekben járó, ábrándokat kergető, romantikus, idealista, fantaszta (pejoratív)

alászolgája

módosítószó
  • (régies): viszontlátásra, ajánlom magamat

békanyál

főnév
  • békahártya (tájnyelvi), békahínár (tájnyelvi), békalencse (tájnyelvi), békakása (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): ökörnyál

bizonyos

melléknév
  • biztos, egyértelmű, határozott, konkrét, hiteles, csalhatatlan, elvitathatatlan, megalapozott, kétségbevonhatatlan, kétségtelen, félreérthetetlen, félreismerhetetlen, nyilvánvaló, cáfolhatatlan, megcáfolhatatlan, megingathatatlan, megdönthetetlen, szilárd, tagadhatatlan, vitán felül álló, vitathatatlan, tuti (bizalmas), frankó (szleng)
  • valamelyes, valamilyen, némely, némiszerű (régies)
  • adott, meghatározott

készültség

főnév
  • készenlét, készület
  • képzettség, felkészültség, tudás

bolond I.

melléknév
  • őrült, gyengeelméjű, elmebeteg, elmebajos, tébolyult, eszelős, eszeveszett, eszement, zavart elméjű, féleszű, félkegyelmű, tébolyodott, agyalágyult, beszámíthatatlan, háborodott, hibbant, hülye, hígvelejű, agyatlan, ütődött (bizalmas), pszichopata (szaknyelvi), rögeszmés, mániás, bogaras, dilis, dilinyós (bizalmas), esztelen, eszetlen, eszeficamodott, együgyű, mafla, kótyagos, botor, badar, hóbortos, hőbörödött (tájnyelvi), idétlen, zagyva, kerge, csajbókos (tájnyelvi), kolontos (tájnyelvi), félcédulás, félnótás, félnadrág, flepnis (bizalmas), sügönye (bizalmas), rigolyás, kretén, flúgos (szleng), lökött (szleng), nyomott, nyomi (szleng), sügér, bohó (régies), füves (régies), golyós (szleng), balyóka (tájnyelvi), bódi (tájnyelvi), csába (tájnyelvi), csánbókos (tájnyelvi), csuba (tájnyelvi), dideli (tájnyelvi), kanyókás (tájnyelvi), bődült (tájnyelvi) Sz: Alföldön zarándokoskodik az esze; anyja hasában sem volt esze; baj van a káptalanban; beírták a bolondok könyvébe; bolond fáról puffant; bolondgombát evett; disznón keres gyapjút; elment a jó dolga; elszalasztotta az eszét; forgószél van a fejében; hat pénteken se jöhet eszére; hiányzik egy deszkája; hol okos, hol bolond; kivették a kerekét; kóvályog az esze; lágyára esett a sulyok; legelni küldte az eszét; Lipótmezőre való; lóg egy dongája; maszlagot evett; mind esze, mind mesze; mindig kuckóban ül, még sincs otthon; motoz van a fejében, mint a bolond birkának; nem talál útjára az esze; nem tud eszével számot vetni; nincs ki egészen; nincs ki húszra; nincs ki neki a kupa; nincsenek otthon nála; odahaza felejtette az eszét; olyan ember, aki a meszet issza meg tej fejében; olyan, mint aki az ablakfával elszaladt; olyan, mint akitől az Isten őrizzen; se tű, se cérna; visszára beszél
  • értelmetlen, meggondolatlan, hebehurgya, hebrencs (tájnyelvi)
  • (ötlet): képtelen, komikus, ésszerűtlen, fura, furcsa, különös, szokatlan, valószínűtlen, abszurd, groteszk

cigánylány

főnév
  • gitanissa (régies), rányi (szleng), romacsaj

előáll

ige
  • előlép, előjön, jelentkezik, kilép, megjelenik
  • (valamivel): előterjeszt, közzétesz, bejelent, bedob, kijelent (bizalmas), jön (valamivel) (bizalmas), javasol, proponál, indítványoz, hivatkozik (valamire), felhoz, említ, előad, kifejt, előjön (valamivel), előhozakodik (valamivel), bevall (valamit), kirukkol (bizalmas)
  • létrejön, keletkezik, alakul, formálódik, képződik, mutatkozik
  • bekövetkezik, előfordul, előadódik, megesik

drákói

melléknév
  • szigorú, könyörtelen, erélyes

belenéz

ige
  • belepillant (bizalmas), beletekint, belepislant, belekukkant (bizalmas), belebámul, belemered
  • belelapoz, belenyálaz, átlapoz, beleolvas, belekandít (tájnyelvi), felüt (valamit)

barnul

ige
  • sötétül, sötétedik, feketedik, sül, pirul, pörkölődik, karamellizálódik
  • lesül, lebarnul
  • barnállik
  • (tájnyelvi): esteledik, sötétedik

betölt

ige
  • beletölt, beleönt, beönt, megtölt (valamivel)
  • betöm, teletöm
  • (illat, hang): áthat, átjár, megtölt
  • (sokaság teret): ellep, elfoglal
  • (eszme, hangulat): eltölt, uralkodik, áthat
  • (állást, munkakört): ellát, elvégez, teljesít
  • (életévet): elér, megér (választékos), túlhalad, elhagy, átlép

dolgozó II.

főnév
  • munkás, munkavállaló, kenyérkereső, munkaerő, melós (szleng), alkalmazott, munkatárs
  • dolgozóméh
  • (bizalmas): dolgozószoba
  • (bizalmas): munkahely, hivatal

benevez

ige
  • indul, jelentkezik, feliratkozik, (részvételt) bejelent

amiért

határozószó
  • azért, mert

bicska

főnév
  • zsebkés, tollkés, penicilus (régies), bicsak (tájnyelvi), kusztora (tájnyelvi), bugylibicska (tájnyelvi), gyíkleső (tájnyelvi), békanyúzó (tréfás), halef (szleng), bökő (szleng)

dörömböl

ige
  • zörög, dobol, kopog, zörget, dörömböz (tájnyelvi), zörömböl (régies), kopogtat, kocog, dörget (tájnyelvi), dübögtet (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): dorombol