felettes, fölöttes I. szinonimái

melléknév
  • irányító, fölérendelt, fő-, vezető

felettes, fölöttes II. szinonimái

főnév
  • főnök, vezető, igazgató, parancsnok, elöljáró, feljebbvaló, nagyfőnök (bizalmas), góré (bizalmas), principális (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nagyrészt

határozószó
  • nagyrészben, nagyobbrészt, legnagyobbrészt, nagyobbára, javarészt, jórészben, jórészt, főképp, főként, túlnyomórészt, zömmel, jobbára, jobbadán (régies), jószerint (tájnyelvi), leginkább, többnyire, többségében
  • nagyjából

kémény

főnév
  • kürtő (régies), kamin (régies), füstös (tájnyelvi), füstkieresztő (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felettes, fölöttes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

farok, fark

főnév
  • csóva (üstökösé)
  • farkinca (bizalmas), csutak (bizalmas)
  • (szleng): hímvessző, pénisz, szerszám (szleng), műszer (szleng), puska (szleng), fütyi (bizalmas), fütykös, fütyülő (bizalmas), kuki (bizalmas), pöcs (durva), lőcs (durva), fasz (durva)

elrejt

ige
  • eldug, elrekkent (tájnyelvi)
  • elbújtat, elrejtőztet
  • eltakar, elfed
  • (választékos): eltitkol, magába zár, magába fojt, elpalástol, elkendőz, leplez Sz: véka alá rejt

elnyűtt

melléknév
  • elkoptatott, elkopott, kikopott, elszaggatott, elhasználódott, elhasznált, elviselt, elhordott, kopott, rongyos, szakadozott, elrongyolódott, foszlott (tájnyelvi), koszlott, lafanc (tájnyelvi), kuplott (tájnyelvi), lestrapált (bizalmas), levetett, használt, viseltes, ócska, agyonstrapált (bizalmas)
  • kimerült, elcsigázott, nyúzott, fáradt, törődött
  • agyoncsépelt, elcsépelt, szokványos, lapos, üres, sablonos, közhelyes, közhelyszerű, banális, érdektelen, mindennapi, szürke, színtelen, elavult, szakállas (vicc) (bizalmas)

egyenlően

határozószó
  • egyformán, ugyanúgy, egyaránt, hasonló mértékben, ugyanazon módon, egyenlőként, egyenlőképp, egyenlőképpen, egyenrangúlag, igazságosan, azonosan, egyformálag (tájnyelvi)

félálom

főnév
  • szendergés, szundikálás, szundítás, szunnyadás, álomszesz (tájnyelvi)

féregnyúlvány

főnév
  • vakbél, appendix (szaknyelvi)

műves

melléknév
  • míves, kidolgozott, aprólékos, díszes, finom
  • (tájnyelvi): munkás, dolgos

csiszol

ige
  • dörzsöl, fényesít, fényez, súrol, gyalul, políroz, reszel, smirgliz, tisztáz, koptat, köszörül, csuszol (tájnyelvi), gyeszöl (tájnyelvi), csiszorál (tájnyelvi), váslal (tájnyelvi), fen
  • palléroz (választékos), kiművel, farag, finomít, tökéletesít, javít, cizellál, fejleszt

csendesít, csöndesít

ige
  • csendre int, lecsendesít, csitít, csígat (tájnyelvi)
  • nyugtat, békítget, csillapít, békít, szelídít, kérlel, vigasztal
  • halkít, enyhít
  • mérsékel, tompít, csitol (tájnyelvi), tilimít (tájnyelvi)

alászolgája

módosítószó
  • (régies): viszontlátásra, ajánlom magamat

dália

főnév
  • krumplirózsa, georgína (szaknyelvi)

finnyás

melléknév
  • finnyáskodó, kényes, kényeskedő, válogatós, bélebűzhödt (tájnyelvi), pipónyás (tájnyelvi), nyaska (tájnyelvi)
  • háklis (bizalmas), szőröző (bizalmas)

füstös I.

melléknév
  • füstfogta, füstszínű
  • összefüstölt, kormos, kojtos (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): szennyes, piszkos, szurtos

igazság

főnév
  • igaz, való, bizonyosság, valóság, tény, tényállás, ténylegesség, hitelesség, realitás, őszinteség, veritas (idegen)
  • igazságszolgáltatás, bíróság

harangoz

ige
  • kongat, húzza a harangot, gingallóz (tájnyelvi), búgat (tájnyelvi), kolontyol (tájnyelvi)
  • csönget, csenget, csilingel Sz: húzzák már a levesnótát
  • (lábbal): lóbál, lógáz

felfedező, fölfedező I.

melléknév
  • feltáró, felderítő, megtaláló, meglelő, megpillantó

faluvég

főnév
  • faluszél, vég (régies), szél (tájnyelvi), gyepsor (tájnyelvi), alvég (tájnyelvi), felvég (tájnyelvi), szeg (tájnyelvi), alszeg (tájnyelvi), felszeg (tájnyelvi), a kertek alja

felszolgál, fölszolg

ige
  • felad, feltálal, tálal, felhord, körülhord, körülkínál, kiszolgál, szervíroz, szervál (régies)

hancúroz, hancúrozik

ige
  • rajcsúroz (bizalmas), viháncol (pejoratív), hancúzik (tájnyelvi), ciherézik (tájnyelvi), dancol (tájnyelvi), hendebundázik (tájnyelvi)
  • pajzánkodik (bizalmas), pajkoskodik (bizalmas), dévajkodik, hempereg, kutyálkodik, ebelkedik (tájnyelvi)

feljogosít, följogos

ige
  • felhatalmaz, meghatalmaz, engedélyez, engedélyt ad, megenged, jogosít, autorizál (idegen), lehetővé tesz
  • megbíz, utasít, kinevez, kijelöl

elszemtelenedik

ige
  • elorcátlanodik, elpimaszodik, elkanászodik, elkanászosodik Sz: felnyílik a csipája; nyakára nő vkinek; kinyílik a szeme, mint a csipás macskának

felvirrad, fölvirrad

ige
  • megvirrad, kihajnalodik, kivirrad, kivilágosodik, pirkad, pitymallik
  • elérkezik, eljön, megkezdődik, beköszönt
  • jóra fordul

hánykódik, hánykolód

ige
  • dobálja magát, hányja-veti magát, forgolódik, kapálódzik, fetreng, vergődik, küszködik, hentereg, feszeng, kepickél (tájnyelvi), hengereg (tájnyelvi), csöntöszög (tájnyelvi), nyüzgölődik (tájnyelvi)
  • háborog, hullámzik, csapódik, dobálódik, lökődik, taszítódik, hintázik, reng, hányódik, táncol, himbálódzik, imbolyog