irtóztató szinonimái
melléknév
- iszonyú, iszonyatos, undorító, félelmetes, rémítő, rémisztő, borzalmas, hajmeresztő, megdöbbentő, megrázó, visszataszító, irtózatos, szörnyűséges, rettentő, rettenetes, förtelmes
- felháborító, megbotránkoztató, tűrhetetlen
- nagyon, rendkívül, roppant
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
azonkívül
határozószó
- továbbá, azonfelül, amellett, ráadásul, sőt még, még hozzá, mi több, tetejében, másfelől, mellékesen, valamint, egyébként, különben
ügyesség
főnév
- képesség, tehetség, érzék, adottság, tálentum, rátermettség, készség, kézügyesség, perfekció (idegen), dexteritás (idegen)
- gyakorlottság, jártasság, rutin
- élelmesség, leleményesség, találékonyság, talpraesettség
ijesztget
ige
- ijeszt, ijeget (tájnyelvi), ijesztgetődzik (tájnyelvi), riogat, rémítget, rémisztget, fenyeget, borzongat, cincsogtat (tájnyelvi)
senki II.
főnév
- nulla (bizalmas), zéró (bizalmas), zérus (bizalmas), senkiházi, szarházi (durva), nímand (bizalmas)
- (régies): katonai felderítő
feltevés, föltevés
főnév
- feltételezés, elmélet, teória, vélelem (szaknyelvi), vélelmezés, vélekedés, hipotézis
- gyanú, sejtés, találgatás
dőlt
melléknév
- ferde, rézsútos, harántos, átlós, lejtős, ereszkedő, emelkedő
- kurzív (szaknyelvi)(szaknyelvi)
karakterisztikus
melléknév
- jellegzetes, jellemző, sajátos, sajátságos, tipikus, specifikus, meghatározó, releváns (szaknyelvi)
- egyéni, egyedi, személyi, individuális, markáns, megkülönböztető
kevert
melléknév
- elegyített, elegyes, vegyes, kombinált, sokféle, sokrészű, különféle, felemás, korcs (szleng), keresztezett, hibrid, heterogén
leigáz
ige
- meghódít, elfoglal, meghódoltat, felülkerekedik, alávet, gyarmatosít
- elnyom, megfékez, lever, legyőz, megszáll Sz: szolgaságra vet; elismerteti uralmát; igába fog; rabigába hajt; rabláncra fűz; iga alá hajt; uralma alá kényszerít
iskolázatlan
melléknév
- tanulatlan, képzetlen, analfabéta, írástudatlan
- gyakorlatlan, tapasztalatlan, pallérozatlan, tudatlan, műveletlen, kulturálatlan, üresfejű, faragatlan, közönséges, primitív, tuskó (bizalmas)
igen I.
határozószó
- nagyon, túlságosan, nagymértékben, jelentősen, tetemesen, rendkívül, szerfelett, rettentően, igencsak (tájnyelvi), ugyancsak, igazán
jogtalan
melléknév
- jogosulatlan, illetéktelen
- jogfosztott
- törvénytelen, törvénysértő, törvényellenes, törvénybe ütköző, jogellenes, jogtipró, megengedhetetlen, illegális, illegitim (szaknyelvi), suba alatti
- indokolatlan, alaptalan, megalapozatlan, igazságtalan, méltánytalan
konok
melléknév
- makacs, önfejű, akaratos, csökönyös, nyakas, megátalkodott, hajthatatlan, hajlíthatatlan, eltántoríthatatlan, megingathatatlan, rugalmatlan, rendíthetetlen, kérlelhetetlen, megrögzött, keményfejű, fafejű, keménynyakú, vastagnyakú, dacos
ízibe, íziben
határozószó
- (tájnyelvi): azonnal, rögtön, nyomban, gyorsan, hamar, sebesen, szaporán, mindjárt, rögvest, sebtében, egykettőre, mindjárást (tájnyelvi)
házasságtörés
főnév
- hűtlenség, félrelépés, csalás, kicsapongás, paráználkodás, bujálkodás, házasságrontás (régies), nősparáznaság (régies), adulterium (régies)
jut
ige
- (valahová): elér, elérkezik, vetődik, kerül
- megkap, megszerez, hozzáfér, hozzájut
- rászáll, öröklődik
- (valakire): marad, hárul, esik
- (valamire): telik, futja, akad, van, kerül