göndörít szinonimái

ige
  • bodorít, bodrosít, felbodroz, kondorít, hullámosít, becsavar, besüt, fodorít (régies), kisüt, dauerol, berak, ondolál (szaknyelvi), göndörget (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megkeserít

ige
  • elront, megront, megnehezít, megmérgez, megmételyez
  • elkeserít, nekikeserít, elszomorít, elbúsít, elkedvetlenít, keserűséggel tölt el, keserűséget okoz

mered

ige
  • ágaskodik, nyújtózik, gebeszkedik (tájnyelvi), megfeszül, feláll, kimagaslik, felnyúlik
  • merevedik, megdermed
  • (valahova, valamire): irányul, néz, bámul
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a göndörít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gála

főnév
  • gálaruha, díszruha, díszegyenruha, ünneplő, ünneplőruha
  • ünnepi dísz, pompa
  • gálaműsor, díszünnepély, ünnepély, fogadás, díszbemutató

felötlik, fölötlik

ige
  • eszébe villan, felvillan, felmerül, átsuhan, átvillan, feltámad, felböffen (tájnyelvi)
  • szembetűnik, szembeötlik, szembeszökik, kirí, szemet szúr

felfuvalkodott, fölf

melléknév
  • kevély, gőgös, öntelt, önhitt, önelégült, dölyfös, fennhéjázó, kérkedő, beképzelt, elbizakodott, felfújt, nagyképű, szerénytelen, kivagyi, pöffeszkedő, nagymellű, pökhendi, fölényes, duzmadt (tájnyelvi), magahitt (régies), pukkadt (régies)

eredményez

ige
  • okoz, hoz, hajt, megérlel, létrehoz, létesít, életre hív, magával von, vezet (valamire), előidéz, szül, előmozdít, elősegít, megveti az alapját (valaminek), kelt, kivált, támaszt

gézengúz

főnév
  • csibész, kópé, semmirekellő, csirkefogó, mákvirág, rosszcsont, lurkó, mihaszna, naplopó, betyár, zsivány (régies), selma (régies), huncut, imposztor (régies), pernahajder, sehonnai, kurittyoló (régies)

hajós II.

főnév
  • tengerész, vízenjáró (tájnyelvi), hajókázó, tengeri medve (bizalmas), hajóslegény, matróz, hajósinas, hajóskapitány, hajóstiszt
  • révész

összetétel

főnév
  • összeállítás, felépítés, szerkezet, struktúra, kompozíció, konstrukció
  • tartalom
  • szóösszetétel, összetett szó, kompozitum (idegen)

elkeresztel

ige
  • elnevez, nevet ad
  • hív, titulál, címez, szólít (valaminek), elbérmál (tájnyelvi)

elfogy

ige
  • kifogy, kiapad, elúszik (bizalmas), (pénz) elfolyik, kifúj (szleng) Sz: volt, de elkölt
  • elkel, gazdára talál
  • (erő, türelem): kimerül, felőrlődik, elapad, felmorzsolódik, véget ér

beleszokik

ige
  • hozzászokik, belejön, beletanul, megbarátkozik (valamivel), begyakorol, belezökken, beletörődik, beletörik, belenyugszik, belerögzik (tájnyelvi), belegyaludik (tájnyelvi)(valamiből)(valamiből)

előbukkan

ige
  • előbújik, kibújik, előjön, kijön, előtűnik, feltűnik, kiemelkedik, kinő, kihajt, felbukkan, mutatkozik, felszínre jön, felmerül, felemelkedik, megjelenik, előkerül, jelentkezik, kipattan, kiugrik, szembetűnik, nyilvánosságra kerül, napfényre kerül, megmutatkozik, nyilvánvalóvá válik, kiderül

halotthamvasztás

főnév
  • elhamvasztás, halottégetés, elégetés

hepehupás

melléknév
  • egyenetlen, göröngyös, buckás, gidres-gödrös, hullámos, dimbes-dombos, hegyes-völgyes, rögös, huplis (tájnyelvi), bérces (tájnyelvi), hompos (tájnyelvi), hápahupás (tájnyelvi), gerebenyes (tájnyelvi), döngörös (tájnyelvi), göcsörkös (tájnyelvi), cepecupás (tájnyelvi)

kettőspont

főnév
  • kólon (idegen)

ítélőképesség

főnév
  • judícium (szaknyelvi), értékelő képesség
  • intelligencia, tisztánlátás, éleslátás, megérzés, intuíció

gördít

ige
  • görget, forgat, hengerít, gurít, teker, hengerget, hengerbutykáztat (tájnyelvi)

füstöl

ige
  • dohányzik, cigarettázik, szív, bagózik (bizalmas), pipál (tájnyelvi), lisztel (tájnyelvi), kaptol (tájnyelvi), pöfékel
  • tartósít (füstön)
  • fertőtlenít, tömjénez
  • párolog, párázik, gőzölög, gőzöl

gyűjtés

főnév
  • felhalmozás, behordás
  • takarékoskodás, spórolás, spórlás (tájnyelvi), kuporgatás
  • adománykérés, koldulás, kalapozás, keresmény (régies), szerzemény
  • böngészés, bogarászás, tallózás

irodaház

főnév
  • irodaépület

gyaláz

ige
  • szid, szidalmaz, becsmérel, káromol, mocskol, piszkol (tájnyelvi), pocskondiáz, sárral dobál, pocskol (tájnyelvi), ócsárol, sérteget, szapul, rágalmaz, csepül, patvaroz (régies), dehonesztál (idegen), simfel (idegen), simpfel (idegen), diffamál (idegen), bemocskol, befeketít, rossz hírbe kever, a becsületébe gázol Sz: leszedi róla a szenteltvizet; egy krajcár ára becsületet se hagy rajta

felszalad, fölszalad

ige
  • fölmegy, fölfut, fölrohan, fölszáguld, fölvágtat
  • fellátogat, felnéz, benéz, felugrik, beugrik
  • (ár, láz): felszökik, megemelkedik

hadnagy

főnév
  • (régies): hadvezér, hadfőnök (régies), kapitány (régies)

iszik

ige
  • iddogál, iszogat, italozik, poharazik, kortyol, kortyant, kortyint, hörpint, húz, fogyaszt, hörpöl, felhajt, szlopál (szleng), csöll (tájnyelvi), hüböl (tájnyelvi)
  • lefetyel (állat)
  • alkoholizál, iszákoskodik, részegeskedik, kocsmázik, vedel, nyakal, poharazgat (bizalmas), locsolgatja a torkát (bizalmas), öblöget (szleng), kvaterkázik (régies), ürítgeti a poharat (bizalmas), tankol (szleng), piál (szleng), gyantáz (szleng), tütül (szleng), tütükél (szleng), tintázik (szleng), trinkel (szleng), lőtyöl (tájnyelvi), gödényezik (tájnyelvi) Sz: iszik, mint a gödény; jó huzata van; elissza az orrát a két szeme közül; nem a csizmába tölti a bort; borvirág a tulipánja; akkor látott vizet, amikor a bába megmosdatta; elinná az Isten köpönyegét is; gyakran látja a korsó fenekét; megy belé az ital, mint bőgőbe a húszas; lökd meg, bor buggyan belőle; abba a templomba jár, ahol poharakkal harangoznak
  • magába szív, magába fogad, élvez