érződik szinonimái

ige
  • érzékelhető, észrevehető, érzik, átsüt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szenved

ige
  • kínlódik, sínylődik, sorvad, gyötrődik, senyved, vajúdik, vesződik, bajlódik, laborál (régies)
  • tűr, kiáll, kibír, elvisel, fáj (valakinek) Sz: szenved, mint a kutya; majd megfeszül kínjában; a falra mászik kínjában; kínlódik, mint a paszuly hús nélkül

kemence

főnév
  • tüzelő (régies), kuptor (tájnyelvi), fűtő (tájnyelvi), gocik (régies), kucik (tájnyelvi), pucik (tájnyelvi)
  • kohó, huta (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a érződik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

emlékezet

főnév
  • emlékezőtehetség, emlékezőképesség, memória (idegen), emlékező (régies)
  • emlék, emlékkép

éles

melléknév
  • borotvaéles, kifent, kiélezett, megélezett, megélesített Sz: éles, mint a borotva
  • heves, sajgó, kínzó, égető, maró, szaggató, hasogató, intenzív, akut
  • metsző, csípős, erős, hideg, dermesztő, friss, kemény
  • süvöltő, fülsiketítő, fülsértő, velőtrázó, harsány, rikoltó, visító
  • markáns, határozott
  • vakító, kápráztató
  • kíméletlen, könyörtelen, bántó, epés, pikírt (bizalmas), gúnyos, szarkasztikus (választékos), metsző (gúny)
  • (pillantás): szúrós, átható

éktelenkedik

ige
  • díszeleg (pejoratív), ékeskedik (pejoratív), dísztelenkedik, csúfoskodik, csúnyálkodik (tájnyelvi)

darabos

melléknév
  • goromba (tájnyelvi), dorozmás (só, mész) (tájnyelvi), galacsintás (föld) (tájnyelvi), göcsös (tájnyelvi)
  • nehézkes, nyers, faragatlan, bárdolatlan, szögletes, esetlen
  • (stílus): döcögős, döcögő, akadozó, nehézkes

érintés

főnév
  • tapintás, illetés, nyúlás (valamihez), pöccintés, veregetés, ütögetés, lapogatás
  • említés, célzás

félbehagy

ige
  • abbahagy, megszakít, félbeszakít, megszakaszt, szüneteltet, felfüggeszt, félretesz, pihentet, szünetet tart, pihenőt tart, pauzál (régies)

mennydörög

ige
  • zeng, dörög, morajlik, égzeng (tájnyelvi), dübörög Sz: hömbörgetik a hordót; odafönn kugliznak az angyalok; Szent Péter kuglizik; szól már a nagybőgő (tájnyelvi)
  • veszekedik, harsog, szitkozódik, átkozódik, gyalázkodik, vitatkozik, káromkodik, ordít, üvölt, kiabál

búzavirág

főnév
  • kékkonkoly (tájnyelvi), kékvirág (tájnyelvi), imola (régies), dédike (tájnyelvi), égvirág (tájnyelvi), katószeme (tájnyelvi)

bőregér

főnév
  • denevér, bőrmadár (tájnyelvi), szárnyasegér (tájnyelvi), tendenevér (régies), púpdenevér (régies), ciciegér (tájnyelvi), estilapatyika (tájnyelvi), tündelevény (régies)

cipő

főnév
  • lábbeli, topán (választékos), cipellő, lábtyű (bizalmas), saru (régies), csuka (szleng), pataborító (szleng), tyúkszemtok (szleng), surranó (szleng), csúzó (szleng), skárpi (szleng), bőgőtok (bizalmas), hegedűtok (tréfás), csónak (szleng)

felfeszít, fölfeszít

ige
  • felnyit, feltör
  • megfeszít, keresztre feszít

ferencjóska

főnév
  • szalonkabát, császárkabát, Ferenc József-kabát, gérokk

hézagos

melléknév
  • foghíjas, ritkás, lyukas, lékelt, kihagyásos, szaggatott, töltetlen (régies)
  • hibás, hiányos, fogyatékos, csonka, kidolgozatlan, befejezetlen

gyanta

főnév
  • mézga, kolofórium (idegen), mirha, enyv (régies), macskaméz (régies), gyantár (tájnyelvi), gyantusz (tájnyelvi)
  • hegedűgyanta
  • (régies): borostyánkő

esés

főnév
  • leesés, elesés, lebukás, bukás, zuhanás, hullás, potyogás, elvágódás
  • hanyatlás
  • szintkülönbség, lejtés
  • csökkenés, kisebbedés

emberszerető

melléknév
  • filantróp, altruista (választékos), emberbarát, humánus, humanitárius, jótékony

farm

főnév
  • birtok, gazdaság, ültetvény, tanya, majorság (tájnyelvi), telep
  • tehenészet

gravitáció

főnév
  • tömegvonzás, nehézségi erő, nehézkedés (régies)

etnikum

főnév
  • népcsoport, nép, nemzetiség, kisebbség

elforgácsol

ige
  • szétforgácsol, elgyalul, eldarabol, elfarigcsál (tájnyelvi), elaprít (tájnyelvi)
  • elfecsérel, elapróz, aprópénzre vált

fehérvérűség

főnév
  • leukémia (szaknyelvi)

gyalogol

ige
  • kutyagol, talpal, vándorol, megy, jár, sétál, lépked, ballag, kirándul, bakál (tájnyelvi), lábbuszon megy (szleng), dzsal (szleng), dzsavel (szleng) Sz: kutyaforsponton jár; apostolok lován jár; maga alkalmatosságán jár
  • menetel, masíroz, vonul