hepehupás szinonimái

melléknév
  • egyenetlen, göröngyös, buckás, gidres-gödrös, hullámos, dimbes-dombos, hegyes-völgyes, rögös, huplis (tájnyelvi), bérces (tájnyelvi), hompos (tájnyelvi), hápahupás (tájnyelvi), gerebenyes (tájnyelvi), döngörös (tájnyelvi), göcsörkös (tájnyelvi), cepecupás (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felvonul, fölvonul

ige
  • kivonul, defilíroz (régies), tüntet, demonstrál

csőnadrág

főnév
  • csőnaci (szleng), csőgatya (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hepehupás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

használat

főnév
  • felhasználás, alkalmazás, igénybevétel, haszonvétel (régies), úzus (régies)

gitározik

ige
  • penget

gála

főnév
  • gálaruha, díszruha, díszegyenruha, ünneplő, ünneplőruha
  • ünnepi dísz, pompa
  • gálaműsor, díszünnepély, ünnepély, fogadás, díszbemutató

feltűnő, föltűnő

melléknév
  • feltűnést keltő, észrevehető, szembeszökő, szembetűnő, szembeötlő, szemet szúró, felötlő, látszatós (tájnyelvi), kirívó, rikító, virító, harsány, hivalkodó
  • blikkfangos (bizalmas), eklatáns

házszám

főnév
  • számozás, numera (régies)

huzatos

melléknév
  • szelelő, széljárta, szeles, légvonatos, cúgos (tájnyelvi)

rádióadás

főnév
  • közvetítés, rádióközvetítés, adás, sugárzás, hírközlés

evidencia

főnév
  • nyilvánvalóság, bizonyosság, alapigazság
  • nyilvántartás

érzékenység

főnév
  • fogékonyság, szenzibilitás (szaknyelvi), hajlamosság, inklináció (szaknyelvi)
  • sérülékenység, szuszceptibilitás (szaknyelvi), izgékonyság
  • sértődékenység, érzékenykedés

címlap

főnév
  • előlap, fedőlap, borító, homlok (régies)

favorizál

ige
  • előnyben részesít, támogat, kedvel, kegyel (régies), pártfogol, futtat, kedvezményez (szaknyelvi), kivételez (valakivel)(valakivel)(valakire)
  • (régies): udvarol, teszi a szépet

időközben

határozószó
  • azalatt, ezalatt, aközben, eközben, közben, amíg, míg

izzás

főnév
  • parázslás, parázs, hevülés
  • forróság
  • ragyogás, fényesség, fény, tűz, tündöklés

kosarazik

ige
  • (bizalmas): kosárlabdázik

kiapadhatatlan

melléknév
  • kifogyhatatlan, szűnni nem akaró, szakadatlan, örökös, folytonos, szüntelen, véget nem érő, kimeríthetetlen, határtalan, végtelen

herél

ige
  • ivartalanít, kasztrál (idegen), férfiatlanít, miskárol (tájnyelvi), kappanoz (tájnyelvi)

háromszög

főnév
  • trigónum (régies), háromszeglet (régies), csegely (régies)
  • triangulum (szaknyelvi)

hordószónok

főnév
  • demagóg, népámító, hangoskodó

kettesben

ragos főnév
  • kettecskén, négyszemközt, párosan, szemtől szembe, te meg én

hímez-hámoz

ige
  • kertel, köntörfalaz, elhomályosít, mellébeszél, csűri-csavarja a dolgot, ötöl-hatol, kibújik a válasz alól, hümmög-hámmog (tájnyelvi) Sz: kerülgeti, mint macska a forró kását
  • húzódozik, el-elmaradozik, kelletlenül csinál, hámfázik (tájnyelvi)

gőgös

melléknév
  • elbizakodott, önhitt, öntelt, önelégült, dölyfös, felfuvalkodott, fennhéjázó, pöffeszkedő, dagályos (régies), prepotens, hivalkodó, pökhendi, beképzelt, nagyképű, felvágós, önimádó, arrogáns, feszelgő (tájnyelvi), hányaveti (tájnyelvi), szuszos (tájnyelvi)
  • büszke, kevély, rátarti Sz: a királyt is atyafiának mondja; a köszönést sem fogadja el; a szentháromság után az első személy; a tengert béklyóval fenyegeti; alázatos, mint a páva; azt hiszi magáról, hogy ő az atyaisten; azt hiszi, aranyat szarik; Bécsben volt a bátyja köszörűs; bíró lánya; büszke, mint a pénzes szatyor; csak félvállról felelget; csillagokba néz; csont van a hasában; de nagy fazékkal van!; elkapta a ló; elkapta a süveget; előtte mákszem a hegy is; elragadták a lovak; felfújja magát, mint a duda; felfújta a pofáját; felhordja a pipáját; felhúzta a piros csizmát; felkapott a kocsira; felkeltebb a kovásznál; félszemét sem veti másra; felszemöldök ember; félti az aranygyűrűt; félvállról beszél az emberrel; fenn hordja az orrát; fenn hordja a fejét; fennköltebb a kovásznál; fenn tartja az orrát, mint a harangozó disznaja; feszít, mint két krumpli egy zsákban; feszít, mint két cső tengeri egy zsákban; foghegyről beszél; fokhagymásan lépik; földön lába, égen feje; följebb nézett a meszesfazéknál; fúrót nyelt; ha olyan büdös volna, mint amilyen büszke, a fene se menne közel hozzá; ha repülni tudna, Babilon tornyára rakna fészket; hatot kérdel, egyet felel; hegyeset hugyozik; karót nyelt; keresztül áll a szeg a fejében; kidülleszti a mellét; lóhátról beszél az emberrel; megnő a szarva; mindenkinek bajuszát ő akarja pödöríteni; nagy a kajla szarva; nagy mellénye van; nekidülleszkedik, mint az egésztelkes paraszt; nem nézi, mi mászik, hanem mi repül; nem tudja, hová tegye a lábát; ő hajtja a Göncöl szekerét; orrával túrja az eget; pöffeszkedik, mint a fölfuvalkodott béka; semmi se fér a fogára; széles mellű; tarajosan beszél; tempózik, mint a hasadt teknő; tudja, mit végeztek az égben; úgy jár, mint a páva; úgy sétál, mint a görög az üres boltban; ugyan porzik utána; vizsgálja a csillagokat

hőmérséklet

főnév
  • temperatúra (szaknyelvi), hőfok, ájer (tájnyelvi)

kiaknáz

ige
  • kibányász, kitermel, kifejt, bányászik, leművel (szaknyelvi)
  • kihasznál, hasznosít, felhasznál, értékesít, kizsákmányol, kiuzsoráz, kiszipolyoz, kimerít