gépolaj szinonimái

főnév
  • kenőolaj (szaknyelvi), kenőanyag, kenőzsír, gépzsír, motorolaj, gépkenőcs, olaj

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rövidtávfutás

főnév
  • vágta, sprint (idegen)

dáridó

főnév
  • dáridózás, dínomdánom, eszem-iszom, lakoma, mulatozás, mulatság, vigalom, vigasság, ramazúri (bizalmas), muri (bizalmas), tivornya, hejehuja (bizalmas), devernya (tájnyelvi), banzáj (szleng), buli (bizalmas), hepaj (szleng), dajdaj (szleng), bacchanália (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gépolaj szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fumigál

ige
  • lekicsinyel, lenéz, semmibe vesz, megvet

felhoz, fölhoz

ige
  • felhúz, felhord, felcipel, felvonszol, felcűgöl (tájnyelvi), felszállít, felemel, kiemel
  • (labdát) felvezet
  • előhoz, felidéz, felelevenít, hivatkozik, idéz, említ, szóba hoz, szóvá tesz, előáll (valamivel), említést tesz, utal, céloz, felvet, érint, előáll, előhozakodik, felhozakodik (tájnyelvi)

félárú

melléknév
  • kedvezményes, akciós, olcsó

emlék

főnév
  • emlékkép, reminiszcencia (idegen), emlékezet
  • emléktárgy, szuvenír, ereklye, relikvia, klenódium (régies)
  • emlékmű, monumentum (régies)

gályarab

főnév
  • rabszolga, fogoly, fegyenc, rab, bebörtönzött, elítélt
  • (szleng): munkás, melós (szleng)

gyűszű

főnév
  • dedzsetár (tájnyelvi)

összeállítás

főnév
  • kombináció, elrendezés, összeszerelés, kompozíció, összeillesztés, megszerkesztés, összetétel
  • antológia
  • összeválogatás, felállás, csapat

elgáncsol

ige
  • elbuktat, megakaszt, elkaszál, meggacsol (tájnyelvi) Sz: kaszát vet
  • meghiúsít, megakadályoz, fölrúg, megfúr (bizalmas), megtorpedóz (bizalmas), elfűrészel (bizalmas), elnyír, elvág, tönkretesz, keresztbe tesz (valakinek) (bizalmas)

eldurvul

ige
  • megkérgesedik, megkeményedik, kicserepesedik
  • elvadul, elbarbárosodik, elállatiasodik, elparasztosodik, (vita) elfajul, elmérgesedik

bekapcsol

ige
  • összekapcsol, becsatol, összecsatol, összefűz, begombol, beakaszt (tájnyelvi), bepeckel (tájnyelvi)
  • beköt
  • beindít, elindít, megindít, kinyit, felhúz, felkurbliz
  • bevon, beszervez, bevesz

ellenméreg

főnév
  • ellenszer, ellenanyag, ellenszérum (szaknyelvi), antidotum (szaknyelvi), antitoxin (szaknyelvi)

hajléktalan

főnév, melléknév
  • otthontalan, csavargó, kóborló, házatlan, tekergő, sehonnai, naplopó (szleng), csőlakó, csöves (szleng), hobó (szleng) Sz: átellenben lakik Senki Pállal; nincs hol a fejét lehajtani; csillagokkal takarózik; hátán hordja házát; bokor a szállása, harmat a takarója

házasodik

ige
  • nősül, elvesz (valakit), házasul (régies), frigyesül (régies), házul (tájnyelvi)

kereskedelmi

melléknév
  • üzleti, üzletszerű, merkantilis (idegen), kommerciális (idegen)
  • áruszállító (hajó)

ipariskola

főnév
  • tanonciskola (régies), iparitanuló-iskola, szakiskola

gerely

főnév
  • dárda, dzsida, kopja, lándzsa, kelevéz, hajítódárda
  • gerelyhajítás, gerelyvetés

franciakulcs

főnév
  • csavarkulcs, szorítókulcs

gyenge, gyönge I.

melléknév
  • erőtlen, elesett, legyengült, leromlott, energiátlan, bágyadt, fáradt, pilledt
  • vézna, nyápic, csenevész, törékeny, beteges, fejletlen, nyamvadt, nyiszlett (bizalmas), venyige (szleng), hadibéna (szleng), halnivaló (tájnyelvi), nyüszüge (tájnyelvi)
  • munkaképtelen, hasznavehetetlen Sz: a szél is elfújja; alig áll a lábán; elfújja, mint aszott szénát a szél; erős, mint a kócmadzag; erős, mint aki csutkán telelt; erős, mint a sörecet; erős, mint az oláh ecet, két liter egy főzet; erőtlen, mint a bőréből kivetkezett kígyó; erőtlen, mint a tót kaszás; gyenge lábon áll; gyenge, mint a puliszka; gyenge, mint a bőrehagyott kígyó; gyenge, mint a pókháló; gyenge, mint a harmat; gyenge, mint az őszi légy; hálni jár belé a lélek; jó húsban van, fél kézzel eszi a nápolyit; majd elfújja a szél; olyan erőtlen, még a lehelet is árt neki; olyan, mint a váltott gyerek; olyan, mint az árnyékon nőtt bodza; rossz bőrben van; szédeleg, mint az őszi légy
  • korai, fiatal, zsenge, tejes
  • puha, lágy, finom
  • erélytelen, puhány, elpuhult, határozatlan, gyengekezű, tehetetlen, gyámoltalan, pipogya
  • befolyásolható, ingatag, bizonytalan, habozó
  • gyatra, silány, elégtelen, vacak, jelentéktelen, csekély, gyér, szerény
  • hatástalan, ügyetlen
  • (szél): enyhe, mérsékelt
  • (ebéd): könnyű, sovány, tartalmatlan, híg
  • (hang): halk, suttogó, fályolos, fakó, erőtlen

indulatos

melléknév
  • heves, lobbanékony, ingerlékeny, robbanékony, hirtelen haragú, rabiátus (választékos), féktelen, vad, szilaj, tüzes, szenvedélyes, vérmes, vehemens, zabolátlan, kolerikus (szaknyelvi), heveskedő, fékezhetetlen, pukkancs, faktúrás (tájnyelvi), mordály (tájnyelvi), hörcsögös (tájnyelvi) Sz: olyan, mint a puskaporos hordó; lobban, mint a száraz szalma; nem szilvalé a vére; a víz is méreggé válik benne; nincs kocsisa az eszének (tájnyelvi)
  • haragos, ingerült, felindult, dühös

gonosz I.

melléknév
  • rossz, rosszindulatú, rosszakaratú, rosszlelkű, sötét lelkű, álnok, kemény szívű, szívtelen, kőszívű, ádáz, kegyetlen, méregkeverő, cudar
  • aljas, alávaló, lator, csalárd, gaz, bestye (régies), galád, szadista, brutális, embertelen, pokolravaló, ördögi, sátáni, pokoli, démoni, feketemájú (tájnyelvi), istenverte, infernális (régies), elvetemült Sz: az ördög boronája; az ördög cimborája; egyenként szedegeti ki a szemszőrt; egyenként veregeti ki a zápfogakat; ember bőréből fűzné a bocskorát; emberhússal hájasodik; fától szakadt ember; füstös bottal jár; hét ördög lakik benne; Istentől elrugaszkodott; kutyát szopott, nem anyát; megnyúzza, mielőtt megöli; mézből is mérget szí; nincs lelke, csak párája; nyers, mint a tápéi gyékény; ő is ember, lelkétől megválva; ördög ül a szívén, ott is a közepén; ördöggel határos; pokolravaló; repceszalmán kellene megégetni; rókával bélelt, farkassal prémezett; rossz bordában szőtték; sárkánytejet szopott; talpon áll benne az ördög; tüskére való
  • pajkos, huncut, incselkedő, ingerkedő, fránya (tájnyelvi), ördöngös

fellengős, fellengző

melléknév
  • föllengős, föllengzős, dagályos, szónokias, fontoskodó, nagyzoló, hatásvadász, bombasztikus, terjengős, terpeszkedő, sallangos, hamis pátoszú, cikornyás, cafrangos

gyorsvonat

főnév
  • expresszvonat, gyors, expressz (bizalmas), bolondgőzös (tájnyelvi)

intéző II.

főnév
  • felügyelő, gondnok, inspektor (régies), felvigyázó (régies)
  • jószágigazgató, jószágkormányzó (régies), tiszttartó (régies), sáfár (régies), ispán (régies), gazdatiszt (régies), kasznár (régies), majoros (régies)
  • művezető
  • üzletvezető, menedzser (idegen), ügyintéző, ügyvezető