gépolaj szinonimái
főnév
- kenőolaj (szaknyelvi), kenőanyag, kenőzsír, gépzsír, motorolaj, gépkenőcs, olaj
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
romlott
melléknév
- ehetetlen, rothadt, avas, poshadt, redves, pudvás, erjedt, penészes, pimpós (tájnyelvi), büdös, dohos, állott, fülledt, penyvedt (tájnyelvi) Sz: olyan, mint az ecetágy; enné meg a kukac, nem is másra való
- (tojás) záp
- (fog): szuvas, lukas
- erkölcstelen, züllött, feslett, immorális, elvetemült, korrupt, cudar, aljas, gyalázatos, becstelen, gonosz, léha, ledér, szabados, zabolátlan, parázna, buja, perverz Sz: jól tudja, mi a rőfnek az ára
- (régies): romos
- eltorzult
felhoz, fölhoz
ige
- felhúz, felhord, felcipel, felvonszol, felcűgöl (tájnyelvi), felszállít, felemel, kiemel
- (labdát) felvezet
- előhoz, felidéz, felelevenít, hivatkozik, idéz, említ, szóba hoz, szóvá tesz, előáll (valamivel), említést tesz, utal, céloz, felvet, érint, előáll, előhozakodik, felhozakodik (tájnyelvi)
emlék
főnév
- emlékkép, reminiszcencia (idegen), emlékezet
- emléktárgy, szuvenír, ereklye, relikvia, klenódium (régies)
- emlékmű, monumentum (régies)
gályarab
főnév
- rabszolga, fogoly, fegyenc, rab, bebörtönzött, elítélt
- (szleng): munkás, melós (szleng)
összeállítás
főnév
- kombináció, elrendezés, összeszerelés, kompozíció, összeillesztés, megszerkesztés, összetétel
- antológia
- összeválogatás, felállás, csapat
elgáncsol
ige
- elbuktat, megakaszt, elkaszál, meggacsol (tájnyelvi) Sz: kaszát vet
- meghiúsít, megakadályoz, fölrúg, megfúr (bizalmas), megtorpedóz (bizalmas), elfűrészel (bizalmas), elnyír, elvág, tönkretesz, keresztbe tesz (valakinek) (bizalmas)
eldurvul
ige
- megkérgesedik, megkeményedik, kicserepesedik
- elvadul, elbarbárosodik, elállatiasodik, elparasztosodik, (vita) elfajul, elmérgesedik
bekapcsol
ige
- összekapcsol, becsatol, összecsatol, összefűz, begombol, beakaszt (tájnyelvi), bepeckel (tájnyelvi)
- beköt
- beindít, elindít, megindít, kinyit, felhúz, felkurbliz
- bevon, beszervez, bevesz
ellenméreg
főnév
- ellenszer, ellenanyag, ellenszérum (szaknyelvi), antidotum (szaknyelvi), antitoxin (szaknyelvi)
hajléktalan
főnév, melléknév
- otthontalan, csavargó, kóborló, házatlan, tekergő, sehonnai, naplopó (szleng), csőlakó, csöves (szleng), hobó (szleng) Sz: átellenben lakik Senki Pállal; nincs hol a fejét lehajtani; csillagokkal takarózik; hátán hordja házát; bokor a szállása, harmat a takarója
kereskedelmi
melléknév
- üzleti, üzletszerű, merkantilis (idegen), kommerciális (idegen)
- áruszállító (hajó)
gyenge, gyönge I.
melléknév
- erőtlen, elesett, legyengült, leromlott, energiátlan, bágyadt, fáradt, pilledt
- vézna, nyápic, csenevész, törékeny, beteges, fejletlen, nyamvadt, nyiszlett (bizalmas), venyige (szleng), hadibéna (szleng), halnivaló (tájnyelvi), nyüszüge (tájnyelvi)
- munkaképtelen, hasznavehetetlen Sz: a szél is elfújja; alig áll a lábán; elfújja, mint aszott szénát a szél; erős, mint a kócmadzag; erős, mint aki csutkán telelt; erős, mint a sörecet; erős, mint az oláh ecet, két liter egy főzet; erőtlen, mint a bőréből kivetkezett kígyó; erőtlen, mint a tót kaszás; gyenge lábon áll; gyenge, mint a puliszka; gyenge, mint a bőrehagyott kígyó; gyenge, mint a pókháló; gyenge, mint a harmat; gyenge, mint az őszi légy; hálni jár belé a lélek; jó húsban van, fél kézzel eszi a nápolyit; majd elfújja a szél; olyan erőtlen, még a lehelet is árt neki; olyan, mint a váltott gyerek; olyan, mint az árnyékon nőtt bodza; rossz bőrben van; szédeleg, mint az őszi légy
- korai, fiatal, zsenge, tejes
- puha, lágy, finom
- erélytelen, puhány, elpuhult, határozatlan, gyengekezű, tehetetlen, gyámoltalan, pipogya
- befolyásolható, ingatag, bizonytalan, habozó
- gyatra, silány, elégtelen, vacak, jelentéktelen, csekély, gyér, szerény
- hatástalan, ügyetlen
- (szél): enyhe, mérsékelt
- (ebéd): könnyű, sovány, tartalmatlan, híg
- (hang): halk, suttogó, fályolos, fakó, erőtlen
indulatos
melléknév
- heves, lobbanékony, ingerlékeny, robbanékony, hirtelen haragú, rabiátus (választékos), féktelen, vad, szilaj, tüzes, szenvedélyes, vérmes, vehemens, zabolátlan, kolerikus (szaknyelvi), heveskedő, fékezhetetlen, pukkancs, faktúrás (tájnyelvi), mordály (tájnyelvi), hörcsögös (tájnyelvi) Sz: olyan, mint a puskaporos hordó; lobban, mint a száraz szalma; nem szilvalé a vére; a víz is méreggé válik benne; nincs kocsisa az eszének (tájnyelvi)
- haragos, ingerült, felindult, dühös
gonosz I.
melléknév
- rossz, rosszindulatú, rosszakaratú, rosszlelkű, sötét lelkű, álnok, kemény szívű, szívtelen, kőszívű, ádáz, kegyetlen, méregkeverő, cudar
- aljas, alávaló, lator, csalárd, gaz, bestye (régies), galád, szadista, brutális, embertelen, pokolravaló, ördögi, sátáni, pokoli, démoni, feketemájú (tájnyelvi), istenverte, infernális (régies), elvetemült Sz: az ördög boronája; az ördög cimborája; egyenként szedegeti ki a szemszőrt; egyenként veregeti ki a zápfogakat; ember bőréből fűzné a bocskorát; emberhússal hájasodik; fától szakadt ember; füstös bottal jár; hét ördög lakik benne; Istentől elrugaszkodott; kutyát szopott, nem anyát; megnyúzza, mielőtt megöli; mézből is mérget szí; nincs lelke, csak párája; nyers, mint a tápéi gyékény; ő is ember, lelkétől megválva; ördög ül a szívén, ott is a közepén; ördöggel határos; pokolravaló; repceszalmán kellene megégetni; rókával bélelt, farkassal prémezett; rossz bordában szőtték; sárkánytejet szopott; talpon áll benne az ördög; tüskére való
- pajkos, huncut, incselkedő, ingerkedő, fránya (tájnyelvi), ördöngös
fellengős, fellengző
melléknév
- föllengős, föllengzős, dagályos, szónokias, fontoskodó, nagyzoló, hatásvadász, bombasztikus, terjengős, terpeszkedő, sallangos, hamis pátoszú, cikornyás, cafrangos
intéző II.
főnév
- felügyelő, gondnok, inspektor (régies), felvigyázó (régies)
- jószágigazgató, jószágkormányzó (régies), tiszttartó (régies), sáfár (régies), ispán (régies), gazdatiszt (régies), kasznár (régies), majoros (régies)
- művezető
- üzletvezető, menedzser (idegen), ügyintéző, ügyvezető