gém1 szinonimái

főnév
  • kócsag
  • emelőrúd, darukar, gátfa, gátgerenda

gém2 szinonimái

főnév
  • (teniszben): játszma, játék

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

dominál

ige
  • többségben van, fölényben van, túlsúlyban van, ural, uralkodik
  • kimagaslik, kitűnik, kiválik, kiemelkedik
  • (régies): birtokol

szélhámos I.

melléknév
  • hóhányó, szédelgő, csaló, széltoló (bizalmas), link (szleng), simlis (szleng), firkás (szleng), megbízhatatlan, nagyzoló
  • (tájnyelvi): lógós (ló)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gém szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

frakció

főnév
  • csoport, pártcsoport, klikk (pejoratív)
  • (szaknyelvi): elegy, halmaz

felfuttat, fölfuttat

ige
  • (növényt): felnöveszt, felkúszat
  • kifejleszt, felfejleszt

fejvesztve

határozószó
  • fejetlenül, fejvesztetten, eszeveszetten, lélekszakadva, kapkodva, pánikszerűen, ész nélkül, árkon-bokron át, árkon-bokron keresztül, hanyatt-homlok

emberke

főnév
  • tökmag, vakarcs, törpe, dugó, homunculus (idegen), seggdugasz (durva), potyszem (tájnyelvi)
  • gyermek, apróság, lurkó, emberpalánta, töpörtyű (tréfás)

fütty

főnév
  • füttyszó, füttyjel
  • fütyülés, csipogás, csiripelés
  • sípolás
  • kifütyülés, fujjozás

gyulladás

főnév
  • tűz, égés, oxidáció (szaknyelvi)
  • bántalom, lob (régies), irritáció (szaknyelvi), inflammatio (szaknyelvi), phlegmasia (szaknyelvi), affekció (szaknyelvi), tüzesség (régies)

örömtelen

melléknév
  • sivár, vigasztalan, keserves, kedvetlen, bánatos, lehangoló, nyomorult, rideg, gyászos, komor, zord, csüggedt, sötét, mogorva, kietlen, szomorú, mélabús

elévült

melléknév
  • lejárt, idejétmúlt, érvénytelen, hatálytalan
  • elavult, ósdi, maradi, ódivatú

elbukik

ige
  • (tájnyelvi): megbotlik, elbotlik, elesik, hasra esik, elvágódik, elterül, elborul, eldől
  • vereséget szenved, alulmarad, kudarcot vall, veszít
  • (játékból) kiesik
  • megbukik, elhasal
  • (tájnyelvi): elesik (valamitől), csalódik, pórul jár
  • megesik, teherbe esik
  • (régies): alábukik, alámerül

behízelgő

melléknév
  • kedves, megnyerő, nyájas, szívélyes, szívhez szóló, megvesztegető
  • fülbemászó, dallamos, andalító, melodikus, harmonikus

elködösít

ige
  • leplez, takargat, elfed, eltussol (bizalmas), elrejt, burkol, összezavar, összekuszál, összegabalyít, elhomályosít

hagy

ige
  • enged, nem akadályoz, hozzájárul, beleegyezik, elfogad, tűr, tolerál, tudomásul vesz
  • végrendelkezik, hagyományoz, ráhagy, örökít, testál (régies), hagyatkozik, megemlékezik
  • parancsol, rendel, meghagy, utasít
  • (valamiből): félretesz, tartalékol
  • (valakire): rábíz, átenged

hátulsó

melléknév
  • hátsó, hátul levő, utolsó, legutolsó, posterior (idegen), hátrulsó (tájnyelvi)

képző I.

melléknév
  • kialakító, formáló

intakt

melléknév
  • érintetlen, hiánytalan, csorbítatlan, ép, sértetlen, bontatlan, teljes, integer (idegen)
  • szűz
  • becsületes, feddhetetlen, hozzáférhetetlen, tisztességes, megvesztegethetetlen

generátor

főnév
  • áramfejlesztő, dinamó, átalakító

földtan

főnév
  • geológia (szaknyelvi), földtudomány

gyanta

főnév
  • mézga, kolofórium (idegen), mirha, enyv (régies), macskaméz (régies), gyantár (tájnyelvi), gyantusz (tájnyelvi)
  • hegedűgyanta
  • (régies): borostyánkő

impertinencia

főnév
  • szemtelenség, arcátlanság, orcátlanság (választékos), pimaszság

golgota

főnév
  • kínszenvedés, szenvedés, kálvária

felkapaszkodik, fölk

ige
  • feljut, felmegy (lépcsőn), felkúszik, felmászik, felhág, felvergődik, felcsütörködik (régies), felcsibenkedik (tájnyelvi), felkamparodik (tájnyelvi), felgilingózik (tájnyelvi), felkápsálódik (tájnyelvi), felkepesztet (tájnyelvi), felpeszterkedik (régies)
  • felemelkedik, feldolgozza magát (bizalmas), karriert csinál

gyógyír

főnév
  • ír, kenőcs, kenet (régies), kence, balzsam, csodaszer, elixír, panácea (idegen), arkánum (régies)
  • vigasz, vigasztalás, együttérzés
  • orvoslat

ingyenélő

főnév
  • munkakerülő, dologtalan, dologkerülő, naplopó, élősdi, élősködő, parazita, here (pejoratív), potyaleső, kenyérpusztító (bizalmas), potyázó (bizalmas)