igazolás szinonimái

főnév
  • tanúsítvány, igazolvány, bizonylat, bizonyítvány, attesztáció (idegen), legitimáció (szaknyelvi), certifikátum (idegen), elismervény, okirat, okmány, oklevél, írás, flepni (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

döcög

ige
  • rázkódik, zötyög, zötykölődik, bumlizik (bizalmas), zökög (tájnyelvi), diceg (tájnyelvi), döcölődik (tájnyelvi)
  • rázódik (tájnyelvi), hányódik (tájnyelvi)
  • kacsázik, cammog
  • (ritmus): akadozik, sántít, biceg, botladozik

nyaggat

ige
  • piszkál, zaklat, bosszant, háborgat, molesztál, gyötör, macerál (bizalmas), vegzál (régies), abajgat, szekíroz (bizalmas), szekál (bizalmas), nyúz, buzerál (szleng), nem hagy békén
  • unszol, nyüstöl (bizalmas)
  • fogdos, húzgál, cibál
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a igazolás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hozzáfér

ige
  • odafér, odajut, bejut, elér, hozzáférkőzik, megközelít
  • hozzájut, kézbe kap, megkaparint

halászbárka

főnév
  • halászhajó, halászcsónak, ladik

háborúskodik

ige
  • hadat visel, harcol, csatázik, hadakozik, küzd, vív, tusakodik, viaskodik
  • ellenségeskedik, gyűlölködik, viszálykodik, veszekedik, perel

furnér, furnír

főnév
  • fatábla, falemez
  • borítólemez

ibolyántúli

melléknév
  • ultraibolya, ultraviola, ultraviolett (idegen)

játék

főnév
  • kedvtelés, szórakozás, mulatság
  • móka, bohóság, tréfa, vidámság
  • gyerekség, gyerekjáték, sétagalopp (szleng), sétameccs (szleng), sima győzelem (szleng)(pejoratív)
  • játékszer, játszék (tájnyelvi)
  • játszma, parti (bizalmas), mérkőzés, game (szaknyelvi), szett (szaknyelvi), forduló, menet, kör
  • szerencsejáték, sorsjáték, kártyajáték
  • előadás
  • alakítás, ábrázolás, megformálás, megszemélyesítés, domborítás (régies)
  • elmozdulás, kilengés, mozgás
  • (régies): szemfényvesztés, varázslás

rost

főnév
  • szál, fibra (idegen), szálag (régies)
  • mócsing

felnyit, fölnyit

ige
  • felbont, feltár, feltör, kinyit, szétnyit, felüt, kilyukaszt, kifúr, kitár, kireteszel, kikapcsol, kidugaszol, felcsap, felfeszít, felszakít, feltép, felvág, felmetsz, felhasít
  • (sebet, kelést): megnyit, felszúr, kifakaszt

felfuvalkodik, fölfu

ige
  • felfújja magát, kevélykedik, gőgösködik, pöffeszkedik, dölyfösködik, begyeskedik (tájnyelvi), kérkedik, hivalkodik
  • önérzeteskedik, feldúz (tájnyelvi)

de II.

kötőszó
  • ám, ámde, ámbár, azonban, csak, csakhogy
  • ellenben, viszont, ezzel szemben, egyébként, pedig, viszontag (régies), pediglen (régies)
  • hanem
  • mégis, mégiscsak, azért, mindamellett, mindazonáltal
  • és
  • dehogynem

felvetés, fölvetés

főnév
  • javaslat, kérdésfelvetés

jezsámen

főnév
  • áljázmin, hamisjázmin, nyárijázmin, piskótavirág

kéjenc

főnév
  • élvhajhász, kéjhajhász (régies)
  • (jelzőként): kéjvágyó, kéjsóvár, kéjelgő, buja, bujálkodó

lakk

főnév
  • fénymáz, lenolajkence, politúr (idegen), vernis (idegen), firnisz (tájnyelvi), firnájsz (tájnyelvi)
  • máz

kiválik

ige
  • kilép, kiszakad, elszakad, távozik
  • kicsapódik, különválik, elkülönül
  • kilátszik, szembeötlik, előtűnik, szembetűnik, kiugrik, kidomborodik, kibontakozik, megmutatkozik, előrajzolódik, kivirít
  • kiemelkedik, kimagaslik, kitűnik, jeleskedik, excellál (régies)

igen I.

határozószó
  • nagyon, túlságosan, nagymértékben, jelentősen, tetemesen, rendkívül, szerfelett, rettentően, igencsak (tájnyelvi), ugyancsak, igazán

horkol

ige
  • hortyog, durmol, fűrészel (bizalmas), húzza a lóbőrt (bizalmas), horpitál (tájnyelvi), horsol (tájnyelvi), hörtyög (tájnyelvi), szuszog
  • alszik Sz: húzza a vargákat a fagyon; szurkozza a vargacérnát; úgy alszik, mintha ökörbőrt húznának a fagyon

irtózik

ige
  • idegenkedik, iszonyodik, lúdbőrözik, borzong, borzad, visszaijed, viszolyog, undorodik, visszariad, visszahőköl, nem szenvedhet, ki nem állhat, ellenszenvet táplál (valaki iránt)
  • fél, retteg

kiszór

ige
  • szétszór, kiönt, széthány, kiborít, elletyikel (tájnyelvi)
  • eltávolít, kirúg (bizalmas), kitesz, kidob, kirak, kihajít, kilódít, kihány, kipenderít, elküld, elkerget, elűz, kiutasít

imitál

ige
  • utánoz
  • színlel, mímel, megjátszik
  • majmol
  • hamisít

hamv

főnév
  • hamu, pernye, hulladék, salak, üszök
  • rom, omladék
  • maradvány, por
  • üdeség, tisztaság, hamvasság

ivókúra

főnév
  • vízkúra, gyógyvízkúra

kiutaltat

ige
  • lehív (szaknyelvi)