öngyilkosság szinonimái

főnév
  • szuicidium (idegen), önkivégzés (régies), önpusztítás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fordítva

határozószó
  • ellenkezőleg, másképpen, fordítottan, visszafelé, ellenkező irányban, ellentétesen
  • megfordítva
  • helytelenül, balul, visszájára, visszájáról, fonákul

letapos

ige
  • letapod
  • lejár, összejár, összetapos, legázol, letipor
  • ledíbol (tájnyelvi), ledöböcskol (tájnyelvi), ledöngöl (tájnyelvi), megtipor (tájnyelvi), (véletlenül) rálép
  • (lábbeli sarkát): félretapos, lekoptat
  • (tájnyelvi): legyőz, felülmúl
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a öngyilkosság szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

oltalom

főnév
  • védelem, menedék, pártfogás, oltalmazás, védelmezés, segedelem (régies), istápolás, mentsvár, pajzs, védőszárny, égisz (választékos), támasz, támogatás, patronátus (régies)
  • hajlék, fedél, tető, menedékhely, menedék, palládium (régies)

muszkli

főnév
  • izom, karizom, bicepsz, béka (bizalmas), malacka (tájnyelvi)

monogram

főnév
  • névkezdőbetűk, névelőbetű (régies), névjelzés
  • kézjegy

megpukkad

ige
  • szétszakad, szétreped, felrobban, elpattan, megreped
  • szétrobban (bizalmas), zabos lesz (szleng), mérges lesz, eleszi a méreg, szétveti a feszültség, megszakad, begőzöl (bizalmas)

osztályzat

főnév
  • érdemjegy, kalkulus (idegen), numerus (régies), jegy, minősítés

pár I.

főnév
  • társ, élettárs, férj, partner, barát, kedves, szerelmes
  • házaspár, jegyespár, szerelmespár, az ifjú pár

magyartalan

melléknév
  • idegenes, idegenszerű
  • (régies): hazafiatlan

lopakodik

ige
  • lopózik, lopódzik, lopódzkodik, lopózkodik, óvakodik, settenkedik, setteng, surran
  • buddog (tájnyelvi), kecmeredik (tájnyelvi), köntörfarol (tájnyelvi), köntörködik (tájnyelvi), lopánkodik (tájnyelvi)
  • (könny): tolul, szökik, jön

kelés

főnév
  • furunkulus (szaknyelvi), karbunkulus, kelevény (régies), gennyedés, gyűlés (tájnyelvi), tályog, darázsfészek (tájnyelvi), fakadás (tájnyelvi), fakadék (régies), süly (régies)

maturitás

főnév
  • (régies): érettség, érett kor, felnőttkor

pártütő

főnév
  • lázadó, zendülő, összeesküvő, pártos (régies), pártoskodó, hűtlen, áruló, hadindító (régies), rebellis (régies), infidélis (régies)(régies)

portyázik

ige
  • martalóckodik, rabol, fosztogat
  • megrohan, rajtaüt
  • bolyong, csapong
  • kóborol, kalandozik, cirkál

elszegődik

ige
  • elszerződik, fölcsap, szolgálatba áll, munkát vállal, alkalmazásba lép, elígérkezik, megszegődik (tájnyelvi)

szekta

főnév
  • felekezet
  • csoport, klikk
  • közösség

rúgtat

ige
  • iramodik, vágtat, rohan
  • futtat, ugrat
  • (árat): felemel, megnövel, felszöktet

önkényúr

főnév
  • zsarnok, diktátor, tirannus (régies), despota, kiskirály, kényúr

oláh

melléknév, főnév
  • román
  • (tájnyelvi): görög katolikus

összevissza I.

határozószó
  • ide-oda, erre-arra, keresztül-kasul, tél-túl (tájnyelvi), jobbra-balra (tájnyelvi), mindenfelé
  • rendetlenül, válogatás nélkül, rendszertelenül, rendezetlenül, egymás hegyén-hátán, átabotába (tájnyelvi), tővel-heggyel (tájnyelvi)
  • zavarosan, ellentmondásosan Sz: tővel-heggyel össze
  • (bizalmas): összesen, összevéve (tájnyelvi), összevetve, egybevéve, együttesen

rosszall

ige
  • helytelenít, ellenez, reprobál (szaknyelvi), nehezményez, vétkell (tájnyelvi)
  • kifogásol, hibáztat, gáncsol, megkritizál, elítél, megdorgál, megbélyegez, megró, megszid, korhol, lehord (bizalmas), megpirongat, rendreutasít, fedd, elutasít, leszól, pocskondiáz

örömujjongás

főnév
  • örömrivalgás, örvendezés, üdvrivalgás, ováció, eufória

nábob

főnév
  • (indiai) kormányzó, (indiai) helytartó
  • dúsgazdag ember, krőzus (választékos)
  • kiskirály

pallérozatlan

melléknév
  • műveletlen, csiszolatlan, tanulatlan, iskolázatlan, képzetlen, neveletlen, kulturálatlan, civilizálatlan
  • közönséges, durva, barbár, modortalan, bárdolatlan, faragatlan, bugris (durva)

rövidség

főnév
  • kurtaság, múlékonyság
  • tömörség, velősség
  • (tájnyelvi): kár, hiány, szükség, veszteség, fogyatkozás