oszmán szinonimái

melléknév, főnév
  • oszmán-török, török, oszmánli (régies), ozmán (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kirajzik

ige
  • kiköltözik, kivonul
  • kitódul, kiárad

kicsírázik

ige
  • csírát hajt, kibújik, kifejlik, kihajt, kifakad, kinő, kikel, kisarjadzik, kicikázik (tájnyelvi), kipattog (tájnyelvi), rügyezik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a oszmán szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

odalesz

ige
  • elpusztul, meghal, kimúlik
  • megsemmisül, tönkremegy, meghiúsul
  • eltűnik, elvész, elúszik (bizalmas), elenyészik, ugrik (szleng), fuccsba megy (bizalmas), kárba vész, veszik (szleng)
  • (szleng): elkeseredik, tanácstalanná válik, csalódik, letörik (bizalmas)
  • meglepődik, elámul
  • (bizalmas): elutazik, távol lesz

mostohatestvér

főnév
  • féltestvér, kocatestvér (tájnyelvi), vitrigtestvér (tájnyelvi)

mindnyájan

névmás
  • egyetemleg (régies), mind egyig, mind egy szálig, mindannyian, mindahányan, valamennyien, valahányan, minden (tájnyelvi), mind, egytől egyig

meglepő

melléknév
  • rendkívüli, rendhagyó, meglepetésszerű, szokatlan, furcsa, valószínűtlen, váratlan, hihetetlen, megfoghatatlan, újszerű, megdöbbentő, elképesztő, megragadó, csodálatos, hatásos, megkapó, meghökkentő, figyelemkeltő, sajátos, ámulatba ejtő, frappáns (régies), lepetős (tájnyelvi), bizarr

opera

főnév
  • zenedráma, dalmű
  • daljáték
  • operaház, dalszínház, dalműszínház (régies)

padlásszoba

főnév
  • manzárdszoba

lőtávol

főnév
  • lőtávolság, lőhatótáv, hordtávolság, lövéstáv (régies), hordtávol (régies), lőközet (régies)

levélbegónia

főnév
  • gyémántlevél, királybegónia, begónia

kártékony

melléknév
  • ártalmas, ártó, káros, kártevő
  • gonosz, veszedelmes, pusztító, kárkondító (tájnyelvi)

maradvány

főnév
  • csonk, csökevény
  • rom, düledék (választékos), omladék
  • maradék, hulladék, reliktum (idegen)
  • utód, ivadék, leszármazott, sarj (választékos)
  • többlet, fölösleg, szaldó (szaknyelvi)
  • reziduum (szaknyelvi)
  • ősmaradvány, kövület (szaknyelvi), fosszília

paprikás I.

melléknév
  • fűszeres, fűszerezett, fűszerszámos (régies), csípős, erős, pikáns
  • ingerült, ingerlékeny, veszekedő, csípős, bosszús

pletyka

főnév
  • pletyi (bizalmas), pletyó (bizalmas), pletykaság, szóbeszéd, fecsegés, híresztelés, temonda (régies), mendemonda, álhír, rémhír, drót, füles (szleng), fáma
  • megszólás, pusmogás, hírhordás, terefere, sugdosás, súgás-búgás, traccs (bizalmas)

elővéd

főnév
  • előőrs, előhad, élgárda, élcsapat, avantgárd (régies), felderítő

szapul

ige
  • áztat, lúgoz
  • sulykol
  • megszól, ócsárol, dorgál, kibeszél, szid, szidalmaz, gyaláz, becsmérel, korhol, fedd, befeketít, pocskondiáz, csepül, csépel (tájnyelvi), cikiz (bizalmas)

rongy I.

főnév
  • szövethulladék, fecni (bizalmas), cafat, pöszlék (tájnyelvi), foszlány, lafanc (tájnyelvi), condra (tájnyelvi), fracli (tájnyelvi), ringy-rongy
  • törlőrongy, kendő, portörlő, padlórongy
  • roncs, foszlány
  • (pejoratív): kurva (durva), céda, ribanc (durva), utcanő
  • (szleng): ezres, ezerforintos, róka (szleng), rugó (szleng), rugedli (szleng)

osztálytárs

főnév
  • tanulótárs
  • évfolyamtárs

odaadó

melléknév
  • lelkes, buzgó, önfeláldozó, áldozatos, áldozatkész, rajongó, szenvedélyes, segítőkész, bőkezű, adakozó, önzetlen, ragaszkodó, hűséges, testi-lelki, megbízható, állhatatos, bizalmas

összegöngyöl

ige
  • összetekercsel, összeteker, felteker, összecsavar, összesodor, összepödör, összehajt, begöngyöl, bebugyolál, beburkol

ringli

főnév
  • szardellagyűrű, szardella, ajókagyűrű, ajóka
  • (bizalmas): karika, gyűrű

önellátás

főnév
  • önélelmezés, autarkia (idegen)

munkaidő

főnév
  • dologidő, munka, meló (szleng), melódia (szleng)
  • műszak

összetétel

főnév
  • összeállítás, felépítés, szerkezet, struktúra, kompozíció, konstrukció
  • tartalom
  • szóösszetétel, összetett szó, kompozitum (idegen)

román1

melléknév, főnév
  • romániai, oláh, vlach (régies)