gurít szinonimái

ige
  • görget, gördít, hengerít, henterget, hengerget, gurgat (tájnyelvi), hemperít (tájnyelvi)
  • (szleng): hazudik, füllent, tódít, etet (szleng), hamukál (szleng), hantál (szleng), hantázik (szleng), linkel (szleng), lódít
  • (szleng): udvarol

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

abszolút II.

határozószó
  • (bizalmas): teljesen, abszolúte

meglep

ige
  • meghökkent, megdöbbent, megütköztet, elképeszt, megrémít, megrendít, megráz, felkavar, bámulatba ejt, ámulatba ejt, zavarba ejt, zavarba hoz, ledöbbent, (bizalmas), kiüt (szleng), kiakaszt (szleng), frappíroz (idegen)
  • megajándékoz, kedveskedik
  • (valakit): felkeres, meglátogat, ellátogat, beugrik, megnéz, benéz, bekukkant
  • rajtakap
  • tetten ér, rajtaüt
  • megrohan, megtámad, rátámad, lerohan, rajtahajt (régies)
  • (tájnyelvi): ellep, kitör, megtámad, eláraszt, kiver (bizalmas), elévesz (tájnyelvi)
  • elfog, elborít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gurít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gázsi

főnév
  • fizetés, bér, honorárium, járandóság, tiszteletdíj, fellépti díj, fizu (bizalmas), zsold (szleng)

felszámol, fölszámol

ige
  • megszüntet, betilt, feloszlat, leállít, eltöröl, megsemmisít, véget vet, eltüntet, befejez, berekeszt, kiirt, likvidál, beszánt (tájnyelvi)
  • felszámít, ráterhel, kiszámít
  • mérlegel, tekintetbe vesz

felkel, fölkel

ige
  • felébred
  • felpattan, feláll, felemelkedik, kiegyenesedik, feltápászkodik, felül, talpra áll, feltámbászkodik (régies)
  • (ágyból) kikel, kiugrik
  • (nap, hold): előtűnik, feljön, megjelenik, feltámad, kiemelkedik, látható lesz, felbukkan, előbukkan, feltetszik (régies), csirkázik (tájnyelvi), felbuggyan (tájnyelvi)
  • fellázad, harcot kezd, fegyvert ragad, zendül, szembeszáll, ellenszegül, felül (régies)

értéktelen

melléknév
  • elértéktelenedett, értékét vesztett
  • hitvány, silány, vacak, vicik-vacak, ócska, gyatra, keveset érő, semmit érő, semmirevaló, tűzrevaló, haszontalan, hasznavehetetlen, filléres, krajcáros (régies), ringy-rongy, selejtes, vásári, talmi, bóvli, tréfli (szleng), tré, tetű, snassz, szemét, cseplesz (tájnyelvi), ityepotya (tájnyelvi), mihaszna Sz: annyit ér, mint naptáron a légypiszok; annyit ér, mint Németországban egy niksz; annyit ér, mint a perec közepe; ebet se ér; egy babot sem adnék érte; egy férges diót sem adnék érte; fabatkát sem ér; hajítófát sem ér; nem adnék érte egy lyukas mogyorót; nem ér egy pipa dohányt; nem ér egy fakovát; nem hívják szerbusznak se; nem ér egy molyette kucsmát; nem ér egy kalap szart sem; nem ér egy petákot; nem ér egy férges diót; nem ér egy ütet taplót; nem ér egy lyukas fityinget sem; nem ér egy kopott rókatalpat; nem ér egy púgarast; olyba tartják, mint a békacsigát; semminek se hívják

gordonkázik

főnév
  • csellózik

hallgatás

főnév
  • némaság, hangnélküliség
  • szilencium, nyelvkötés (régies), csend
  • (valakiről, valamiről): mellőzés
  • titoktartás, diszkréció
  • elnémulás, némaság, terméketlenség, szótlanság
  • visszahúzódás
  • szélcsend
  • odafigyelés, hallgatódzás, fülelés, neszelés

padlásszoba

főnév
  • manzárdszoba

ellenszer

főnév
  • ellenméreg, antidotum (régies), antitoxin (szaknyelvi)

elhomályosít

ige
  • elsötétít, beárnyékol, eltakar, homályba burkol, elfátyoloz, elfelhősít
  • (indulat): megzavar, összezavar
  • elködösít
  • felülmúl, túlszárnyal, túltesz (valakin), háttérbe szorít, kisebbít, elhalványít

bensőséges

melléknév
  • átélt, meghitt, családias, meleg, szíves, szívélyes, otthonos, bizalmas, intim, szoros, testi-lelki, kordiális (régies)

előremegy

ige
  • előrelép, előresiet, előrenyomul, megelőz, továbbmegy
  • előrehalad, felemelkedik, javul, halad, érvényesül, gyarapszik, növekszik, boldogul, sikert arat, feljavul, megjavul, tökéletesedik, nemesedik, kiművelődik, prosperál, virágzik, terjed, virul

hantol

ige
  • beföd, temet, kapar, ás, hantot szór (valamire)

hidegvér

főnév
  • nyugalom, higgadtság, komolyság, rendületlenség, magabiztosság, erő, józanság, önuralom, béketűrés
  • flegma (bizalmas), közöny
  • lélekjelenlét, csigavér

kiárad

ige
  • kiönt, kilép a medréből, kiömlik, kizúdul, eláraszt, kiomlik, kiözönlik, kifolyik, kifakad (tájnyelvi)
  • kitódul, kiront
  • kitör, előretör
  • kisugárzik, kiáramlik, emanál (idegen)

járkál

ige
  • járdogál, ide-oda megy, jön-megy, jár-kel, kerül-fordul, sétál, sétálgat, mászkál, barangol, korzózik (bizalmas), ődöng, őgyeleg, ténfereg, sertepertél (bizalmas), császkál, bóklászik, kószál, bolyong, cselleng, csámborog, csavarog, csatangol, kóricál, grasszál (pejoratív), bócorog (tájnyelvi), gyüszmékel (tájnyelvi), tapotál (tájnyelvi), csalinkázik, lötyög (bizalmas), lütyög (tájnyelvi), sértifikál (tájnyelvi), buddog (tájnyelvi), kántat (tájnyelvi)
  • sürög-forog Sz: jár-kel, mint a bűnös lélek; jár, míg térdig kopik a lába; ődöng, mint a hathetes borjú; jár ki-be, mint a pitvarajtó

güzü

főnév
  • güzüegér
  • buzgómócsing (szleng), stréber (bizalmas)

garzonlakás

főnév
  • garzon, legénylakás, kis lakás

haditörvényszék

főnév
  • hadbíróság, katonai bíróság, katonai törvényszék

itat

ige
  • inni ad
  • leitat, lerészegít, eláztat (szleng)
  • felitat, felszív
  • (csapadék talajt): öntöz, eláraszt
  • (itatja magát): ízlik, tetszik

gyerek, gyermek

főnév
  • gyerkőc (bizalmas), kisember, Isten áldása, csöppség, poronty (bizalmas), palánta, csemete (bizalmas), csimota (tájnyelvi), család (tájnyelvi), tacskó (bizalmas), pulya (tájnyelvi), klapec (szleng), pocok (bizalmas)
  • ivadék, utód, leszármazott, szülemény (régies), sarj, család, cseléd (régies), magzat

felülmúl, fölülmúl

ige
  • lefőz (bizalmas), lepipál (bizalmas), legyőz, megelőz, megszégyenít (választékos), túltesz (valakin), túlszárnyal, túlragyog, elhomályosít, elhalványít, überol (szleng)
  • meghalad, túlhalad

hajós II.

főnév
  • tengerész, vízenjáró (tájnyelvi), hajókázó, tengeri medve (bizalmas), hajóslegény, matróz, hajósinas, hajóskapitány, hajóstiszt
  • révész

jámbor

melléknév
  • szelíd, békés, nyugodt, kezes, nyájas, kedves, engedelmes, jóságos, jóindulatú, angyalarcú, béketűrő, békeszerető, csendes, türelmes, alázatos, jótét (tájnyelvi), belénd (tájnyelvi), birkatürelmű, tehénvérű (tájnyelvi)
  • istenfélő, vallásos, hívő, ájtatos, áhítatos, szent életű, istenes, angyali, erkölcsös, kegyes (régies), alázatos, devótus (régies), religiózus (régies)
  • gyámoltalan, élhetetlen, mafla, együgyű, mulya, gyermeteg, naiv, bárgyú, pipogya, teddide-teddoda, szimplex (régies)