fennhangon szinonimái

határozószó
  • hangosan, hangos szóval, fennszóval (régies), fennen, felszóval (tájnyelvi), emelt hangon, hangoskodva, nagy hangon, torkaszakadtából

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elüldöz

ige
  • elűz, elkerget, kiver a házból, elzavar, elver a háztól, kifüstöl, kiver, kiszekíroz (bizalmas), elmar, elirt (tájnyelvi)

szevasz

módosítószó
  • szervusz!, szia! (bizalmas), csaó! (bizalmas), pá! (bizalmas), helló! (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fennhangon szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felmenő, fölmenő I.

melléknév
  • emelkedő, felszálló
  • aszcendens (idegen)

erdő

főnév
  • erdőség, vadon, rengeteg, szálerdő, liget, fiatalos (tájnyelvi), csere (régies), pagony (régies), bozót, berek, dzsungel, őserdő, esőerdő

e-mail

főnév
  • e-levél, elektronikus levél, emil (tréfás)
  • villanyposta, drótposta

elgáncsol

ige
  • elbuktat, megakaszt, elkaszál, meggacsol (tájnyelvi) Sz: kaszát vet
  • meghiúsít, megakadályoz, fölrúg, megfúr (bizalmas), megtorpedóz (bizalmas), elfűrészel (bizalmas), elnyír, elvág, tönkretesz, keresztbe tesz (valakinek) (bizalmas)

feltankol, föltankol

ige
  • (szleng): beiszik (bizalmas), berúg, becsiccsent, leissza magát, betintáz (bizalmas)

fővezér

főnév
  • elöljáró, főparancsnok, hadseregparancsnok, hadvezér, fejedelem, nagyvezér, generalisszimusz (régies)
  • elnök, nagyfőnök (szleng), főnök, góré (szleng), főmufti (szleng)
  • főkolompos (pejoratív), előcsahos (pejoratív), hangadó, irányadó

nyakatekert

melléknév
  • tekervényes, kacifántos, mesterkélt, csavaros, körülményes, bonyolult, komplikált, kusza, zavaros, kitekert, körmönfont, cifra, kacskaringós, bakafántos (bizalmas)

díszlik

ige
  • díszeleg, ékeskedik, pompázik, virít
  • éktelenkedik (pejoratív)
  • (tájnyelvi): divatos, dívik, szokásban van

délután II.

főnév
  • délest (régies), délhajlat (tájnyelvi)

archaikus

melléknév
  • ősi, ős, ősrégi, őseredeti, ókori, antik
  • ódon, régi, ásatag, hajdani, hajdankori
  • (kifejezés): elavult, divatjamúlt, idejétmúlt, ódivatú, régimódi, ósdi, túlhaladott, régies

durcáskodik

ige
  • duzzog, truccol (bizalmas), dacoskodik, ellenkezik, dacol, morcoskodik, pintyerget (tájnyelvi), durmoskodik (tájnyelvi), neheztel, felhúzza az orrát

függő II.

főnév
  • fülbevaló, fülönfüggő (régies), függelék, csörzs (régies), csingilingi, csillenge (régies), csüngő, mütyürke, mütyür, fütyölék (régies), fürtözet (régies), fityegő, zsuzsu (régies)
  • (szaknyelvi): szállítómű, rázócsúszda
  • mérőón, függőón

gyanakodás, gyanakvá

főnév
  • gyanú, gyanítás, bizalmatlanság, bizalmatlankodás, tamáskodás, kételkedés, kétkedés, kétely

izzad

ige
  • verejtékezik, verítékezik, meghevül (régies)
  • (bizalmas), fűlik (tájnyelvi), hevel (tájnyelvi)
  • szivárog, csepeg, ereszt, gyöngyözik, könnyez
  • párolog, transzspirál (szaknyelvi)
  • fáradozik, küszködik, kínlódik, megfeszül, melózik (szleng), lejsztol (szleng)
  • szenved, gyötrődik

hideghullám

főnév
  • lehűlés, hidegfront, fagyhullám

fenség

főnév
  • fenségesség, méltóság, ünnepélyesség, nagyszerűség, magasztosság, fennköltség
  • (megszólításként is): felség, uralkodó
  • őfelsége, őfensége

felkészít, fölkészít

ige
  • előkészít, alapoz, edz, gyakorol (valakivel), treníroz, korrepetál, tanul (valakivel)
  • megerősít, felvértez, felszerel, preparál

folyamán

névutó
  • során, közben, idején, alatta

henceg

ige
  • dicsekszik, nagyzol, kérkedik, hivalkodik, hetvenkedik, nagyszájúskodik, túloz, háryjánoskodik, pöffeszkedik, veri a mellét, ugrál (szleng), hősködik, szájhősködik, fitogtat (valamit), felvág, hányakodik (tájnyelvi) Sz: befogta mind a hatot; féltéglával veri a mellét; fölcsap, mint a pesti poloska; fönn úszik, mint a tök; hányja-veti magát, mint Magyar Balázs lova; rázza a rongyot; tartja magát, mint az üres zsák; tele van bezzeggel; viszi a ló

feudalizmus

főnév
  • hűbériség

erőtan

főnév
  • dinamika (idegen)

fortély

főnév
  • cselfogás, csel, ravaszság, trükk, furfang, csalafintaság, ügyeskedés, mesterkedés, fondorlat, fifika (bizalmas), finesz (bizalmas), forsz, praktika
  • csínja-bínja (valaminek), nyitja (valaminek), mesterfogás, fogás

hiányos

melléknév
  • fogyatékos, hibás, töredékes, foghíjas, híja van, sérült, megrongálódott, csonka, csorba, tökéletlen, elégtelen, fogyatkozott, fogyatkozásos (régies), szegényes, kifogásolandó, ínséges, kihagyásos, fragmentális (idegen), lakunários (idegen), inkomplett (idegen) Sz: se eleje, se hátulja; se eleje, se veleje; sem eleje, sem utolja