fennhangon szinonimái
határozószó
- hangosan, hangos szóval, fennszóval (régies), fennen, felszóval (tájnyelvi), emelt hangon, hangoskodva, nagy hangon, torkaszakadtából
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
vagina
főnév
- (szaknyelvi): hüvely, bögre (szleng), buksza (szleng), kéjbarlang (szleng), kisfazék (tréfás), punci (tréfás), tarisznya (tréfás), pina (durva), picsa (durva), trüsi (bizalmas), muff (szleng)
erdő
főnév
- erdőség, vadon, rengeteg, szálerdő, liget, fiatalos (tájnyelvi), csere (régies), pagony (régies), bozót, berek, dzsungel, őserdő, esőerdő
elgáncsol
ige
- elbuktat, megakaszt, elkaszál, meggacsol (tájnyelvi) Sz: kaszát vet
- meghiúsít, megakadályoz, fölrúg, megfúr (bizalmas), megtorpedóz (bizalmas), elfűrészel (bizalmas), elnyír, elvág, tönkretesz, keresztbe tesz (valakinek) (bizalmas)
feltankol, föltankol
ige
- (szleng): beiszik (bizalmas), berúg, becsiccsent, leissza magát, betintáz (bizalmas)
fővezér
főnév
- elöljáró, főparancsnok, hadseregparancsnok, hadvezér, fejedelem, nagyvezér, generalisszimusz (régies)
- elnök, nagyfőnök (szleng), főnök, góré (szleng), főmufti (szleng)
- főkolompos (pejoratív), előcsahos (pejoratív), hangadó, irányadó
nyakatekert
melléknév
- tekervényes, kacifántos, mesterkélt, csavaros, körülményes, bonyolult, komplikált, kusza, zavaros, kitekert, körmönfont, cifra, kacskaringós, bakafántos (bizalmas)
díszlik
ige
- díszeleg, ékeskedik, pompázik, virít
- éktelenkedik (pejoratív)
- (tájnyelvi): divatos, dívik, szokásban van
archaikus
melléknév
- ősi, ős, ősrégi, őseredeti, ókori, antik
- ódon, régi, ásatag, hajdani, hajdankori
- (kifejezés): elavult, divatjamúlt, idejétmúlt, ódivatú, régimódi, ósdi, túlhaladott, régies
durcáskodik
ige
- duzzog, truccol (bizalmas), dacoskodik, ellenkezik, dacol, morcoskodik, pintyerget (tájnyelvi), durmoskodik (tájnyelvi), neheztel, felhúzza az orrát
függő II.
főnév
- fülbevaló, fülönfüggő (régies), függelék, csörzs (régies), csingilingi, csillenge (régies), csüngő, mütyürke, mütyür, fütyölék (régies), fürtözet (régies), fityegő, zsuzsu (régies)
- (szaknyelvi): szállítómű, rázócsúszda
- mérőón, függőón
gyanakodás, gyanakvá
főnév
- gyanú, gyanítás, bizalmatlanság, bizalmatlankodás, tamáskodás, kételkedés, kétkedés, kétely
izzad
ige
- verejtékezik, verítékezik, meghevül (régies)
- fő (bizalmas), fűlik (tájnyelvi), hevel (tájnyelvi)
- szivárog, csepeg, ereszt, gyöngyözik, könnyez
- párolog, transzspirál (szaknyelvi)
- fáradozik, küszködik, kínlódik, megfeszül, melózik (szleng), lejsztol (szleng)
- szenved, gyötrődik
fenség
főnév
- fenségesség, méltóság, ünnepélyesség, nagyszerűség, magasztosság, fennköltség
- (megszólításként is): felség, uralkodó
- őfelsége, őfensége
felkészít, fölkészít
ige
- előkészít, alapoz, edz, gyakorol (valakivel), treníroz, korrepetál, tanul (valakivel)
- megerősít, felvértez, felszerel, preparál
henceg
ige
- dicsekszik, nagyzol, kérkedik, hivalkodik, hetvenkedik, nagyszájúskodik, túloz, háryjánoskodik, pöffeszkedik, veri a mellét, ugrál (szleng), hősködik, szájhősködik, fitogtat (valamit), felvág, hányakodik (tájnyelvi) Sz: befogta mind a hatot; féltéglával veri a mellét; fölcsap, mint a pesti poloska; fönn úszik, mint a tök; hányja-veti magát, mint Magyar Balázs lova; rázza a rongyot; tartja magát, mint az üres zsák; tele van bezzeggel; viszi a ló
fortély
főnév
- cselfogás, csel, ravaszság, trükk, furfang, csalafintaság, ügyeskedés, mesterkedés, fondorlat, fifika (bizalmas), finesz (bizalmas), forsz, praktika
- csínja-bínja (valaminek), nyitja (valaminek), mesterfogás, fogás
hiányos
melléknév
- fogyatékos, hibás, töredékes, foghíjas, híja van, sérült, megrongálódott, csonka, csorba, tökéletlen, elégtelen, fogyatkozott, fogyatkozásos (régies), szegényes, kifogásolandó, ínséges, kihagyásos, fragmentális (idegen), lakunários (idegen), inkomplett (idegen) Sz: se eleje, se hátulja; se eleje, se veleje; sem eleje, sem utolja