fenekedik szinonimái

ige
  • rosszat forral, bosszút forral, tör, acsarog, acsarkodik, áskálódik, agyarog (tájnyelvi), agyarkodik (tájnyelvi), dühöng, dühösködik, ellenségeskedik, gyűlölködik, feni a fogát, fenyegetőzik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

virág

főnév
  • badár (tájnyelvi), virágzat, virágszál
  • szobanövény
  • virágdísz
  • krém, elit, színe-java, dísze-virága (valaminek)
  • dele (valaminek), virulása (valaminek), virágzás, csúcspont, virágkor

olló1

főnév
  • fonalvágó (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fenekedik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fellépés, föllépés

főnév
  • szereplés, bemutatkozás
  • megjelenés, kiállás, viselkedés, magatartás, modor
  • allűr (idegen), attitűd, habitus

érdemes

melléknév
  • méltó, jogosult
  • derék, jóravaló, jeles, becsületes, tisztelt
  • érdemleges, dicséretes, érdemdús, tekintélyes
  • kifizetődő, hasznos, ajánlatos

elvtárs

főnév
  • elvbarát, elvrokon, bajtárs

elfordít

ige
  • félrefordít, elmozdít, elcsavar, elteker, elforgat
  • (lapot): elhajt, továbblapoz, továbbhajt, elforgat
  • (figyelmet): elvon, eltérít, elterel
  • (régies): (veszedelmet) elhárít

felszolgáló, fölszol

főnév
  • pincér, tálaló, ételfogó, étekfogó, asztalnok (régies), szolga, szolgálattevő, kellner (régies), steward (idegen)

fösvény

melléknév
  • fukar, zsugori, szűkmarkú, szűkkezű (régies), szorosmarkú (régies), szűkkeblű, kuporgató, anyagias, garasos, krajcároskodó, garasoskodó, snassz, zsebrák (régies), kupori (tájnyelvi), smucig (bizalmas), sóher (bizalmas), skót (bizalmas), szőrösszívű (bizalmas), faszari (tájnyelvi), faszarágó (szleng), citromfingó (tájnyelvi), csikar (tájnyelvi), égettbélű (tájnyelvi), falkörmöző (tájnyelvi), koporcsi (tájnyelvi), szarevő (durva), szarrágó (durva) Sz: a száraz kortyot is számba veszi; a falatot is sajnálja magától; a tiszta vizet is megszűri; a penészes bort is drágállja; alig ad egy zápfogra valót; azt mondja, nem adja, inkább a sárba tapodja; csak azért halt meg délelőtt, hogy az ebédet ne fizesse; disznószíjjal kötötte az erszényét; ebszíjjal van megkötve az erszénye; élére rakja a pénzt; félpofára etet; fogához veri a garast; földet eszik, mint a béka; fösvény, mint a péntek; gyertyát sem gyújt, fél, hogy elfogy; ha nyálával jóllakhatnék, sohasem köpné ki; ha a szelet lenyelhetnék, azzal tartaná a cselédet; hatszor is megolvassa a pénzt; igen szoros markú; konc nélkül adja a levet; kupáját sem öblíti meg, fél, hogy vize elfogy; kutyahájjal kenték meg az alfelét; kutyaszíjjal van bekötve az erszénye; kutyazsírral kenték meg az oldalbordáját; kutyazsírral van megkenve az erszénye; lapát hátával méri a borsót; lidérc ül a pénzén; magától is sajnálja; mázos a bögréje; megenné a maga szarát is; megenné kétszer, amit egyszer lehet; megfeji az ágast is; megolvassa, hány falatot nyel a cseléd; nadrágjára sem zsinórt, sem bélést nem tetet; olyan szűken ereszti, mint a kotyogó; örömest odaajándékozná mindenét, ha el nem vennék; összehúzta a markát a köszvény; részt venne ingyen az árvák vacsoráján; senkit sem maraszt ebédre; sós babot eszik, vizet iszik rá; szánja koporsóra a deszkát; száraz kéztől szakadt ajándék; tartanék én lovat, ha zabot szarnék meg szart ennék; úgy adja ki a pénzt, mintha a fogát húznák; ül a pénzén; a ganéjt is megenné, ha büdös nem volna; a tengelyt sem kenetné meg, ha el nem kopna; lattal mér (valamit); nem iccével, hanem gyűszűvel méri a bort; nem üti ki a vak ló szemét; somfánál főz; ül a pénzesládán, mint a kotlós

nutritív

melléknév
  • tápláló

diszharmónia

főnév
  • disszonancia, kakofónia (szaknyelvi), széthangzás
  • nézeteltérés, véleménykülönbség, nézetkülönbség, véleményeltérés, egyenetlenség, súrlódás, széthúzás, differencia, ellentét, diszkordancia (idegen)

delfin

főnév
  • kikötő-cölöpgúla (szaknyelvi)
  • disznóhal (régies)

aratás

főnév
  • betakarítás, szüret, terménybetakarítás, kaszálás, aratat (tájnyelvi), takarás (tájnyelvi)
  • termés, terméshozam, terméseredmény
  • jövedelem, haszon
  • pusztítás, dúlás

dulakodik

ige
  • tülekszik (régies), birkózik, verekedik, hadakozik, küzd, hajba kap, ölre megy, ökölre megy, birokra kel, tusakodik, viaskodik, győzködik (tájnyelvi), külekedik (tájnyelvi), hatajkodik (tájnyelvi)

füge I.

főnév
  • fige (régies), fügefa
  • egres

gyalogság

főnév
  • gyalogkatonaság (régies), infantéria (idegen)

ízléses

melléknév
  • gusztusos, guszta (bizalmas), vonzó
  • mutatós, csinos, esztétikus, sikkes (bizalmas), elegáns, tipp-topp (bizalmas)
  • finom, választékos, kifinomult, disztingvált, stílusos, előkelő, úri

hibátlan

melléknév
  • hibamentes, kifogástalan, szabályszerű, hiánytalan, pontos, tökéletes, ép, teljes, helyes, szabályos, sértetlen, romlatlan, tisztességes, tiszta, torzítatlan, makulátlan, büntetlen, szeplőtlen (régies), ártatlan, feddhetetlen, korrekt, intakt (szaknyelvi), csorbítatlan, igaz, mintaszerű Sz: még az irigység se találna benne hibát; olyan, mint a szűz lány képe

fennhangon

határozószó
  • hangosan, hangos szóval, fennszóval (régies), fennen, felszóval (tájnyelvi), emelt hangon, hangoskodva, nagy hangon, torkaszakadtából

felkel, fölkel

ige
  • felébred
  • felpattan, feláll, felemelkedik, kiegyenesedik, feltápászkodik, felül, talpra áll, feltámbászkodik (régies)
  • (ágyból) kikel, kiugrik
  • (nap, hold): előtűnik, feljön, megjelenik, feltámad, kiemelkedik, látható lesz, felbukkan, előbukkan, feltetszik (régies), csirkázik (tájnyelvi), felbuggyan (tájnyelvi)
  • fellázad, harcot kezd, fegyvert ragad, zendül, szembeszáll, ellenszegül, felül (régies)

fokozatosan

határozószó
  • lassan, fokonként, lépésenként, fokról fokra, lépésről lépésre

helytálló

melléknév
  • igaz, helyes, megfelelő, érvényes, kétségtelen, bizonyos, kifogástalan, ésszerű, logikus, értelmes, alapos, megbízható, elfogadható

feszített

melléknév
  • feszes, megfeszített, megerőltető, erőltetett, fokozott

erősen

határozószó
  • nagyon, felette (választékos), fölöttébb, módfelett, hathatósan, ugyancsak, derekasan, derekasint (tájnyelvi), hevesen, feszt (bizalmas), intenzíve (idegen), istenesen, istenigazában, erőst (tájnyelvi), gyehennamód (tájnyelvi)

forradás

főnév
  • heg, sebhely, var, varrat, hegedés, hegesedés, forrács (tájnyelvi), derce (tájnyelvi), gyürke (tájnyelvi), kukuc (tájnyelvi)

hevül

ige
  • melegszik, izzik, megtüzesedik, tüzet fog, tűzre gerjed (régies), gyúl (régies)
  • lelkesül, felbuzdul, felindul, fellobban, felingerlődik, indulatra gerjed, felgerjed, gerjedez