aratás szinonimái

főnév
  • betakarítás, szüret, terménybetakarítás, kaszálás, aratat (tájnyelvi), takarás (tájnyelvi)
  • termés, terméshozam, terméseredmény
  • jövedelem, haszon
  • pusztítás, dúlás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felhatalmazás, fölha

főnév
  • meghatalmazás, megbízás, jogosultság, illetékesség, jogkör, hatáskör, jogosítvány, engedély

kötnivaló

főnév
  • akasztófáravaló, akasztófavirág, gazember
  • gézengúz, gazfickó
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a aratás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

állító

melléknév
  • igenlő, megerősítő, bizonygató, pozitív, affirmatív

anyagcsere

főnév
  • metabolizmus (szaknyelvi), bélműködés

bakafántoskodik

ige
  • akadékoskodik, kötekedik, zsémbel, kukacoskodik, szőröz, zsörtölődik, gáncsoskodik, panyókál (tájnyelvi)

izgul

ige
  • nyugtalankodik, aggódik, szorong, fél, idegeskedik, trémázik (szleng), emészti magát, majd kiugrik a szíve, reszket az izgalomtól, kiszemedik (tájnyelvi), krenköli magát (szleng), parázik (szleng), (szólás) toporog, mint a szaró galamb (durva)
  • (valakiért): szurkol, drukkol (bizalmas)

bárka

főnév
  • csónak, ladik, dereglye, teknő, hajó (régies)
  • kocsi, batár

bepúderez, bepúderoz

ige
  • beporoz, beszór, behint
  • elkendőz, eltüntet, eltitkol

dühödt

melléknév
  • dühös, megdühödött, feldühített, dühöngő, bősz, bőszült, felbőszült, indulatos, felindult, ádáz, haragos, mérges, bosszús, felháborodott, nekivadult, eszeveszett, mérgelődő, dúló-fúló
  • tomboló (vihar)
  • szenvedélyes, bősz

cukkol

ige
  • (bizalmas): izgat, ingerel, mérgesít, idegesít, dühít, dühösít, bosszant, bőszít, frocliz (bizalmas), zabosít (bizalmas), felhúz (bizalmas), begurít (szleng), bepörget (bizalmas), begerjeszt (szleng), bepöccent (szleng), bezsongat (szleng), bepipásít (szleng), cikiz (szleng), cincál (tájnyelvi), heccel, élcelődik, hergel, gúnyol, évődik

archaikus

melléknév
  • ősi, ős, ősrégi, őseredeti, ókori, antik
  • ódon, régi, ásatag, hajdani, hajdankori
  • (kifejezés): elavult, divatjamúlt, idejétmúlt, ódivatú, régimódi, ósdi, túlhaladott, régies

államrendőrség

főnév
  • államrendészet, állambiztonság, államvédelem

atrocitás

főnév
  • kegyetlenség, kegyetlenkedés, vérengzés, erőszakoskodás, durvaság, kíméletlenség
  • sérelem

cikk

főnév
  • áru, árucikk, termék, gyártmány, portéka
  • közlemény, újságcikk, újsághír, tudósítás, beszámoló, jelentés, kritika, ismertetés, recenzió (szaknyelvi), referátum (szaknyelvi), glossza (szaknyelvi)
  • darab, szelet, gerezd, karéj, rész, csetert (tájnyelvi)
  • törvénycikk, cikkely, szakasz, paragrafus, bekezdés, artikulus (régies)

áruszámla

főnév
  • számla, bizonylat, blokk, faktúra (régies)

avasodik

ige
  • megromlik, megbüdösödik, romlik

civil

melléknév
  • polgári, magán