elfordít szinonimái

ige
  • félrefordít, elmozdít, elcsavar, elteker, elforgat
  • (lapot): elhajt, továbblapoz, továbbhajt, elforgat
  • (figyelmet): elvon, eltérít, elterel
  • (régies): (veszedelmet) elhárít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csontozat

főnév
  • csontrendszer, csontváz, ossatura (szaknyelvi)

életveszély

főnév
  • életveszedelem, végveszély
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elfordít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

EKG

főnév
  • elektrokardiogram, ékágé (bizalmas)

csoportnyelv

főnév
  • zsargon, rétegnyelv

cserép

főnév
  • agyagáru, edényáru, fazekasáru, agyagedény
  • virágcserép
  • törmelék, üvegcserép, üvegdarab, szilánk, töredék, darab
  • pala, fedkő, cseréptégla, tetőcserép
  • kályhacsempe

bonyodalom

főnév
  • probléma, nehézség, bökkenő, akadály, baj, zavar, szorultság, szorult helyzet, vesződség, szövevény, kellemetlenség, bosszúság, dilemma, komplikáció, slamasztika, bizonytalanság, félreértés, gubanc (szleng), gond, hűhó, teketória, ribillió, útvesztő, labirintus, felhajtás, felbolydulás, alkalmatlanság, válság, galiba, ágbog (régies), bonyolulat (régies), bonyolgás (tájnyelvi), galamuta (tájnyelvi), galibaság (tájnyelvi), kalamitás (régies)
  • cselekmény, fordulat

élelem

főnév
  • ennivaló, eledel, étel, táplálék, élelmiszer, harapnivaló, étel-ital, elemózsia, étek (választékos), menázsi (régies), proviánt (régies), tápla (régies), élés (régies), élet (tájnyelvi), bokáta (tájnyelvi), koszt (bizalmas), kaja (bizalmas), papi (bizalmas), zaba (szleng), zabálnivaló (szleng)

elpilled

ige
  • elfárad, elbágyad, ellankad, elernyed, elgyengül, lankad, kókad, elerőtlenedik, kimerül

mártíromság

főnév
  • vértanúság, mártírium (idegen), mártírhalál, vértanúhalál
  • üldöztetés, megpróbáltatás
  • szenvedés, kínszenvedés, gyötrelem

begyűjt

ige
  • összegyűjt, egybegyűjt, összeszed, összehord, egybehord, felhalmoz, összehalmoz, (pénzt) beszed
  • (termést): betakarít, leszüretel, felgyűjt (tájnyelvi), megszed, behord, beraktároz, takar (tájnyelvi), takarít (tájnyelvi)
  • elfog, letartóztat, bezsuppol (szleng), beszipkáz (szleng), beakaszt (szleng), bevisz, levegőbe emel (szleng), kivon a forgalomból (szleng)

bármennyire

határozószó
  • akármennyire

belevág

ige
  • beleaprít, belevagdal, beledarabol
  • beleszúr, beledöf, belemárt, belemélyeszt, belesuttyant (tájnyelvi)
  • megvág, megsért, felsebez, belemetsz, belenyisszant
  • beledob, belehajít
  • (villám): beleüt, belecsap
  • (fájdalom): belehasít, belenyilallik
  • belekezd, hozzáfog, nekirugaszkodik, nekiveselkedik, nekivág
  • belebeszél, közbevág, közbeszól, megakaszt, félbeszakít, belekottyanik (tájnyelvi)

elszomorodik

ige
  • elszontyolodik, elkomorul, elhagyja magát, magába roskad, reményét veszti, elkedvetlenedik, letörik, lekonyul, elkeseredik, bánkódik, elbúsul, kesereg, búsong, búslakodik, emészti magát, elfancsalodik (tájnyelvi), elkompolodik (tájnyelvi), elkuncsorodik (tájnyelvi), elszompolyodik (tájnyelvi), megfelhőzik (tájnyelvi), elkámpicsorodik, kétségbe esik, elszorul a szíve

érzékletes

melléknév
  • szemléletes, festői, plasztikus (választékos)

gránát

főnév
  • kézigránát, robbanólövedék

fenevad

főnév
  • vadállat, bestia, ragadozó, dúvad (választékos)
  • szörnyeteg
  • (jelzőként): állatias, kegyetlen, vérszomjas, vérengző

elgáncsol

ige
  • elbuktat, megakaszt, elkaszál, meggacsol (tájnyelvi) Sz: kaszát vet
  • meghiúsít, megakadályoz, fölrúg, megfúr (bizalmas), megtorpedóz (bizalmas), elfűrészel (bizalmas), elnyír, elvág, tönkretesz, keresztbe tesz (valakinek) (bizalmas)

éhezés

főnév
  • éhség, éhesség, koplalás, éhínség, étlenség, éhkopp, böjt, böjtölés, flamó (szleng), ínség, hét szűk esztendő, táplálékhiány

elnököl

ige
  • vezet, prezideál (régies)

félteke

főnév
  • félgömb, hemiszféra (szaknyelvi), hemiglóbusz (idegen), félgolyó (régies)

elismerő

melléknév
  • méltányoló, méltató, dicsérő
  • beismerő, bevalló, vállaló

csuklik2

ige
  • (valakibe): roskad, hanyatlik, rogy, görbed, kificamodik, nyaklik (tájnyelvi), cibaklik (tájnyelvi), nyagdul (tájnyelvi)

elöljáró

főnév
  • feljebbvaló, felettes, vezető, főnök, fejes (szleng), séf (szleng), góré (szleng), nacsalnyik (szleng), principális (régies), fónagy (régies)
  • elöljárószó, viszonyszó, prepozíció (szaknyelvi)

felvonás

főnév
  • aktus (régies), rész