dulakodik szinonimái

ige
  • tülekszik (régies), birkózik, verekedik, hadakozik, küzd, hajba kap, ölre megy, ökölre megy, birokra kel, tusakodik, viaskodik, győzködik (tájnyelvi), külekedik (tájnyelvi), hatajkodik (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tasli

főnév
  • pofon, füles, nyakleves, frász (bizalmas), pofleves (régies)

zárótétel

főnév
  • konklúzió, következmény, végeredmény
  • finálé
  • függelék, záradék
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a dulakodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

diákkor

főnév
  • tanulókor, diákévek, tanulóévek, diákság, egyetemi évek

bűvészkedik

ige
  • zsonglőrködik, varázsol, elvarázsol
  • ügyeskedik, mesterkedik, ámít

brazil

melléknév, főnév
  • brazíliai

belevág

ige
  • beleaprít, belevagdal, beledarabol
  • beleszúr, beledöf, belemárt, belemélyeszt, belesuttyant (tájnyelvi)
  • megvág, megsért, felsebez, belemetsz, belenyisszant
  • beledob, belehajít
  • (villám): beleüt, belecsap
  • (fájdalom): belehasít, belenyilallik
  • belekezd, hozzáfog, nekirugaszkodik, nekiveselkedik, nekivág
  • belebeszél, közbevág, közbeszól, megakaszt, félbeszakít, belekottyanik (tájnyelvi)

doppingol

ige
  • stimulálja magát, kokszol (szleng)
  • serkent, stimulál, ösztönöz, ösztökél, sarkall, hajt, előrevisz

elektromérnök

főnév
  • villamosmérnök

lelkizik

ige
  • (szleng): elbeszélget, társalog, kiönti a lelkét (valakinek)
  • érzeleg

asztalka

főnév
  • toalettasztal, konzol

arcfesték

főnév
  • szépítőszer, smink, kendőzőszer (régies)

átvilágít

ige
  • átsugároz
  • röntgenez, megröntgenez
  • átvizsgál, megvizsgál, felülvizsgál

elfordul

ige
  • félrenéz, elfordítja a fejét, elserül (tájnyelvi)
  • elkanyarodik, letér, elterelődik, (út) elhajlik, divergál (szaknyelvi)
  • eltávolodik, elhidegül, elpártol
  • (régies): (veszedelem) elhárul

előző

melléknév
  • korábbi, előbbi, előbbeni (tájnyelvi), megelőző, eddigi, régi, régebbi, hajdani, egykori, tavalyi, korai, előidejű, fentebbi, fenti, nevezett

formás

melléknév
  • tetszetős, arányos, jó alakú, jó formájú, takaros, csinos, szép, jó külsejű, kellemes külsejű, deli (választékos), bájos, kecses, szemrevaló

fejes I.

melléknév
  • konok, önfejű, makacs, megátalkodott

durcáskodik

ige
  • duzzog, truccol (bizalmas), dacoskodik, ellenkezik, dacol, morcoskodik, pintyerget (tájnyelvi), durmoskodik (tájnyelvi), neheztel, felhúzza az orrát

derűlátó

melléknév
  • bizakodó, optimista, reménykedő, vidám, könnyed, kedélyes, joviális, optimisztikus (idegen) Sz: rózsaszínben látja a világot

éjszakai

melléknév
  • éjjeli, éji (választékos)

fasírozott

főnév
  • fasírt, vagdalt, vagdalt hús, hasé, húspogácsa (szaknyelvi), labdapecsenye (tájnyelvi)

égető

melléknév
  • perzselő, forró, parázsló, izzó, égő, lángoló, tűző, tüzes, tikkasztó, hevítő, rekkenő, fullasztó, fojtó, sütős (tájnyelvi)
  • égő, sajgó, kínzó, mardosó, maró, csípő, csípős, kausztikus (idegen)
  • sürgős, sürgető, szorongató, határidős, fontos, akut, halasztást nem tűrő, életbe vágó, alapvető, kényszerítő, szükséges, nyomasztó, flagráns (idegen)

cibere

főnév
  • korpaleves, szilvaleves, keszőce (régies, tájnyelvi)

elbódít

ige
  • eltompít, megrészegít, mámorosít, elkábít, érzéstelenít
  • megbűvöl, elvarázsol, elbájol, megigéz, megbabonáz
  • elaltat, narkotizál (szaknyelvi)

fehér I.

melléknév, főnév
  • hófehér, hószín, tejfehér, tejszínű, alabástromfehér (választékos), alabástrom (választékos), liliomfehér (választékos), galambfehér, habfehér, hattyúfehér, patyolatfehér, patyolat (választékos), krétafehér, sápadt, viaszfehér, ezüstszínű, falfehér, halvány, halovány (választékos), fakó, fejér (régies), gyenge (tájnyelvi)
  • ősz, galambősz, havas (választékos), deres, ezüstfehér, ezüst, ezüstös
  • színtelen, sima, egyszerű
  • üres, kitöltetlen
  • tiszta, hamvas, ártatlan, szeplőtelen, makulátlan, romlatlan, bűntelen, szűzies, jámbor (régies)