felken, fölken szinonimái

ige
  • odaken, ráken
  • felszentel, felavat

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

zsíros

melléknév
  • kövér, mócsingos, szalonnás, faggyas, tápláló, nehéz
  • hájas, túlsúlyos, elhízott
  • foltos, pecsétes, olajos, piszkos, mocskos, szennyes
  • termékeny, gazdag, dús
  • jövedelmező, pénzes
  • módos, vagyonos, tehetős, vastag (szleng)

pillangóúszás

főnév
  • pillangózás, pillangó, delfinúszás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felken, fölken szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fejvesztés

főnév
  • fővesztés, lefejezés, lenyakazás, dekapitáció (idegen)

eltemet

ige
  • elhantol (választékos), elföldel, örök nyugalomra helyez (választékos), végső nyugalomra helyez (választékos), megadja a végtisztességet (valakinek), utolsó útjára kísér, elbúcsúztat, eltakarít, sírba tesz, sírba helyez, visszaadja a földnek, inhumál (régies), elás, elkapar (pejoratív), elsírol (tájnyelvi), elhomlít (tájnyelvi)
  • betemet, beborít, maga alá temet, elnyel, magába fogad
  • elrejt, elfed, elleplez, palástol, elkendőz, eltitkol

előszed

ige
  • elővesz, előhúz, előkerít, előkapar, előkotor, előhoz, kiszed, kiemel, megkeres
  • felidéz, felhánytorgat
  • kérdőre von, felelősségre von, elővesz

éhhalál

főnév
  • éhenhalás

felfelé, fölfelé

határozószó
  • fel, magasba, égnek, ég felé

firma

főnév
  • (régies): cég, vállalat
  • (pejoratív): jómadár, jópipa, mákvirág

napközi

melléknév
  • gyermekmegőrző (pejoratív), napcsi (bizalmas), napi (bizalmas)

csővezeték

főnév
  • cső, csatorna, gyűjtőcsatorna, vezeték, ejtőcső, drén, vízvezeték, közművezeték, védőcső, csőrendszer, tömlő

csipa

főnév
  • szemtájék (régies), szemvaj (régies), csipola (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): mézga, macskaméz (tájnyelvi), macskagumi (régies)

államügy

főnév
  • közügy, politikai ügy, politikum
  • közmegbízás (régies)

derűs

melléknév
  • derült, felhőtlen, tiszta, napsugaras, napfényes, napos, napsütéses, verőfényes, ragyogó, sugárzó
  • kedélyes, optimista, gondtalan, derűlátó, elégedett, hangulatos, békés, joviális (régies), nyájas, vidám, jókedvű, jókedélyű, víg, élénk, pajzán, bizakodó, lágy (hang), felvidító, felpezsdítő, csillogó (szem), ragyogó (arc), megelégedett, boldog, idillikus, idilli, zavartalan, meghitt, barátságos, nyílt, szívderítő, szívvidító, tréfás, mókás, vicces, komikus, muris (bizalmas), rózsás (kedv, hangulat)

fogyatékosság

főnév
  • hiányosság, elégtelenség, pontatlanság, negatívum
  • testi hiba, gyengeelméjűség, tökéletlenség, csökkent képesség, sérülés, defekt (régies), betegség, visszamaradottság, elégtelenség

gégészet

főnév
  • laringológia (szaknyelvi)

impregnál

ige
  • átitat, áthat, telít
  • vízhatlanít, tartóssá tesz, tűzállóvá tesz

határozószó

főnév
  • adverbium (idegen)

felkiált, fölkiált

ige
  • elkiáltja magát, felordít, felüvölt, felkurjant, felrivall, felsikolt, felvisít, felcsattan, feljajdul, kifakad, elbődül, kitör, rikkant, megsivall (tájnyelvi), felacsarkodik (tájnyelvi)
  • felkiabál, felszól

fehérlik

ige
  • fénylik, világlik, tündöklik, ragyog, fehérellik (tájnyelvi), fehérszik (tájnyelvi), fehérzik (tájnyelvi), világít

fennkölt

melléknév
  • emelkedett, fenséges, magasztos, magasröptű, méltóságteljes, szublimis (választékos), szárnyaló, fennszárnyaló (régies), patetikus, felemelő, választékos, ünnepélyes
  • (régies): öntudatos, büszke

harmadízben

határozószó
  • harmadszor, harmadjára, harmadszorra

felrak, fölrak

ige
  • föltesz, fölerősít, fölhelyez, rávisz, ráhord, rárak, felhalmoz, felpolcol
  • megrak, telepakol

elvámol

ige
  • vámkezel, vámol

fészek

főnév
  • boly (régies), bolygós (régies)
  • otthon, lakhely, lakás, ház
  • odú, vacok, tanya, búvóhely
  • góc, gócpont, kiindulópont, központ
  • tűzfészek (háborúé)

hát II.

kötőszó
  • tehát, azért, egyszóval, röviden szólva, következésképpen