felesküszik, föleskü szinonimái
ige
- (valamire): esküt tesz, megesküszik, elkötelezi magát
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
kan
főnév
- hím, bak, apaállat
- vadkan, vaddisznó
- (bizalmas): kujon (bizalmas), kéjenc, nőcsábász, nőbolond, donjuan (idegen)
farkas
főnév
- ordas (választékos), csikasz (tájnyelvi), toportyán (tájnyelvi), féreg (tájnyelvi), toportyánféreg (tájnyelvi), fogasi (tájnyelvi, tréfás)
elragad
ige
- elvisz, ellop, elrabol, elhurcol, elvesz, magával visz, elvonszol, eltulajdonít, elsajátít (szaknyelvi), elidegenít (szaknyelvi), zsákmányol, harácsol, lop, megszerez, megkaparint, hatalmába kerít, rabul ejt, birtokba vesz, eloroz (régies), eltiedel (tájnyelvi)
- magával ragad, elvarázsol, megigéz, lebilincsel, elkápráztat, elszédít (bizalmas), megnyer, megbabonáz, elbűvöl, leköt, gyönyörködtet, lenyűgöz, foglyul ejt
felajánl, fölajánl
ige
- felkínál, nyújt, ad, szán, szentel, áldoz, offerál (régies), dedikál (régies), spendíroz (bizalmas)
- áldozatot mutat be
fér
ige
- elfér, belefér, eltér (tájnyelvi), megfér (tájnyelvi), elhelyezhető
- hozzáfér, odafér, odajut, hozzáférkőzik
csempe2
melléknév
- (régies): törött, csorbult, csorba
- (régies): hazug, csaló, csalárd
- (száj): görbe, pittyedt, biggyedt, félreálló
alapzat
főnév
- alap, aljzat, lábazat, talapzat, alapfal, fundamentum (választékos), bázis, fenék (régies)
dajkál
ige
- ringat, nevel, táplál, ápol, gondoz, gondot visel (valakire), őriz
- becéz, babusgat, pátyolgat, szeretget, simogat, ölelget, cirógat, kényeztet, ajnároz, pesztrál, csicsígat (tájnyelvi), dúcoltat (tájnyelvi)
- (érzést): ápol, ébren tart, dédelget, melenget
fürkész, fürkészik
ige
- keres, kutat, kórász (tájnyelvi), kurkász (tájnyelvi), vizslat, vizsgálódik, búvárol (tájnyelvi), fitat (tájnyelvi), kitud (tájnyelvi), kémlel, nyomoz, vizsgál, szaglász, szimatol, bazslál (tájnyelvi), valagász (tájnyelvi)
- szemlél, figyel, körültekint, tanulmányoz, nézelődik
haragos I.
melléknév
- bosszús, bősz, mérges, felindult, dühödt, dühös, ingerült, haragvó, zsémbes, paprikás kedvű, zabos (szleng)
- indulatos, harapós, morózus, kardcsörtető, neheztelő, veszett, dúló-fúló, ádáz, haragtól izzó, kapcás (tájnyelvi), dorzsanyós (tájnyelvi), durmanyós (tájnyelvi), komparodott (tájnyelvi), darazsas (tájnyelvi) Sz: bokájában is tűz van; közel van a füstje a lánghoz; nehezen köszönt ma neki a nap; rosszul imádkozott; szeme-szája vérzik; széna van a szarván; tűz van a ház közepén; tűzről pattant gesztenye; úgy áll a szeme, mint a vasvilla
- (természeti jelenség): félelmet keltő, félelmetes, fenyegető
felszínes
melléknév
- felületes, elnagyolt, hanyag, gondatlan, figyelmetlen, slendrián (bizalmas)
- üres, komolytalan, léha, könnyelmű
- látszólagos, színlelt, föleges (régies)
elszed
ige
- elvesz, eltulajdonít, elvisz, eloroz, elkoboz, megszerez, megkaparint, ellop, elemel, elcsen, elsinkófál (bizalmas), magához vesz (tréfás), elzabrál (bizalmas)
hanyatló
melléknév
- halódó, dekadens (választékos)
- erőtlen, bizonytalan, ingatag, roskatag, roskadozó, romló, megviselt, letűnő
- visszafejlődő, regresszív (idegen), retrográd (szaknyelvi), süllyedő