feloldoz, föloldoz szinonimái

ige
  • kibont, kioldoz
  • szabaddá tesz, kiszabadít, megszabadít
  • abszolvál (szaknyelvi), fölment, mentesít, megbocsát, megkegyelmez, rehabilitál

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

túlsúly

főnév
  • súlyfölösleg, súlytöbblet, többletsúly
  • túlterhelés
  • előny, fölény, hegemónia, preponderancia (idegen), prepotencia (régies)
  • többség

ömlik

ige
  • folyik, árad, zúdul, özönlik, záporozik, csurog, szakad, dől, patakzik, zuhog, tolul, tódul, nyomul, áramlik, ihog (tájnyelvi), hömpölyög
  • sereglik
  • torkollik, befolyik
  • eláraszt, elborít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a feloldoz, föloldoz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felbuzdul, fölbuzdul

ige
  • nekibuzdul, fölhevül, felindul, felélénkül, nekihevül, tűzbe jön
  • fellelkesedik
  • (régies): felfortyan, nekimérgesedik (régies)

elválasztójel

főnév
  • kötőjel

elrohan

ige
  • elrobog, elviharzik, elvágtat, elnyargal, elzúg, elszáguld, eliramodik, elfut, elszalad, elsiet, elpucol (szleng), eltávozik, elinal, megfutamodik, elmenekül, kereket old, elsöpör (szleng)
  • (idő): elfut, elszalad, elrepül

elámul

ige
  • ámulatba esik, elbámul, elálmélkodik, meglepődik, elcsodálkozik, meghókonyodik (régies), elhülemedik (tájnyelvi), ámolyog, elképed, elhűl

felidegesít, fölideg

ige
  • felbosszant, felingerel, felmérgesít, feldühít, dühösít, megharagít, felhergel, felizgat, felbőszít, feltüzel, dühbe hoz, kihoz a sodrából, méregbe gurít, haragra gerjeszt, felzaklat, fellobbant, felajz, felkorbácsol, felfokoz, stimulál, feldúl, felheccel, bepöccent (szleng), bepörget (szleng), felcukkol (szleng), kiidegel (szleng)

fogat1

ige
  • felszerszámoztat, befogat

nehezék

főnév
  • ellensúly, balansz, ballaszt, terhelés, kölönc (tájnyelvi), kolonc, holtsúly, holtteher, nyomaték, nyomtaték (régies), homokzsák, fenéksúly, cölönk (régies), súly, viharkötő
  • levélnyomó, levélnehezék

dagadt

melléknév
  • duzzadt, felfújt, püffedt, puffadt, pöffeteg, táskás, ödémás, degesz (tájnyelvi)
  • kövér, hájas, elhízott, pohos, pocakos, testes, hasas (bizalmas), dagi, pufi (bizalmas), pufók (bizalmas), dundi, degedt (tájnyelvi)
  • (főnévként): hájtömeg, hájpacni, töltött zokni (szleng)

csomagol

ige
  • göngyöl, burkol, báláz, csombolyít (tájnyelvi), csomóz (tájnyelvi), dobozol, tasakol, adjusztál (szaknyelvi)
  • pakol (bizalmas), batyuz (bizalmas), poggyászol (régies)
  • szedelőzködik Sz: összeszedi a betyárbútort
  • (bizalmas): szépít, enyhít, finomít, kendőz, sztaniolba burkol

alpesi

melléknév
  • alpi, alpin, havasi, hegyi

diktatúra

főnév
  • önkényuralom, kényuralom, zsarnokság, totalitarizmus (idegen), parancsuralom, autokrácia (idegen), despotizmus (idegen)(idegen)

fordítva

határozószó
  • ellenkezőleg, másképpen, fordítottan, visszafelé, ellenkező irányban, ellentétesen
  • megfordítva
  • helytelenül, balul, visszájára, visszájáról, fonákul

gesztikulál

ige
  • hadonászik, ágál, taglejtéssel kifejez, mutogat, hadécsol (tájnyelvi)

inkorrekt

melléknév
  • tisztességtelen, becstelen, jellemtelen, gerinctelen

haza

főnév
  • szülőhaza, szülőföld, szülőhely, hon, anyaföld, pátria, otthon
  • lakóhely, előfordulás, lelőhely

feloszthatatlan, föl

melléknév
  • tagolatlan, egységes, megbonthatatlan

felajánl, fölajánl

ige
  • felkínál, nyújt, ad, szán, szentel, áldoz, offerál (régies), dedikál (régies), spendíroz (bizalmas)
  • áldozatot mutat be

fertőz

ige
  • inficiál (szaknyelvi)
  • szennyez, mocskol
  • (választékos): bomlaszt, zülleszt, szétzilál, megront, mételyez (régies)

hát I.

határozószó
  • no, bizony, természetesen, persze, hogyne, elvégre

felszarvaz, fölszarv

ige
  • megcsal, hűtlenkedik, félrelép, félrenéz, félredug (durva), félrekefél (szleng)

emberséges

melléknév
  • humánus, emberies, emberi, emberségtudó (választékos), emberszerető, humanitárius, filantróp, könyörületes, irgalmas, megértő, együtt érző, jóindulatú, jóakaratú, jószívű, jóságos, jólelkű

finomkodik

ige
  • kényeskedik, affektál (idegen), negédeskedik, pipeskedik (tájnyelvi), pipiskedik

hátulsó

melléknév
  • hátsó, hátul levő, utolsó, legutolsó, posterior (idegen), hátrulsó (tájnyelvi)