neveletlen szinonimái

melléknév
  • udvariatlan, tiszteletlen, illetlen, modortalan, rossz modorú, nem volt gyerekszobája, faragatlan, bárdolatlan, tapintatlan, szemtelen, szófogadatlan, pimasz, arcátlan, impertinens (régies), bugris (pejoratív), durva, otromba, útszéli, nyers, közönséges, tapló (durva), bunkó (durva), kellengóré (tájnyelvi)
  • tanulatlan, tudatlan, műveletlen, csiszolatlan, pallérozatlan, iskolázatlan, kulturálatlan, primitív

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

aki

névmás
  • ki (régies), amelyik

állomásépület

főnév
  • állomás, vasútállomás, vasúti épület, indóház (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a neveletlen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nagyítás

főnév
  • túlzás, nagyzás, túljátszás
  • felértékelés
  • fokozás, túlbecslés
  • nagyobbítás, kitágítás, terjesztés
  • növelés, gyarapítás, emelés, fokozás, nyújtás

megteremt

ige
  • létrehoz, kreál, alkot, megalkot
  • megvalósít, kialakít, megveti az alapját (valaminek), kikovácsol, megformál, konstruál, instituál (régies), létesít, megalapít, behoz, bevezet, kiépít, képez, alapít, összeállít, nyélbe üt
  • megszerez, előteremt, összehoz (bizalmas)

megőrül

ige
  • megbolondul, megháborodik, meghabarodik (tájnyelvi), meggárgyul (tájnyelvi), megcsábul (tájnyelvi), megtébolyodik, megzavarodik, meghibban, megkeveredik, megbomlik az agya, bedilizik, elveszti az eszét, elborul az elméje, megkergül, megbuggyan (tájnyelvi), meghülyül, becsavarodik (szleng), megkattan (szleng)

mákvirág

főnév
  • (tréfás): díszvirág, dísz, pinteg, díszpéldány, jópipa, jómadár, rosszpénz, imposztor (régies), gézengúz, lókötő, gazfickó, gazember, csirkefogó, himpellér, kókler, gyöngyalak (régies)

nekiindul

ige
  • nekivág, elindul, nekilódul, startol, nekibódorodik (tájnyelvi), nekimegy, rajtol
  • (tájnyelvi): belefog, megkezd, nekikezd, nekilát, munkához lát(valamivel)
  • megindul, elindul, elkezdődik

oldalszárny

főnév
  • oldalépület, mellékszárny, ála (idegen), épületszárny

láthatár

főnév
  • látóhatár, horizont, szemhatár, látkör, látókör, láttávol (régies)

külterület

főnév
  • kültelek, külváros, peremváros, periféria (idegen)

is

határozószó, kötőszó
  • szintén, még, ugyancsak, szintúgy, dettó, plusz (bizalmas)

lehangol

ige
  • nyomaszt, elkedvetlenít, elkeserít, lever, elszomorít, lesújt, letör, lelomboz (szleng), elcsüggeszt, kedvét szegi, deprimál, indiszponál (idegen), miszmahol (szleng)

oroszlánszáj

főnév
  • tátika, tátogó, tátics

összeütközés

főnév
  • csata, háború, ütközés
  • karambol, szerencsétlenség, baleset
  • összetűzés, összecsapás, csetepaté, megütközés, incidens, konfliktus, nézeteltérés, nézetkülönbség, affér (bizalmas), viszály, kollízió (idegen), csatározás, civakodás, civódás, perpatvar, veszekedés

elborzad

ige
  • megborzad, elszörnyed, eliszonyodik, elretten, égnek áll a haja, égnek mered a haja

serbli

főnév
  • éjjeliedény, éjjeli, bili, bimbi (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): serpenyő

ráakad

ige
  • rátapad, ráragad, beleakad, beleragad
  • megtalál, rátalál, rábukkan, felfedez, felkutat, belebotlik, szembekerül, meglel, föllel (régies)

nevet

ige
  • kacag, kacarászik, nevetgél, kuncog, gurgulázik, hahotázik, heherészik, rötyög (bizalmas), röcög (tájnyelvi), göcög (régies), röhög (durva), vihog, nyerít (pejoratív), lepetézik (szleng)
  • mosolyog, somolyog, vigyorog, derül, bazsalyog Sz: gurul a nevetéstől; a hasát fogja a nevetéstől; majd kicsordul a könnye a nevetéstől; majd kipukkan a nevetéstől; mind a harminckét foga kilátszik; két fülre nevet

nádas

főnév
  • ingovány, mocsár, láp, turján (tájnyelvi), nádló (tájnyelvi), bringó (tájnyelvi), cseret (tájnyelvi)

nyűg

főnév
  • béklyó, gúzs, kolonc, kölönc (tájnyelvi), kötél, súly
  • teher, bajlódás, gond, strapa (bizalmas), vesződség, fáradság

provinciális II.

főnév
  • (szerzetesrendben): tartományfőnök

nyafog

ige
  • panaszkodik, siránkozik, pityereg, nyűgösködik, nyűglődik, nyavalyog, nyöszörög, sápítozik, sopánkodik, jajveszékel, nyafkál (tájnyelvi), vernyákol (tájnyelvi), nyávog, vinnyog, máncog (tájnyelvi)

megver

ige
  • bánt, bántalmaz, elver, összever, agyba-főbe ver, megrak (bizalmas), elnadrágol, elrak (bizalmas), helybenhagy, elcsépel, ellátja a baját (valakinek), meggyapál (bizalmas), megnyakal (tájnyelvi), megdögönyöz, eldönget, meggyomroz, kiporol, elporol, megbunyóz (szleng), megruház (bizalmas), elfenekel, fenekére ver, eltángál, elpáhol, elnáspángol, elegyenget, elpüföl, megkalapál (bizalmas), elagyabugyál, meghirigel (szleng), elhúzza a nótáját, elhegedüli a nótáját, megagyal (tájnyelvi), megabriktol (tájnyelvi), meglazsnakol (tájnyelvi), eldéklinál (tájnyelvi), elfinakol (tájnyelvi), ellapogat (tájnyelvi), megaprogat (tájnyelvi), megdádáz (bizalmas) Sz: kiporolja a nadrágját; lekapja a tíz körméről; úgy elveri, hogy az eget is nagybőgőnek nézi; letöri a derekát; szíjat hasít a hátából; elveri, mint szódás a lovát; eljáratja vele a kállai kettőst; ráhúzza a cigánynadrágot; bottal méri végig a farát; eljáratja vele az ebek táncát; megvágja, mint béres a dohányt; megadja a bélését a posztónak; kiadja neki az apait-anyait; alfelére üti a nemesi pecsétet; megvendégeli az ajtó mögül; ott is csípi, ahol nem viszket; elhegedüli rajta a Szent Dávid nótáját; hupikék nadrágot szab neki jajvörös posztóból; somfahájjal kenegeti; jóllakatja somfakolbásszal; laposra veri; átalakítja a fazonját; megváltoztatja a személyleírását; összekócolja a fogsorát
  • legyőz, lefőz (bizalmas), lepipál (bizalmas), felülkerekedik (valakin), erőt vesz (valakin) (régies)
  • (tájnyelvi): megbabonáz, szemmel ver
  • (eső): megáztat, átáztat

odatámaszt

ige
  • nekitámaszt, megtámaszt, hátratámaszt, odadönt, nekidönt

puszta II.

főnév
  • róna, füves vidék, pusztaság, mező, préri, pampa
  • parlag
  • major