említ szinonimái

ige
  • felemlít, megemlít, megjegyez, említést tesz, szóba hoz, szóvá tesz, előhoz, előhozakodik (valamivel), felhoz, előszámlál, érint (választékos), felvet, idéz, céloz, utal, hivatkozik, kitér, pedz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szertelen I.

melléknév
  • nagyfokú, extrém, túlfűtött, túlhajtott, túlzott, mértéktelen, határtalan, korlátlan, tomboló, végtelen, szélsőséges
  • aránytalan, túlméretezett, enormis (idegen)
  • heves, erős
  • csintalan, pajkos, oktalan, rakoncátlan, fegyelmezetlen
  • féktelen, zabolátlan, egzaltált (idegen), heves, szenvedélyes

épület

főnév
  • építmény, objektum, ház, létesítmény
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a említ szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elsül

ige
  • (fegyver): eldördül, durran, pukkan, dörren, felrobban
  • (növény): kiég, elfonnyad, megrekken (tájnyelvi), elaszik (tájnyelvi)
  • (szleng): kielégül, elélvez, ejakulál (szaknyelvi), evakuál (szleng), ellövi a patront (szleng)

egyszersmind

határozószó
  • egyúttal, egyidejűleg, egyben, egyetemben (valamivel), együtt, egyszerre, ugyanakkor, egy füst alatt

edzett

melléknév
  • megedzett, kemény, szilárd, erős, jó állóképességű, törhetetlen, robusztus, ellenálló, teherbíró, keménykötésű, kisportolt, szívós, trenírozott, tagbaszakadt, spártai
  • kipróbált, tapasztalt, hétpróbás, harcedzett, viharedzett
  • acélos, megkeményített, acélozott, nádolt (régies)

csináltat

ige
  • készíttet, gyártat
  • dolgoztat, végeztet

elveszett

melléknév
  • eltűnt, elkallódott, elpusztult, megsemmisült
  • értéktelen
  • reménytelen, kilátástalan, szertefoszlott, füstbe ment, menthetetlen

fagypont

főnév
  • nullfok, nullpont, dermedéspont

megteremt

ige
  • létrehoz, kreál, alkot, megalkot
  • megvalósít, kialakít, megveti az alapját (valaminek), kikovácsol, megformál, konstruál, instituál (régies), létesít, megalapít, behoz, bevezet, kiépít, képez, alapít, összeállít, nyélbe üt
  • megszerez, előteremt, összehoz (bizalmas)

borogat

ige
  • jegel, hűsít, priznicel
  • (edényeket): leborít, felfordít, lefordít, lefordítgat, borítgat, döntöget, borongat (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): felborít, feldönt, feldöntöget

blazírt

melléknév
  • unott, fásult, egykedvű, életunt, megcsömörlött, érdektelen, közönyös, kedvetlen, indolens (idegen), apatikus, érzéketlen, rezignált, flegmatikus, letargikus, mísz (bizalmas)

bulvár

főnév
  • körút

fauna

főnév
  • állatvilág

felránt, fölránt

ige
  • felnyit, kinyit, felcsap, feltép, felcsaptat (régies), felszakaszt (tájnyelvi)
  • (ruhát): felhúz, magára ölt, felvesz

hátra

határozószó
  • hátulra, hátrafelé
  • visszafelé, vissza, curukk (tájnyelvi), curikk (tájnyelvi), farta (tájnyelvi), rükvercbe (szaknyelvi)
  • későre
  • vissza a múltba

gerilla

főnév
  • partizán, népfelkelő

énekes

főnév
  • énekművész, dalénekes
  • énekmondó, dalnok, bárd, igric (régies), regős, hegedős (régies), lantos

elrohan

ige
  • elrobog, elviharzik, elvágtat, elnyargal, elzúg, elszáguld, eliramodik, elfut, elszalad, elsiet, elpucol (szleng), eltávozik, elinal, megfutamodik, elmenekül, kereket old, elsöpör (szleng)
  • (idő): elfut, elszalad, elrepül

észlel

ige
  • érzékel, fölfog, appercipiál (idegen), konstatál, tapasztal, kivesz, megfigyel, megérez, megpillant, meghall, ráeszmél, átlát, eszel (tájnyelvi), neszel (tájnyelvi)
  • észrevesz, megállapít, fölismer, obszervál (idegen)

gaz I.

melléknév
  • gazember, alávaló, bitang, galád (választékos), tisztességtelen, csaló, elvetemült, szélhámos, rosszindulatú, elfajult (választékos), hitvány, becstelen, semmirekellő, gonosz, gyalázatos, átkozott, beste, cudar, vétkes, csalfa, alattomos, fondor (régies), bestye (régies), betyár (régies)

érdemjegy

főnév
  • osztályzat, jegy, kalkulus (idegen)

eksztázis

főnév
  • elragadtatás, egzaltáció, révület, révedezés, önkívület, őrjöngés, transz (bizalmas), delírium, megszállottság
  • örömmámor, diadalmámor, eufória, lelkesültség, lelkesedés, túlfűtöttség, rajongás, ujjongás

évszázad

főnév
  • század, saeculum (idegen), századév (régies)

gépjárművezető

főnév
  • gépkocsivezető, sofőr, magánautós, autós, vezető, úrvezető (régies), pilóta (bizalmas)
  • (kezdő): mazsola