felső, fölső szinonimái

melléknév
  • felül levő, fenti, emeleti, fönt levő, felülső

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kegyes

melléknév
  • kegyteljes (régies), nagylelkű, jóságos, jótevő, szíves, humánus
  • leereszkedő, engedékeny
  • vallásos, szenteskedő, kenetes, kenetteljes, istenfélő, jámbor, ájtatos, hű, buzgó, malasztos, religiózus (régies), pietás (régies)
  • (régies): piarista, kegyesrendi
  • (régies): kegyelmes, irgalmas, könyörületes
  • (régies): kedves, szép, gyönyörű (nő)

okos

melléknév
  • ravasz, kitanult, fortélyos, szemfüles, leleményes, agyafúrt, fondorlatos
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felső, fölső szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felfed, fölfed

ige
  • kitakar, elétár, megmutat, látni enged, napvilágra hoz, feltár, lerántja a leplet (valamiről), leleplez, szellőztet, elárul, elmond, exponál (idegen), revelál (idegen), felplankol (idegen), kivilágosít (tájnyelvi)
  • megfejt, megold, kibogoz, fényt derít (valamire), megmagyaráz, tisztáz

embertömeg

főnév
  • sokaság, sokadalom, néptömeg (régies), emberáradat, massza, csődület, siserehad (bizalmas), sáskahad (pejoratív)

elszorul

ige
  • összeszorul, összehúzódik, elfullad

eldönt

ige
  • feldönt, felborít, fellök
  • elhatároz, eltökél, rászánja magát, kimondja a végső szót, rezolvál (régies), lezár, befejez, dűlőre visz, megpecsétel, véget vet, elintéz, fixál (valamit) (bizalmas)

felmér, fölmér

ige
  • felbecsül, felértékel, feltérképez, mérlegel, áttekint, átgondol, megítél
  • megbecsül, taksál, saccol (bizalmas), felhammal (tájnyelvi)
  • vizsgál, szondáz

folyósít

ige
  • kiutal, fizet, teljesít, kielégít, engedményez, juttat

nép

főnév
  • nemzet, náció (régies)
  • közösség
  • parasztság, pórnép (régies)
  • plebs (pejoratív)(idegen)
  • lakosság, népesség
  • népség, tömeg, sokaság, sereg, sokadalom, csődület, nyáj

Déli-sark

főnév
  • déli pólus, Antarktisz

csúcseredmény

főnév
  • csúcsteljesítmény, csúcsidő, rekord

ámulat

főnév
  • bámulat, csodálkozás, csodálat, álmélkodás, hüledezés, elképedés, meglepetés, meglepődés

dohányos

melléknév, főnév
  • dohányzó, bagós (bizalmas), nikotinista, cigarettázó, tabakos (régies), cigáros (tájnyelvi), szivarozó, pipás, pipázó

földhözragadt

melléknév
  • szegény, nincstelen, koldusszegény, vagyontalan, ínséges, ágrólszakadt Sz: szegény, mint a templom egere; se inge, se gatyája
  • kicsinyes, közönséges

gonosztevő

főnév
  • bűnöző, bűnelkövető, elkövető, delikvens (régies), malefaktor (régies), briganti, lator (régies), bandita, martalóc, rabló, útonálló, gyilkos, imposztor (régies), gazember, himpellér, haramia, zsivány, betyár, gengszter, bitang, szörnyeteg, börtöntöltelék, akasztófáravaló

irattár

főnév
  • levéltár, okmánytár, dokumentumgyűjtemény, archívum

hegycsúcs

főnév
  • csúcs, hegyorom, orom, hegyormó (régies), hegytető, tető, hegyfok, magaslat, hegykúp (régies), fokocska (régies)

felsülés, fölsülés

főnév
  • kudarc, szégyen, megszégyenülés, csalódás, bukás, balsiker, vereség, blama (idegen), blamázs, baklövés, baki (bizalmas), leégés (bizalmas), csőd, fiaskó, égés (szleng), szívás (szleng), lebőgés (szleng)

félelmes, félelmetes

melléknév
  • ijesztő, fenyegető, megrázó, ádáz, ördögi, félelemgerjesztő, irtóztató, irtózatos, iszonyú, borzalmas, borzasztó, hátborzongató, rémítő, kísérteties, szörnyű, hajmeresztő, vérfagyasztó, dermesztő

finálé

főnév
  • zárótétel
  • zárójelenet
  • befejezés, vég

havazik

ige
  • szállingózik, hulldogál, harmatozik, szitál, permetez, pilinkézik (tájnyelvi), pilinkél (tájnyelvi), pelyhedzik (tájnyelvi), havazkál (tájnyelvi) Sz: kiszakadt a menyasszony dunyhája; kiszakadt az angyalok dunyhája

felvált, fölvált

ige
  • helyettesít, kicserél, felcserél, levált, örökébe lép, helyébe lép
  • követ, rákövetkezik
  • (pénzt) vált

enyészet

főnév
  • elmúlás, pusztulás, romlás, feloszlás, felbomlás, rothadás, kihalás, halál, vég, megsemmisülés

fogatlan

melléknév
  • foghíjas, fog nélküli, fogakitörött (régies) Sz: árendába adta a fogait

hazulról

határozószó
  • otthonról, otthonából (valakinek), lakásából, hazúl (tájnyelvi), onnathazul (tájnyelvi)