hegycsúcs szinonimái

főnév
  • csúcs, hegyorom, orom, hegyormó (régies), hegytető, tető, hegyfok, magaslat, hegykúp (régies), fokocska (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

varsa

főnév
  • halcsapda, háló, versely (tájnyelvi), vejsze (tájnyelvi), rácsa (tájnyelvi), tapogató (régies)

bányarém

főnév
  • rondaság, csúfság, banya
  • bányakísértet, szellem
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hegycsúcs szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

harapós

melléknév
  • vad, hamis
  • (bizalmas): ingerlékeny, dühös, haragos, mérges, rosszkedvű, mogorva, morózus, morcos, zsörtölődő, veszekedős, kötekedő, barátságtalan, tüskés, szúrós, agresszív, epés

gengszter

főnév
  • bandita, maffiózó, rabló, útonálló, gonosztevő, bűnöző, gazember

függetlenít

ige
  • felszabadít, elszakít, önállósít
  • emancipál (idegen), egyenjogúsít

felsőbbrendűség, föl

főnév
  • felsőbbség, szupremácia (szaknyelvi), szuperioritás (idegen), kiválóság, kitűnőség, jelentőség, fontosság, érték, érdem
  • fejlettség, tökély, tökéletesség

hátszín

főnév
  • hátszíj (régies), hátszél (régies), hátcímer (régies)

hőpalack

főnév
  • termosz (idegen)

puma

főnév
  • ezüstoroszlán
  • (régies): ágyúgolyó, bomba

eszmei

melléknév
  • gondolati, fogalmi, képzeletbeli, képzelt, ideális
  • elvi, ideológiai, szellemi
  • jelképes, névleges, szimbolikus, elméleti

erkölcstelenség

főnév
  • tisztességtelenség, feslettség, léhaság, ledérség, istentelenség (régies), szabadosság, szemérmetlenség, züllöttség
  • becstelenség, aljasság, romlottság, immoralitás (idegen)

célzat

főnév
  • szándék, cél
  • (régies): utalás, sejtetés, példálózás

falás

főnév
  • evés, lakmározás, habzsolás (pejoratív), zabálás (durva)
  • falatozás
  • falat, harapás, darabka

hüvely

főnév
  • tok, tartó
  • töltényhüvely
  • hüvelytermés, toklász, magtakaró, héj
  • vagina (szaknyelvi)
  • porhüvely, test

istentagadó

melléknév
  • istentelen, ateista, hitetlen, eretnek

koptat

ige
  • hord, visel, nyű, vásít, avít (régies), nyüstöl (bizalmas), strapál (bizalmas), nyúz, ványol, koszol, szaggat
  • mállaszt, porlaszt, morzsol, pusztít, rongál, erodál (idegen)

ketyeg

ige
  • tiktakol, pötyög, ketyetel (tájnyelvi), klattyog (tájnyelvi), pityeg (tájnyelvi), kotyog (tájnyelvi), perceg

hegymászó

főnév
  • alpinista
  • turista

hanyag

melléknév
  • gondatlan, lelkiismeretlen, megfontolatlan, felületes, hányaveti, slendrián, nemtörődöm, trehány, pontatlan, felszínes, figyelmetlen, hebehurgya, pongyola, összecsapott, kontár, összetákolt, hagyati (tájnyelvi)
  • kócos, rendetlen, fésületlen, slampos, lompos, pacuha (tájnyelvi), lacsuha (tájnyelvi), tojhos (tájnyelvi), tipitupi (tájnyelvi)
  • könnyed, kurta, laza, lezser, futó, odavetett, nyegle, könnyelmű

hogyan I.

határozószó
  • miképpen, miképp, hogy, milyen módon, mi módon, miként, hányadán
  • milyen fokban, milyen mértékben
  • mennyiért
  • ahogyan

kertel1

ige
  • köntörfalaz, köntörfarol (tájnyelvi), köntörfaroz (tájnyelvi), hímez-hámoz, ötöl-hatol, mellébeszél, kerülget, csűr-csavar, taktikázik, kitér, kibúvót keres, elhomályosít, eltitkol

hétköznapi

melléknév
  • mindennapi, mindennapos, köznapi
  • szokásos, megszokott, átlagos, közönséges, banális, egyszerű, szimpla, jellegtelen, szürke, fantáziátlan, prózai, unalmas, jelentéktelen

gitározik

ige
  • penget

kétszeres

melléknév
  • dupla, kettőzött, kettős, megkettőzött, iker, megkettőztetett, megkétszerezett, duplex (szaknyelvi)