felmér, fölmér szinonimái

ige
  • felbecsül, felértékel, feltérképez, mérlegel, áttekint, átgondol, megítél
  • megbecsül, taksál, saccol (bizalmas), felhammal (tájnyelvi)
  • vizsgál, szondáz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elfut

ige
  • elszalad, elrohan, eliramodik, elinal, elrobog, elnyargal, elvágtat, futásnak ered, elsiet, kereket old, eltakarodik, meglóg (bizalmas), meglép (bizalmas), elszökik, megfutamodik, meghátrál, elmenekül, eliszkol, elkotródik, elpörköl (szleng), elpályázik (szleng), elfüstöl (szleng), elpucol (szleng), elszelel (bizalmas), lelécel (szleng), olajra lép (szleng) Sz: szedi a sátorfáját; elhúzza a csíkot (szleng); elhúzza a belét (szleng); sietősre veszi a figurát (szleng); felköti a nyúlcipőt; szedi a rőfjét; túl van árkon-bokron; eliszkol, mintha puskából lőtték volna ki; nyakába kapja a lábát; szélről köti a derest
  • (idő): elmúlik, eliramlik, eltelik, elszáll, elröpül
  • (tájnyelvi): kifut, kifolyik, elforr

majszol

ige
  • eszeget, rágcsál, rágicsál, csócsál (bizalmas), szopogat, majszog (tájnyelvi), güzmöl (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felmér, fölmér szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felbecsül, fölbecsül

ige
  • felmér, megbecsül, értékel, felértékel, feltérképez, kiszámít, taksál, mérlegel, megsaccol (bizalmas), megprisál (régies)
  • appreciál (régies)

elugrik

ige
  • elpattan, elrugaszkodik, elszökik (tájnyelvi)
  • elszalad, átruccan, átrándul

elpusztít

ige
  • tönkretesz, megsemmisít, feldúl, lerombol, romba dönt, összerombol, szétzúz, összezúz, letarol, eltöröl, leradíroz
  • megöl, leöl, meggyilkol, legyilkol, lemészárol, lekaszabol
  • (ételt): befal, felfal, behabzsol, bekebelez, felél, megeszik

él1

ige
  • életben van, van, egzisztál (idegen), létezik, éldegél, élődik (tájnyelvi), tengődik
  • átél, megél, eltölt
  • (valamiből): fenntartja magát
  • (valamiből): táplálkozik (valamivel), fogyaszt (valamit)
  • (valamivel): felhasznál, kihasznál, megragad
  • lakik, lakozik (választékos)
  • fennmarad, megmarad, megőrződik
  • használatos, járatos, járja

felhatalmaz, fölhata

ige
  • feljogosít, meghatalmaz, megbíz, engedélyt ad, felruház (valamivel)
  • megtesz (valamivé), kinevez, kijelöl, kiküld, legitimál (szaknyelvi), akkreditál (idegen)

fogad

ige
  • (valahova valakit): befogad, bevesz, felvesz, beenged
  • rendelkezésre áll, vár, vendégül lát
  • lát (valahogyan), üdvözöl
  • rendel
  • (valamivé): tesz, avat, nyilvánít
  • (valakit, valamit): felfogad, szegődtet, szerződtet, igénybe vesz
  • megfogad, tudomásul vesz
  • ígér, megígér, esküszik, fogadalmat tesz, szavát adja
  • fogadást köt, tippel

negyed II.

főnév
  • városrész, kerület, városnegyed, lakónegyed, környék

csúz

főnév
  • reuma, ízületi bántalom, szaggatás, hasogatás, köszvény, podagra (régies)
  • (régies): hurut, nátha

csobbanás

főnév
  • toccsanás, loccsanás, pottyanás, lottyanás (tájnyelvi), zubbanás (tájnyelvi)

alma

főnév
  • (szleng): nincs, vége, semmi, tárgytalan, almás (szleng)

dicsőséges

melléknév
  • dicső, fenséges, felséges, glóriás, fényességes (régies), majesztatikus (választékos)

folytatólagos

melléknév
  • folyamatos, megszakítás nélküli, szakadatlan, hozzákapcsolt, folytonos, folyószámos (szaknyelvi), permanens, rendszeres, kiapadhatatlan

gépszíj

főnév
  • hajtószíj, heveder, hajtóheveder

ing2

ige
  • ingadozik, inog, hajladozik, leng, hajlong, reng, rengedez (régies), dülöng, dől, imbolyog, billeng, tántorog, himbálódzik, himbálózik
  • (vízen): ring, ringatózik

hátszín

főnév
  • hátszíj (régies), hátszél (régies), hátcímer (régies)

félművelt

melléknév
  • felületes műveltségű, tudákos (tájnyelvi), demidoctus (idegen)

feketevasárnap

főnév
  • szenvedés vasárnapja, süketvasárnap (tájnyelvi)

ferdén

határozószó
  • haránt, harántul (régies), rézsút, rézsútosan, átlósan, keresztbe, csálén (tájnyelvi), félegyenesre (tájnyelvi), keszegoldalt (tájnyelvi), félszakra (tájnyelvi)

hasonlíthatatlan

melléknév
  • összehasonlíthatatlan, páratlan, párját ritkító, egyedülálló, utolérhetetlen, utánozhatatlan, felülmúlhatatlan, rendkívüli, kivételes, példátlan, példa nélkül álló

felső, fölső

melléknév
  • felül levő, fenti, emeleti, fönt levő, felülső

elzár

ige
  • bezár, elcsuk (bizalmas), elreteszel, berigliz, belakatol, ellakatol (régies), elrácsol (régies)
  • bebörtönöz, börtönbe vet, börtönbe zár, becsuk (bizalmas), lecsuk, leültet (bizalmas), bekasztliz (tájnyelvi), hűvösre tesz (bizalmas), lakat alá tesz, rács mögé tesz, rács mögé dug (bizalmas), kivon a forgalomból (bizalmas), besittel (szleng), sittre vág (szleng), bekóteroz (tájnyelvi), bekopertáz (tájnyelvi)
  • (nyílást): eltöm, betöm, betapaszt, eldugaszol, eldugít
  • (utat): eltorlaszol, elbarikádoz, lezár, elrekeszt, elválaszt
  • (készüléket): kikapcsol, lezár

fillér

főnév
  • garas, krajcár, fitying, fabatka, pikula (régies), picula (régies), vas (bizalmas), grand (szleng), fitty (szleng)

hátrafelé

határozószó
  • visszafelé, vissza, hátra, hátrálva
  • farolva, rükvercbe (szaknyelvi)