szégyenlős szinonimái

melléknév
  • bátortalan, tartózkodó, szemérmes, restelkedős, szemérmetes, félénk, félős, szűzies, lányos, kényeskedő
  • prűd

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nimbusz

főnév
  • (választékos): megbecsülés, nagyrabecsülés, közmegbecsülés, köztisztelet, hírnév, tekintély, renomé (bizalmas), reputáció (idegen), respektus (idegen), presztízs, auktoritás (régies), ázsió (régies)
  • dicsfény, glória, fénykoszorú, sugárkorona, aureola (szaknyelvi)

háborog

ige
  • zúgolódik, forrong, zavarog, zajong, lázong, őrjöng, hőbörög, hőzöng, elégedetlenkedik, zendül, lázad, viszálykodik, mérgelődik, zenebonáskodik (régies), rebellál (régies)
  • hánykolódik, hullámzik, viharzik, morajlik, zúg, tajtékzik
  • émelyeg, hányni készül, öklendezikl
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a szégyenlős szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szájas

melléknév
  • nagyszájú, lármás, nagyhangú, szájaskodó, nyelves, csatítós (tájnyelvi), penzsi (tájnyelvi), bőbeszédű, pletykázó, szájbérc (tájnyelvi) Sz: olyan szája van, megesne benne a csengeri baromvásár
  • feleselő, pimasz, szemtelen, veszekedős, tapsiszájú

rivális

főnév
  • vetélytárs, versenytárs, konkurens, ellenfél, ellenlábas
  • haragos

rendszertelen

melléknév
  • zavaros, zűrzavaros, kusza, ötletszerű, tervszerűtlen, szeszélyes, szabálytalan, következetlen, logikátlan (idegen), rendezetlen, rendetlen, összevissza, ametodikus (idegen)
  • véletlen, véletlenszerű, tetszőleges, esetleges

pofátlan

melléknév
  • szemtelen, pimasz, arcátlan, pökhendi, arrogáns

szántszándékkal

határozószó
  • készakarva, akarattal, eltökélve, tudatosan, szándékosan, direkt

szívós

melléknév
  • edzett, acélos, erős, erőteljes, mokány, keménykötésű, keményfájú (tájnyelvi), ellenálló, teherbíró
  • rágós, inas, szíjas
  • kitartó, kemény, állhatatos, lankadatlan, fáradhatatlan, rendíthetetlen, megingathatatlan, tántoríthatatlan, makacs

összeesküvő

főnév
  • konspirátor (idegen), konspiráló (idegen), pártütő, pártos (régies)

önmegtartóztatás

főnév
  • absztinencia (választékos), tartózkodás, önmérséklet, mértékletesség, önuralom

mázsál

ige
  • mér, lemér, mérlegel

pajor

főnév
  • lárva, pondró, csimasz (tájnyelvi), csókaféreg (tájnyelvi)

szósz

főnév
  • mártás, mártalék (régies)
  • (bizalmas): baj, pác, csáva, slamasztika, kellemetlenség, galiba
  • (bizalmas): fecsegés, szószaporítás, beszéd, díszduma (bizalmas), prédikáció (bizalmas), locsogás

társalgó I.

melléknév
  • beszélő, csevegő

halvány, halovány

melléknév
  • világos, sápadt, vértelen, színehagyott, holtsápadt, vérszegény, fakó, fénytelen, sápkóros (tájnyelvi), lányszínű (tájnyelvi), múlomszínű (tájnyelvi), hóka (tájnyelvi), hókadt (tájnyelvi), holdult (tájnyelvi), vérevett (tájnyelvi)
  • színtelen, tompa
  • homályos, elmosódott, sejtelmes, derengő, pislákoló, ködös, borult, borús, fátyolos, álomszerű, alig kivehető
  • gyenge, erőtlen, lankadt, fáradt, elhaló
  • bágyadt, lagymatag, petyhüdt, kókadt, gyér

vérbélű

melléknév
  • piros bélű, vörös húsú
  • (tájnyelvi): pirospozsgás, életerős, egészséges

tupíroz

ige
  • felborzol
  • felfúj, felnagyít

székesegyház

főnév
  • dóm, katedrális, bazilika, főtemplom
  • templom

szabadrúgás

főnév
  • büntetőrúgás, pontrúgás

szétnyílik

ige
  • széttárul, kinyílik, széjjelnyílik
  • szétreped, széjjelreped, széthasad, széjjelhasad
  • kibomlik, kikapcsolódik

trópus2

főnév
  • szókép, képes kifejezés, szóalakzat, alakzat

szemétdomb

főnév
  • hulladékhányó, szeméttelep, hulladékgyűjtő-telep, szemétlerakodó, lerakodóhely
  • trágyadomb, ganajdomb, poszmat (tájnyelvi)
  • (bizalmas): rendetlenség, összevisszaság

ropogós II.

főnév
  • krokett (idegen)

színez

ige
  • árnyal, kiszínez, beszínez, kifest
  • színesít, tarkít, szépít, élénkít

túlnyomó

melléknév
  • túlsúlyban lévő, döntő, uralkodó, vezető, elterjedt, preponderáns (idegen), prevalens (idegen, régies)