disznó I. szinonimái

főnév
  • sertés, malac, sertvés (régies), koca, coca, hízó, röfi (bizalmas), poca (tájnyelvi), cuga (tájnyelvi), kucu (tájnyelvi)
  • (herélt) ártány
  • (nőstény) emse, göbe (tájnyelvi)
  • (fiatal) süldő, frisling (tájnyelvi)
  • tintafolt, tintapecsét, tintapaca (bizalmas), pacni (bizalmas), malac
  • (kártyában): ász, egyszem (régies), csicsa (szleng), csuli (szleng), diebe (szleng), kétszem (szleng), svinya (szleng), túra (szleng)
  • senkiházi, szarházi (durva), gazember

disznó II. szinonimái

melléknév
  • malac, trágár, obszcén, tisztátalan, szemérmetlen, szeméremsértő, pornográf, mosdatlan, mocskos, durva, közönséges, illetlen

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

összefon

ige
  • befon, összefűz, egybefűz, együfon (tájnyelvi), összesodor, összeteker, összecsavar
  • (lábat): összekulcsol, kalácsol (régies), keresztbe tesz

csodaszép

melléknév
  • gyönyörű, gyönyörűszép, világszép, tündérszép, meseszép, festeni való
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a disznó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csutka

főnév
  • csuma (tájnyelvi), csutak, kocsány, magtok, magház, torzsa, tus (tájnyelvi), tuskó (tájnyelvi), csuga (tájnyelvi), csupka (tájnyelvi)
  • csökevény, maradék, csonk
  • szivarvég, cigarettavég, csikk

börze

főnév
  • tőzsde

bolondos

melléknév
  • szeszélyes, hóbortos, bolondozó, bohó, bohókás, habókos (tájnyelvi), kelekótya, félkótya (bizalmas), csajbókos (tájnyelvi), dilinyó (szleng), elvarázsolt (szleng), hangyás (szleng)
  • kiszámíthatatlan, furcsa, bizarr, meghökkentő

behív

ige
  • behívat, behí (tájnyelvi), beszólít, beszólíttat, berendel, beidéz, megidéz (szaknyelvi), becitál, kiszól (valakiért), kiüzen (valakiért), bekér, beparancsol, beinvitál
  • (katonának): bevisz, bevonultat, beránt (bizalmas), beszipkáz (bizalmas), bekíván (tájnyelvi), felszerel, besoroz
  • mozgósít

despota

főnév
  • zsarnok, kényúr, önkényúr, kiskirály, tirannus (régies), diktátor, autokrata, elnyomó, egyeduralkodó

éhezés

főnév
  • éhség, éhesség, koplalás, éhínség, étlenség, éhkopp, böjt, böjtölés, flamó (szleng), ínség, hét szűk esztendő, táplálékhiány

lefest

ige
  • lemázol
  • lepingál, leképez (régies)
  • ábrázol, leír, lerajzol, megrajzol
  • ecsetel, jellemez
  • bemutat, érzékeltet

aranyásó

főnév
  • aranymosó, aranybányász, aranyász (tájnyelvi)

amaz

melléknév
  • az, ama, ezen

aszú II.

főnév
  • aszúbor, aszúszőlő

elbódul

ige
  • eltompul, elkábul, elszédül, megmámorosodik, megittasodik, megrészegül, elrészegedik (tájnyelvi), berészegül (tájnyelvi), elgunnyad (régies)
  • (tájnyelvi): eltéved, elbódorog (tájnyelvi)

elmés

melléknév
  • okos, szellemes, ötletes, értelmes, eszes, ügyes, velős, találékony, sziporkázó, invenciózus, szakszerű, tudós (régies), furfangos, ravasz, csalafinta, körmönfont, fortélyos, csavaros észjárású, agyafúrt
  • (szerkezet): ügyes, leleményes, ármányos, ördöngös

fizetésképtelen

melléknév
  • tönkrement, bukott, csődbe ment, eladósodott, vagyonbukott (régies)

fagy2

főnév
  • hideg, jég, dér, zúzmara

diszpozíció

főnév
  • rendelkezés, utasítás, intézkedés
  • hajlam, hajlandóság, készség, beállítottság
  • kedv, hangulat, hangoltság, lelkiállapot, kedélyállapot

csúcspont

főnév
  • tetőpont, tetőfok, korona, csúcs, delelő, csúcsérték, zenit (szaknyelvi), kulminációs pont, maximum, forrpont, klimax (választékos), apex (szaknyelvi), krízis (betegségé)
  • virága (valaminek), virágzás, virulás, színe-java, dísze-virága (valaminek), virágkor, betetőzés
  • beteljesülés, kielégülés, orgazmus, ejakuláció

egzisztencia

főnév
  • lét, létezés
  • megélhetés, életlehetőség, anyagi biztonság, létbiztonság, létalap

evez

ige
  • lapátol, csónakázik, ladikázik (tájnyelvi)

döglött

melléknév
  • elhullott, kimúlt, esett (tájnyelvi)
  • halott, elpusztult
  • (tájnyelvi): beteges, sínylődő, nyavalygó
  • használhatatlan, bedöglött (bizalmas), befulladt, besült, elromlott

bukfenc

főnév
  • fejenátfordulás, hengerbóc (régies), ördögkerék, hengerbucka (tájnyelvi), bakfitty (régies), trambucka (régies), bucska (tájnyelvi), kecskebuka (régies)
  • (szleng): baksiker, kudarc, csőd

egyformán

határozószó
  • azonosan, egyenlően, egyforma mértékben, ugyanúgy, egyaránt, egyezőleg, ugyanazonképp, egyféleképpen, egyféleképp, egyenlőképpen, egyenlőképp, egyként (választékos), egyképpen (régies)
  • szintúgy, aránylag (tájnyelvi), egyformálag (tájnyelvi), hasonlóan, hasonlóképpen, hasonlóképp, igazságosan, testvériesen

ezüstpróba

főnév
  • fémjelzés