felfordulás, fölford szinonimái

főnév
  • rendetlenség, összevisszaság, zűrzavar, kuszaság, kavarodás, fejetlenség, káosz, felbolydulás, rendzavarás, balhé, hajcihő (bizalmas), cirkusz, kalamajka, ramazúri, diliház (bizalmas), bolondokháza, hacacáré (bizalmas), ribillió, zenebona, anarchia, rumli (bizalmas), zsibvásár, kupleráj (pejoratív), konflagráció (idegen), konfúzió (választékos), dúveszte (tájnyelvi), kuferc (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

zsold

főnév
  • illetmény, járandóság, fizetség, hópénz (régies), lénung (régies), lózung (régies)
  • fizetés, bér, díjazás

felfigyel, fölfigyel

ige
  • felneszel, megakad, felfülel
  • reflektál
  • észrevesz, megakad a szeme (valakin, valamin)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felfordulás, fölford szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fault

főnév
  • szabálytalankodás, szabálytalanság, hiba, dancs (szaknyelvi), gáncs

elsikkad

ige
  • elvész, semmivé válik, elveszik, eltűnik, elpusztul (tájnyelvi), elemésztődik (régies), elsikamlik (tájnyelvi), ellappan (régies)
  • (tehetség): elkallódik, elforgácsolódik

előbb

határozószó
  • hamarabb, korábban, régebben
  • (az előbb): az imént, nemrégen
  • előbbre

egyetlen II.

melléknév
  • (megszólításként): drágám, drágaságom, édesem, mindenem, napsugaram, virágom

felborít, fölborít

ige
  • feldönt, eldönt, eldűt (tájnyelvi), felbillent, fellök, feltaszít, feltaszint (tájnyelvi), felfordít
  • meghiúsít, megakadályoz, fejére állít, megzavar, összekuszál

feslett

melléknév
  • szakadt, szakadozott, elnyűtt, foszlott, kopott, keshedt (tájnyelvi)
  • erkölcstelen, laza erkölcsű, züllött, romlott, ledér, céda, repedtsarkú (durva), ribancos (tájnyelvi), kesely lábú (tájnyelvi), szabados, léha, könnyűvérű, rosszféle (tájnyelvi), rosszfajta (tájnyelvi), jófajta (pejoratív), kicsapongó, frivol, szemérmetlen

nagyágyú

főnév
  • (bizalmas): érv, bizonyíték, adu
  • (szleng): fejes, főmufti, nagykutya (bizalmas)
  • (bizalmas): szakember, profi (bizalmas), menő (bizalmas), nagymenő (bizalmas), penge (szleng)

csodagyerek, csodagy

főnév
  • csodaszülött, csodalény, csoda, portentum (idegen, régies)

cseppfolyósít

ige
  • elfolyósít, felolvaszt, megolvaszt, kondenzál (szaknyelvi), ömleszt (szaknyelvi)

áldott

melléknév
  • magasztalt, áldásos, dicsőített, dicsért, üdvös, kiválasztott, boldog, szent
  • szerencsés, örvendetes, kedvező, gazdag, bővelkedő, sikeres

dátum

főnév
  • dátumozás, keltezés, kelet
  • időpont

fizetésemelés

főnév
  • béremelés, fizetésjavítás (régies), fizetésrendezés

füzet

főnév
  • irka (régies), jegyzettömb, notesz
  • nyomtatvány, könyvecske, brosúra, prospektus, szillabus (régies)
  • kötet, folyóiratszám, folyóirat-példány

igéző

melléknév
  • elbűvölő, elbájoló, lenyűgöző, elragadó, bűbájos, mámorító, csábító, csábos, kacér, hódító, vonzó, megejtő, magával ragadó, varázslatos
  • bűvölő, megrontó, boszorkányos, bűvös-bájos, ráolvasó, ördögűző, varázsló

harisnyakötő

főnév
  • harisnyatartó, harisnyaszalag (régies), térdszalag (régies), térdkötő (régies), csinkota (tájnyelvi), trumpándli (tájnyelvi)

felfut, fölfut

ige
  • felszalad, felrohan
  • felugrik, meglátogat
  • emelkedik, nő
  • felkúszik, felkapaszkodik, feltekergőzik
  • felér, felnyúlik

fáradságos

melléknév
  • fáradalmas, vesződséges, nehéz, keserves, verejtékes, fárasztó, kemény, megerőltető, kimerítő, bajos, terhes, gyötrelmes, strapás (bizalmas), difficilis (idegen), kenyérgőzös (tájnyelvi)

féltékenység

főnév
  • szerelemféltés (választékos), féltés (régies), féltékenykedés

hangosan

határozószó
  • fennhangon, fennen (választékos), fennszóval, emelt hangon, torkaszakadtából, teli torokkal, harsányan
  • érthetően, hallhatóan

felkészültség, fölké

főnév
  • készenlét, előrelátás, óvatosság
  • képzettség, tudás, szakértelem, kompetencia, hozzáértés, műveltség, tanultság, erudíció (idegen)

eltakar

ige
  • betakar, elsötétít, beárnyékol, lefüggönyöz, elfátyoloz, elborít, beborít, leborít, elfed, eldug, beföd, beburkol
  • elrejt, rejteget, fedez, elleplez, eltitkol, elbújtat, palástol, álcáz, kendőz, homályba burkol, árnyékba borít, elmos, elhalványít, visszafojt
  • (régies): letartóztat, bebörtönöz

fennakad

ige
  • felakad, megfeneklik, megreked, megakad, elakad
  • megütközik, megütődik (régies), meglepődik, megbotránkozik, fennütődik (tájnyelvi), kifogásol, beleköt (valamibe), beleakaszkodik (valamibe), hallatlankodik (régies)

harap

ige
  • eszik, falatozik, bekap (valamit) (bizalmas)
  • mar, csíp
  • (hal): pedz, kap