hamvad szinonimái

ige
  • elég, parázslik
  • porlad, elmállik, hamuhodik (régies), hamvadozik (tájnyelvi)
  • (régies): hervad, pusztul

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

klozet

főnév
  • illemhely, toalett, vécé, WC, budi (szleng), klotyó (szleng), nulla-nulla (szleng), pisilde (szleng), pottyantó (szleng), tojlett (szleng), pisálda (durva), műszerfal (szleng)

eltartó

főnév
  • gondozó, gondviselő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hamvad szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

habitus

főnév
  • alkat, lelkialkat, érzület, magatartás, viselkedésmód, modor, szokás
  • megjelenés, termet, testalkat
  • öltözék, viselet, ruházat

fortélyos

melléknév
  • cseles, furfangos, ravasz, leleményes, csalafinta, elmés, agyafúrt, körmönfont, ravaszkodó, dörzsölt (bizalmas), csavaros észjárású, találékony, gógyis, fineszes (szleng), fifikás (bizalmas), trükkös (bizalmas), faramuci (bizalmas), firnyákos (szleng)

fogadó

főnév
  • vendéglő, vendégház, csárda, kocsma, szálló, panzió, motel, csapszék

felbillen, fölbillen

ige
  • feldől, ledől, felfordul, felborul, felbukik
  • (egyensúly) megbomlik

hajviselet

főnév
  • frizura, hajzat, haj

hév II.

melléknév
  • (régies): forró, meleg, tüzes, égető, heves, izzó, égő
  • (régies): akut (szaknyelvi), heveny, heveteges (régies), gyors lefolyású

pislákol

ige
  • pislog, ég, hunyorog, parázslik, duszilkodik (tájnyelvi), lappog (tájnyelvi), vibrál, reszket

emberkerülő

melléknév, főnév
  • aszociális (szaknyelvi), antiszociális (idegen), zárkózott, visszavonult, barátságtalan, magának való, emberfutó (régies), remete, embergyűlölő, mizantróp, világgyűlölő

eltaszít

ige
  • ellök, félrelök, ellódít, eltol, eltávolít, eltaszigál (tájnyelvi)
  • kivet, kitaszít, megtagad, elkerget, elküld, repudiál (régies)

borissza

főnév, melléknév
  • borbarát, borivó, borkedvelő, boriszák (régies), boroshordó (tréfás), borzsák (régies), korhely

érintetlen

melléknév
  • sértetlen, intakt (szaknyelvi), illetetlen (régies), felbontatlan, megbontatlan, töretlen, csorbítatlan, teljes, egész, osztatlan, hiánytalan, ép
  • (választékos): romlatlan, ártatlan, szeplőtelen, makulátlan, szűz, tiszta, szűztiszta

hirtelenszőke

melléknév
  • lenszőke, világosszőke, platinaszőke, kenderhajú, szöszi, szöszke, kese (tájnyelvi), baláj (tájnyelvi)

igazgató I.

melléknév
  • irányító, vezető, dirigáló, dirigens

kiszolgáltat

ige
  • kiadat, kézre ad, felad, odadob (prédául), odavet, feláldoz, elárul

katonatiszt

főnév
  • tiszt, haditiszt (régies), oficér (régies)

hang

főnév
  • zörej (szaknyelvi), nesz, hangfoszlány
  • zönge
  • énekhang
  • beszédhang
  • mukkanás (bizalmas), nyikkanás (pejoratív), pissz (választékos), pisszegés (választékos), kukk (bizalmas)
  • szó, vox (választékos)
  • hangnem, tónus, alaphang, beszédmód, modor, stílus
  • előadásmód, orgánum

gyűjtőlencse

főnév
  • domború lencse

házasságtörés

főnév
  • hűtlenség, félrelépés, csalás, kicsapongás, paráználkodás, bujálkodás, házasságrontás (régies), nősparáznaság (régies), adulterium (régies)

karburátor

főnév
  • porlasztó, gázosító

harcképtelen

melléknév
  • fegyvertelen, erőtlen, eszköztelen, tehetetlen, legyőzött

fővárosi

melléknév
  • székvárosi

helyesírás

főnév
  • ortográfia (szaknyelvi)

kaszt

főnév
  • csoport
  • (régies): család, törzs, rend, osztály