hanyatt szinonimái

határozószó
  • háton, hátra, vissza, hátlag (tájnyelvi), hanyattást (tájnyelvi), hanyattánt (tájnyelvi), hanyattág (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

jótevő I.

melléknév
  • jóságos, szíves, kegyes (régies)
  • könyörületes
  • jótékony, üdvös, hasznos, kedvező, egészséges

miniszteri

melléknév
  • miniszteriális (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hanyatt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hahotázik

ige
  • nevet, kacag, röhög (bizalmas)

fösvény

melléknév
  • fukar, zsugori, szűkmarkú, szűkkezű (régies), szorosmarkú (régies), szűkkeblű, kuporgató, anyagias, garasos, krajcároskodó, garasoskodó, snassz, zsebrák (régies), kupori (tájnyelvi), smucig (bizalmas), sóher (bizalmas), skót (bizalmas), szőrösszívű (bizalmas), faszari (tájnyelvi), faszarágó (szleng), citromfingó (tájnyelvi), csikar (tájnyelvi), égettbélű (tájnyelvi), falkörmöző (tájnyelvi), koporcsi (tájnyelvi), szarevő (durva), szarrágó (durva) Sz: a száraz kortyot is számba veszi; a falatot is sajnálja magától; a tiszta vizet is megszűri; a penészes bort is drágállja; alig ad egy zápfogra valót; azt mondja, nem adja, inkább a sárba tapodja; csak azért halt meg délelőtt, hogy az ebédet ne fizesse; disznószíjjal kötötte az erszényét; ebszíjjal van megkötve az erszénye; élére rakja a pénzt; félpofára etet; fogához veri a garast; földet eszik, mint a béka; fösvény, mint a péntek; gyertyát sem gyújt, fél, hogy elfogy; ha nyálával jóllakhatnék, sohasem köpné ki; ha a szelet lenyelhetnék, azzal tartaná a cselédet; hatszor is megolvassa a pénzt; igen szoros markú; konc nélkül adja a levet; kupáját sem öblíti meg, fél, hogy vize elfogy; kutyahájjal kenték meg az alfelét; kutyaszíjjal van bekötve az erszénye; kutyazsírral kenték meg az oldalbordáját; kutyazsírral van megkenve az erszénye; lapát hátával méri a borsót; lidérc ül a pénzén; magától is sajnálja; mázos a bögréje; megenné a maga szarát is; megenné kétszer, amit egyszer lehet; megfeji az ágast is; megolvassa, hány falatot nyel a cseléd; nadrágjára sem zsinórt, sem bélést nem tetet; olyan szűken ereszti, mint a kotyogó; örömest odaajándékozná mindenét, ha el nem vennék; összehúzta a markát a köszvény; részt venne ingyen az árvák vacsoráján; senkit sem maraszt ebédre; sós babot eszik, vizet iszik rá; szánja koporsóra a deszkát; száraz kéztől szakadt ajándék; tartanék én lovat, ha zabot szarnék meg szart ennék; úgy adja ki a pénzt, mintha a fogát húznák; ül a pénzén; a ganéjt is megenné, ha büdös nem volna; a tengelyt sem kenetné meg, ha el nem kopna; lattal mér (valamit); nem iccével, hanem gyűszűvel méri a bort; nem üti ki a vak ló szemét; somfánál főz; ül a pénzesládán, mint a kotlós

fóka

főnév
  • tengerikutya (régies)
  • (szleng): felmosórongy

felemelkedik, föleme

ige
  • feláll, felkel, fölkel, felegyenesedik
  • felmered, égnek áll, égnek mered
  • felszáll, felszökik, felhág, magasba emelkedik, felrepül, felrebben
  • érvényesül, meggazdagodik
  • felmagasztosul

halogatás

főnév
  • elhalasztás, halasztás, huzavona, húzás-halasztás, időhúzás, időveszteség, elodázás, elnapolás, haladék, késleltetés, késedelem, késlekedés, obstrukció (régies), moratórium (szaknyelvi)

himlőhelyes

melléknév
  • ragyás, ragyaverte, himlőheges, pörsenéses, ripacsos (tájnyelvi), ribancos (tájnyelvi), aprókeltes (tájnyelvi), bibircsókos (tájnyelvi), kecskebőrű (tájnyelvi), lyukadtas (tájnyelvi), jégverte (tréfás), szúette (tréfás), ragyabunkós (durva)

poggyászkocsi

főnév
  • málhakocsi, társzekér

engedelem

főnév
  • bocsánat, elnézés, könyörület, kegyelem (tájnyelvi)
  • engedély, beleegyezés, jóváhagyás, megerősítés, felhatalmazás

elvágódik

ige
  • elesik, végigvágódik, elterül, elbukik, elvetődik, hanyatt esik, hanyatt vágódik, hasra vágódik, elhasal, elnyal (szleng), elzúg (bizalmas)
  • (vizsgán): megbukik, elzúg (bizalmas)

botorkál

ige
  • botladozik, bukdácsol, tántorog, támolyog, csetlik-botlik, dülöngél, bakalász (tájnyelvi), botolog (tájnyelvi), csötönöz (tájnyelvi)
  • tévelyeg

érthetetlen

melléknév
  • felfoghatatlan, megmagyarázhatatlan, megfejthetetlen, megfoghatatlan, rejtélyes, rejtelmes, áttekinthetetlen, talányos, enigmatikus (idegen), ködös, homályos, zavaros, zagyva, kusza, obskúrus (idegen), értelmetlen, összefüggéstelen, összevissza, magas (valakinek) (bizalmas) Sz: világos, mint a vakablak

hócipő

főnév
  • hótaposó, hótapsi (bizalmas)
  • kalucsni

illatos

melléknév
  • jó szagú, jó illatú, illatozó, szagos, illatdús, balzsamos, fűszeres, aromás

kiutal

ige
  • juttat, rendelkezésre bocsát, kioszt, ad, odaítél, részesít, nyújt, folyósít, utalványoz

kelbimbó

főnév
  • bimbóskel, brokedli (bizalmas)

hánytorgat

ige
  • fölemleget, emleget, előhoz, szemére vet, szemére hány, hánydál (tájnyelvi)
  • hány-vet, dobál

hadiipar

főnév
  • haditermelés, hadianyag-termelés, hadianyaggyártás, fegyvergyártás

hej

indulatszó
  • haj, ihaj, sej, sejhaj, csuhaj, ihaj-csuhaj, recece

kaszt

főnév
  • csoport
  • (régies): család, törzs, rend, osztály

hasonul

ige
  • idomul, igazodik, beolvad, beleolvad, asszimilálódik, alkalmazkodik

furmányos I.

melléknév
  • furfangos, ármányos, csalafinta, hétpróbás, ravasz

hetivásár

főnév
  • vásár, piac

kegyesség

főnév
  • jóakarat, jóság, jószívűség, jóindulatúság, szelídség, szívesség
  • engedékenység
  • ájtatosság, áhítatosság, buzgóság, istenfélés