finom szinonimái

melléknév
  • bársonyos, selymes, lágy
  • habkönnyű, lenge
  • kecses, vékony, törékeny, filigrán, légies, kecsteli (régies)
  • gyengéd, kíméletes, disztingvált, szubtilis (választékos), delikát (választékos), decens (választékos), csiszolt, kifinomult, kifinomodott
  • előkelő, úri
  • aprólékos, apró, precíz, hajszálfinom, leheletfinom, árnyalatos, árnyalt, rafinált
  • ízletes, ízes, jóízű, zamatos, ínycsiklandó, étvágygerjesztő, kitűnő, nagyszerű, jóféle, pompás, deliciózus (régies), delikát, difinyós (tájnyelvi), fájin (tájnyelvi), fínom-fánom (tájnyelvi) Sz: mind a tíz ujját megnyalhatja utána; megnyalja a száját utána
  • (pejoratív): haszontalan, mihaszna, semmirekellő, semmirevaló
  • (műszer): pontos, precíziós

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

lüktetés

főnév
  • érverés, pulzus, pulzálás (szaknyelvi), szívverés
  • sajgás, nyilallás, szaggatás
  • (tájnyelvi): bicegés, sántítás
  • elevenség, mozgás, mozgalmasság, lendületesség, gyorsaság

utánfutó

főnév
  • pótkocsi, tréler
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a finom szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

feltankol, föltankol

ige
  • (szleng): beiszik (bizalmas), berúg, becsiccsent, leissza magát, betintáz (bizalmas)

esik

ige
  • hullik, zuhan, potyog, pottyan, huppan, cseppen, aláhull, roskad, omlik
  • elbukik, elesik, bukik, borul, csuklik, billen, leseggel (tájnyelvi), elvágódik, elhasal
  • (eső): hull, csepereg, eseget (tájnyelvi), szemerkél, csorog, paskol, csapdos, csapkod, verdes, vág, dobol, zuhog, szakad, záporoz Sz: úgy esik, mintha dézsából öntenék; úgy esik, mintha sajtárból öntenék; úgy esik, mintha csatornából öntenék; úgy esik, mintha cseberrel öntenék; megnyílnak az ég csatornái
  • beomlik, aláomlik, redőződik
  • (valakinek): rátámad, ráront
  • ráborul, átölel, átkarol
  • (valaminek): nekilát, nekifog, nekigyürkőzik
  • (szem, tekintet vkire): irányul, szegeződik
  • (valakibe): beleszeret, beleesik (szleng), belebolondul
  • ereszkedik, csökken, süllyed, gyengül, alábbszáll, lemegy, apad, romlik
  • kerül, jut
  • fekszik, elterül, található
  • történik, megesik, előfordul
  • keletkezik, létrejön

érdekkör

főnév
  • érdekszféra, hatalmi szféra, hatáskör

elkorcsosodik

ige
  • elfajzik, elsatnyul, elcsenevészesedik (választékos), degenerálódik (szaknyelvi), elaljasodik, megromlik

féregnyúlvány

főnév
  • vakbél, appendix (szaknyelvi)

fűtés

főnév
  • melegítés, tüzelés, hevítés
  • fűtőberendezés

nyugdíj

főnév
  • nyugállomány
  • nyugellátás, nyugbér (régies), penzió (régies)
  • járadék, kegydíj

dresszíroz

ige
  • idomít, betör, betanít, edz
  • szoktat, ránevel, nevel, treníroz, rákapat (tájnyelvi)
  • (szaknyelvi): formáz

disznósajt

főnév
  • préshurka (tájnyelvi), pálanyja (tájnyelvi), bőrsajt (tájnyelvi), svartli (tájnyelvi), gömböc (tájnyelvi), disznófősajt (tájnyelvi)

asztronómus

főnév
  • csillagász

egyenlet

főnév
  • (szaknyelvi): egyenlőség, ekuáció (régies)

gégész

főnév
  • gégespecialista, gégeszakorvos, laringológus (szaknyelvi), fül-orr-gégész

gyufa

főnév
  • gyújtó, tűzszerszám, villantó (régies), reibli (szleng), blejb (szleng), masina (tájnyelvi), méregpózna (tájnyelvi), gyújtószálka (tájnyelvi)

jérce

főnév
  • jércecsirke, csirke, jércike, pipi, nőmadárka (régies), gérce (tájnyelvi)

hogyisne II.

határozószó
  • hogyne

firkál

ige
  • irkál, firkálgat, irkafirkál, odavet
  • írogat

felszabadítás, fölsz

ige
  • megszabadítás, kiszabadítás, szabadon bocsátás, szabadlábra helyezés, kiengedés, elbocsátás
  • visszafoglalás, felmentés
  • fölmentés, feloldás, mentesítés, tehermentesítés, kiváltás, törlés, megváltás, elengedés
  • bocsánat, bűnbocsánat, megbocsátás, büntetéselengedés
  • egyenjogúsítás, emancipáció (idegen), liberáció (idegen)
  • önállósítás, nagykorúsítás

förtelmes

melléknév
  • szörnyű, utálatos, undok, gusztustalan, undorító, gyomorforgató, visszataszító, ocsmány, borzalmas, taszító, ellenszenves, émelyítő, kibírhatatlan, fertőztetett (régies)

hirtelenszőke

melléknév
  • lenszőke, világosszőke, platinaszőke, kenderhajú, szöszi, szöszke, kese (tájnyelvi), baláj (tájnyelvi)

fogó I.

melléknév
  • szorító, markoló, kapaszkodó

étet

ige
  • mérgez, megmérgez
  • marat
  • (tájnyelvi): etet, táplál

futás

főnév
  • kocogás, sietés, rohanás, szaladás, nyargalás, iramodás, vágta, iram (régies), futamat (tájnyelvi)
  • menekülés, menekvés, szökés

hócipő

főnév
  • hótaposó, hótapsi (bizalmas)
  • kalucsni