dákó szinonimái

főnév
  • lökőrúd
  • (szleng): hímvessző, tag, szerszám (szleng), farok (bizalmas), fütykös (bizalmas), hancúrléc (tréfás), kuki (bizalmas), bot (szleng)
  • (régies): handzsár (régies), szekerce

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

élethű

melléknév
  • valószerű, valósághű, életszerű, valóságos, reális, hiteles, hibátlan, tökéletes, precíz, pontos

helytelen

melléknév
  • téves, hibás, hamis, rossz, pontatlan, valótlan, fals, bal (régies)
  • illetlen, neveletlen, ízetlen, megbotránkoztató, erkölcstelen, kifogásolható, elítélendő, bántó, visszás, fonák
  • (régies): éktelen, formátlan, idomtalan, csúnya, rút
  • (régies): éretlen, idétlen, sületlen, balgatag, balyókás (tájnyelvi), dilló (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a dákó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csikorgás

főnév
  • nyikorgás, nyekergés, (hóé) ropogás, recsegés

boglár

főnév
  • (régies): ékszergomb, díszcsat, csat, kapocs

bevilágít

ige
  • besüt, betűz, besugárzik, beragyog, bepislákol
  • beragyog, megvilágít

bánásmód

főnév
  • viselkedésmód, elbánás, eljárás, kezelés

csökevényes

melléknév
  • visszamaradt, visszafejlődött, fejletlen, elsatnyult, csenevész, csökött (tájnyelvi), tökéletlen, kezdetleges, csünt (tájnyelvi), csuta (tájnyelvi)

ébred

ige
  • serken, ocsúdik, ébredezik, eszmél, felmozzan (régies), felérez (tájnyelvi), feleszmél, felébred, magához tér, émed (régies)
  • felriad, felijed
  • feléled, életre kel, újjáéled, feltámad, támad, megújul

lábjegyzet

főnév
  • lapalji jegyzet
  • kommentár, interpretáció

állítólag

határozószó
  • a hírek szerint, amint hírlik, azt mondják, azt hallani, azt csiripelik a verebek

alattomos

melléknév
  • sunyi, rosszindulatú, rókalelkű (választékos), fondorlatos, fondorkodó, jellemtelen, álnok, ármányos, ármánykodó, csalárd, kétszínű, körmönfont, rosszban sántikáló, sanda, alamuszi, sumák (szleng), faramuci (bizalmas), orv (régies), sötétbehegedülő (tájnyelvi), bogoshuska (tájnyelvi) Sz: a szeme sem áll jól; hátulról mellbe szúr; olyan, mint a sanda mészáros

apród

főnév
  • fegyvernök, fegyverhordozó
  • (régies): követő

egyenlet

főnév
  • (szaknyelvi): egyenlőség, ekuáció (régies)

elhangzik

ige
  • elhallatszik, elhallik (régies)
  • (régies): elhalkul, elcsendesül, elül, lecsillapodik

felvet, fölvet

ige
  • feldob, felhajít, felgór (tájnyelvi)
  • említ, megemlít, szóba hoz, szóvá tesz, megpezsdít, előhoz, előáll (valamivel), előhozakodik (valamivel), indítványoz, bedob (bizalmas), utal, exponál (választékos)
  • (ágyat) (tájnyelvi): bevet, megvet

érzékeltet

ige
  • éreztet, kifejez, kifejezésre juttat, sejtet, következtetni enged (valamire), tanújelét adja (valaminek), értésére ad, nyilvánvalóvá tesz, elárul
  • megjelenít, ábrázol, bemutat, megmutat, leír, vázol, lefest, szeme elé tár (valakinek valamit), körvonalaz, visszaad

dalmű

főnév
  • dalköltemény, daljáték, musical (idegen), opera, operett, zenedráma

cserjés

főnév
  • bozótos, csalitos, berek, liget, lugas, kiserdő, bokros, pagony, sarjerdő, harasztos, cserebokros, csadaj (tájnyelvi), csenderes (tájnyelvi), csutaj (tájnyelvi), cserő (tájnyelvi), csirittyás (tájnyelvi)

domínium

főnév
  • földbirtok, birtok, uradalom, jószág, latifundium (szaknyelvi)
  • (régies): tartomány, provincia, társország, gyarmat (régies)

érintetlen

melléknév
  • sértetlen, intakt (szaknyelvi), illetetlen (régies), felbontatlan, megbontatlan, töretlen, csorbítatlan, teljes, egész, osztatlan, hiánytalan, ép
  • (választékos): romlatlan, ártatlan, szeplőtelen, makulátlan, szűz, tiszta, szűztiszta

derékszíj

főnév
  • öv, nadrágszíj, deréköv, kardszíj, csintura (tájnyelvi)

bombabiztos

melléknév
  • ellenálló, holtbiztos
  • bombaálló

duci

melléknév
  • dundi, dundus (bizalmas), köpcös, kövér, kövérkés, pufi (bizalmas), pufók (bizalmas), molett, testes, telt

érthetetlen

melléknév
  • felfoghatatlan, megmagyarázhatatlan, megfejthetetlen, megfoghatatlan, rejtélyes, rejtelmes, áttekinthetetlen, talányos, enigmatikus (idegen), ködös, homályos, zavaros, zagyva, kusza, obskúrus (idegen), értelmetlen, összefüggéstelen, összevissza, magas (valakinek) (bizalmas) Sz: világos, mint a vakablak