egyenes I. szinonimái

melléknév
  • nyílegyenes, lineáris, sugáregyenes (régies)
  • sima, sík, lapos, lapályos, dombtalan (régies)
  • nyilvánvaló, közvetlen, direkt, szándékos, határozott, félreérthetetlen, feltétlen, kategorikus (idegen), apodiktikus (szaknyelvi)
  • őszinte, nyílt, nyíltszívű, becsületes, szókimondó

egyenes II. szinonimái

főnév
  • (szaknyelvi): vonal, szakasz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

táskás

főnév
  • felpuffadt, dagadt, duzzadt, püffedt

konfúzió

főnév
  • zűrzavar, összevisszaság, felfordulás, fejetlenség, kavarodás, káosz, tohuvabohu (választékos), rumli (bizalmas), kupleráj (pejoratív)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyenes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dominó

főnév
  • dominójáték

cipőfűző

főnév
  • fűző, pertli, cipőzsinór, cipőfűzőzsinór, fűzőzsinór, fűzőszalag, cipőmadzag, cipőpertli (bizalmas)

bűnös II.

főnév
  • tettes, bűnöző, gonosztevő, bűnelkövető, elkövető, delikvens (régies)

besavanyodik

ige
  • megsavanyodik
  • (hangulat): elkedélytelenedik, elsavanyodik

ebadta

melléknév
  • komisz, csibész, haszontalan, rossz, ebszülte (tájnyelvi), ebugatta (tájnyelvi)

elhamarkodott

melléknév
  • elsietett, elkapkodott, elhirtelenkedett, meggondolatlan, hirtelen, kiforratlan, megfontolatlan, felelőtlen, gondatlan, vigyázatlan (régies), könnyelmű, nemtörődöm, hevenyészett, éretlen, korai, időszerűtlen, szeleburdi, hebehurgya, slendrián

letét

főnév
  • letétemény, foglaló, kaució, talon, zálog, óvadék, depozitum (idegen), depó (bizalmas)
  • átirat, átírás

átruházás

főnév
  • ráruházás, átengedés

asztalosság

főnév
  • asztalosmesterség, asztalosszakma, asztalosipar

balsors

főnév
  • balvégzet (régies), vaksors (régies), balcsillag (régies), balszerencse, fátum

elkeserít

ige
  • elszomorít, elbúsít, lehangol, elcsüggeszt, elkedvetlenít, gyötör, bánt, lesújt, lever, deprimál (választékos)

eltép

ige
  • széttép, széjjeltép, összetép, kettétép, elszakít, kettészakít, kiszakít, szétszakít, szétszaggat, összeszaggat, elszaggat, elcáfol (tájnyelvi), elrifacol (tájnyelvi), elroncsol (régies), elnyű (régies)

funkcionárius

főnév
  • hivatalnok, közhivatalnok, tisztségviselő, tisztviselő, funkci (pejoratív)
  • megbízott

felenged, fölenged

ige
  • felbocsát, felereszt, fellő, kilő
  • (tájnyelvi): felhígít, felvizez
  • megenyhül, megbocsát, megengesztelődik
  • kienged, feloldódik, felolvad, felmelegedik, megenged (tájnyelvi)
  • kikapcsolódik, kipiheni magát, lazít

egyenjogú

melléknév
  • egyenlő jogú, egyenlő, egyenrangú, emancipált (idegen)

doh

főnév
  • dohszag, pinceszag, pincelevegő, penészszag, bűz (régies)

eléget

ige
  • elhamvaszt, fölemészt, megemészt, elperzsel (régies), ellobbant (régies), felkojtol (tájnyelvi), felgyújt, lángra lobbant, eltüzel
  • odaéget, megéget, odakozmásít, elszenesít

félálom

főnév
  • szendergés, szundikálás, szundítás, szunnyadás, álomszesz (tájnyelvi)

egyszerű

melléknév
  • szimpla, egyrétű
  • dísztelen, díszítetlen, cicomátlan, paraszt (tájnyelvi), puritán
  • szerény, szűkös, szolíd, igénytelen
  • átlagos, szürke, együgyű, tanulatlan
  • érthető, világos, áttekinthető, átlátható, pofonegyszerű, mezei (szleng) Sz: egyszerű, mint a pofon; Kolumbusz tojása; világos; mint az egyszeregy; nem boszorkányság

csakhogy I.

kötőszó
  • azonban, de, hanem, ám (választékos), ámde
  • sőt, mi több

élettelen

melléknév
  • halott, holt, elpusztult, kimúlt, megdöglött
  • üres, kopár, sivár, hideg, szürke, kietlen, lélektelen (választékos), unalmas, egyhangú, monoton, színtelen, vérszegény, szellemtelen, száraz, sótlan
  • szervetlen, anorganikus
  • kihalt, néptelen, elhagyott, elhagyatott, puszta

feléled, föléled

ige
  • magához tér, újjáéled, életre kel, újjászületik, felocsúdik, felserken (régies), felél (régies), feltenyészedik (tájnyelvi) Sz: új életre támad; visszatér belé az élet
  • felélénkül, felelevenedik, megélénkül, megelevenedik
  • felfrissül, erőre kap, felüdül, kivirul, kedvre kap
  • fellobban, fellángol, (tűz) feltámad