feleség szinonimái

főnév
  • nej, hitves, házastárs, hitvestárs, hitestárs (régies), élete párja (valakinek), asszony, oldalborda (bizalmas), asszonytárs, hátizsák (szleng), házi kereszt, anyjuk (tájnyelvi), oldalkocsi (szleng), kegyes (régies), bába (tájnyelvi), duduka (tájnyelvi), feletárs (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

retesz

főnév
  • tolózár, tolóka, kallantyú, zár, rigli (bizalmas), csukó (tájnyelvi), závár (régies), ajtószegező (régies)

nagy I.

melléknév
  • nagyobb, nagyobbacska, nagyocska, nagyobbfajta, öles, jókora, óriási, terjedelmes, kiterjedt, nagyméretű, nagyalakú
  • magas, langaléta, égimeszelő, testes, megtermett, tagbaszakadt, termetes, robusztus, böhöm (bizalmas), drabális (pejoratív), behemót, böhönc (tájnyelvi), busa (tájnyelvi)
  • bő, tágas, téres (régies)
  • sok, tetemes, rengeteg, számottevő, bőséges, végtelen, tömérdek
  • dús, dupla (adag)
  • (idő): hosszú
  • fontos, jelentős, nagyszabású, lényeges, komoly, tekintélyes, felbecsülhetetlen
  • nagyfokú, öreg (hiba), vaskos (tévedés)
  • átütő (siker), extrém, feneketlen, fokozott, gigászi, horribilis, súlyos, titáni, dermesztő (hideg)
  • fölényes (tudás), hatalmas, átlagon felüli, erős, túlságos, baró (szleng), óber (szleng)
  • bődületes, falrengető, emeletes (marhaság), szembeszökő, éktelen (hőség), Isten ellen való (vétek)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a feleség szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fáraszt

ige
  • kimerít, terhel, bágyaszt, lankaszt, megerőltet, elcsigáz, megvisel, izzaszt, tikkaszt, strapál (bizalmas), fatigál (régies)
  • nyúz, nyaggat, bosszant, háborgat, gyötör, vegzál (régies), zaklat

elpusztul

ige
  • meghal, életét veszti, megeszi a fene (bizalmas), felfordul (durva), kimúlik, odavész, elviszi az ördög (bizalmas), elhal, kihal, elveszik, elhull, beledöglik (durva), belegebed (bizalmas), kiszusszantja magát (tájnyelvi), elvesződik (tájnyelvi)
  • tönkremegy, megsemmisül, elenyészik (választékos) Sz: cigánykézre kerül; ebek harmincadjára jut; farkasfogra kel; írmagja se marad; kimegy hegyesre; szűzre megy (valami)
  • eltakarodik, elkotródik, elhányódik, elhordja magát, elpucol (bizalmas)

elnyom

ige
  • szétnyom, agyonnyom
  • kizsákmányol, leigáz, nyomorgat, sanyargat, zsarnokoskodik (valakin), hatalmaskodik (valakin), basáskodik (valakin)
  • elfojt, elsimít, (felkelést) vérbe fojt
  • (hangot, fényt, szagot): elnyel

egyenjogúság

főnév
  • egyenlőség, jogegyenlőség, egyenrangúság, rangegyenlőség, emancipáció (idegen)

feladó, föladó

főnév
  • küldő, címző, szállíttató, megbízó

fenyves

főnév
  • fenyőerdő, fenyves erdő, tűlevelű erdő, bojtos (tájnyelvi)

műveletlenség

főnév
  • tanulatlanság, tudatlanság, iskolázatlanság, írástudatlanság, analfabétizmus, pallérozatlanság, ignorancia (idegen), faragatlanság, sötétség (bizalmas), tahóság (durva), parasztság (durva), bunkóság (durva), civilizálatlanság, kulturálatlanság, elmaradottság

csíraképes

melléknév
  • életképes, életrevaló, életerős, termékeny

csemete

főnév
  • gyerek, kisgyerek, utód, ivadék, csöppség, kölyök, lurkó, purdé, öcskös (bizalmas), öcsi (bizalmas), gyerkőc, bébi (bizalmas), pici, palánta, pocok (bizalmas), poronty (bizalmas), csimota (tájnyelvi), magzat
  • dugvány, sarjadék, hajtás, magonc, oltvány, sarj, palánta, suháng (tájnyelvi)

alapvonal

főnév
  • nullavonal, zérusvonal
  • gólvonal (szaknyelvi), kapuvonal (szaknyelvi), adogatóvonal (szaknyelvi)

dagonya

főnév
  • sár, pocsolya, dágvány (régies), pocséta (régies), tása (tájnyelvi), tocsogó (tájnyelvi)

finálé

főnév
  • zárótétel
  • zárójelenet
  • befejezés, vég

fürge

melléknév
  • élénk, gyors, lendületes, sebes, friss, szapora, mozgékony, eleven, serény, tűzrőlpattant, vidor (régies), fürgönc (régies), findri (tájnyelvi), virgonc, vickula (tájnyelvi, régies), pendri (tájnyelvi), incempinc (tájnyelvi), ugri (tájnyelvi), gyíkos (tájnyelvi)

igazhitű

melléknév, főnév
  • igazhívő, mohamedán
  • hithű

harag

főnév
  • düh, indulat, bosszúság, haragvás (választékos), dérdúr (bizalmas), méreg, föllobbanás, fölgerjedés, fölindulás, megtosszanás (tájnyelvi), morc (tájnyelvi), marconaság (régies), harapós kedv, epe, ingerültség
  • neheztelés, fasé (bizalmas), háborúság, duzma (tájnyelvi)

felettes, fölöttes II.

főnév
  • főnök, vezető, igazgató, parancsnok, elöljáró, feljebbvaló, nagyfőnök (bizalmas), góré (bizalmas), principális (régies)

fali

melléknév
  • murális (választékos), parietalis (idegen)

félsziget

főnév
  • földnyelv

hámoz

ige
  • tisztít, pucol, fejt, héjaz, hántol, héjtalanít, nyúz, hüvelyez, hajaz (tájnyelvi), guvaszt (tájnyelvi)

felizgat, fölizgat

ige
  • feldühít, felbosszant, felidegesít, felmérgesít, izgalomba hoz, feldúl, felzaklat, felkavar, megzavar, felingerel, megráz
  • fellelkesít, felvillanyoz, feltüzel, lázba hoz, tűzbe hoz, felpezsdít, felélénkít, felgyújt, felajz, bepörget (szleng), felhúz (szleng), spannol (bizalmas), stenkerol (szleng), felbuzerál (tájnyelvi), felpangál (tájnyelvi), emocionál (idegen), échauffíroz (idegen)
  • uszít, fellázít

elszárad

ige
  • megszárad, kiszárad, elfonnyad, lekonyul, elhervad, kisül, kiég, összezsugorodik, összefonnyad, kipusztul, aszik, megrekken (régies), elsínylik (tájnyelvi), elszomorkodik (tájnyelvi)

hanyatlás

főnév
  • visszaesés, süllyedés, csökkenés, alászállás, visszafejlődés, romlás, visszalépés, dekadencia (választékos), dekonjunktúra (szaknyelvi), válság, bomlás, recesszió (szaknyelvi), regresszió (szaknyelvi), depresszió (szaknyelvi), devalváció (szaknyelvi), recidíva (szaknyelvi), degenerálódás (szaknyelvi)