hántol szinonimái

ige
  • eltávolít, lecsupaszít, levakar, letisztogat, kifejt (magot), lehánt, kibont, héjaz, hámoz, foszt (kukoricát)
  • fényez, gyöngyöz

hantol szinonimái

ige
  • beföd, temet, kapar, ás, hantot szór (valamire)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

dohányzik

ige
  • cigarettázik, cigizik (bizalmas), bagózik (bizalmas), füstöl (bizalmas), eregeti a füstöt, pöfékel, szív, szí (választékos), szipákol, spanglizik (szleng), staubol (szleng), bagarettázik (szleng), szivarozik, pipázik, pipál, kojtol (tájnyelvi) Sz: füstöl, mint a gyárkémény

kéklik, kékellik

ige
  • kékít (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hántol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hadvezér

főnév
  • fővezér, főparancsnok, stratéga (választékos), hadparancsnok, hadnagy (régies), hadfőnök (régies), generalisszimusz (régies), imperátor, gyula (régies)

fölényes

melléknév
  • döntő, meghatározó, jelentős, lehengerlő, elsöprő, átütő, ragyogó, biztos, óriási
  • kihívó, hetyke, prepotens, rátarti, parancsoló, basáskodó, fennhéjázó, fennsőbbséges, pöffeszkedő, pökhendi, arrogáns, öntelt, beképzelt, felfuvalkodott, vállveregető, lekicsinylő, lenéző, leereszkedő, lekezelő, felvágó, hetyenpetty (tájnyelvi), hickivicki (tájnyelvi)

fogyasztó I.

melléknév
  • soványító, karcsúsító, koplaltató
  • táplálkozó, falatozó, evő-ivó, étkező, zabáló (szleng), kosztoló (bizalmas)
  • felhasználó, fölemésztő, kimerítő, vásárló, vevő

félelem

főnév
  • ijedség, ijedelem, félés (választékos), félsz, félelemérzés (szaknyelvi), félelemérzet (szaknyelvi)
  • aggodalom, remegés, bizonytalanság, aggály, szorongás, fóbia (szaknyelvi), feszültség, rémület, rettegés, rettenet, aggódás, frász (bizalmas), cidri, majré (szleng), szurkolás, drukkolás, lámpaláz

halló

módosítószó
  • figyelem!, hé!, maga ott! (bizalmas), tessék!

higgadt

melléknév
  • megfontolt, érett, okos, bölcs, józan, komoly, hidegvérű, szenvtelen, visszafogott, mértéktartó, mértékletes, óvatos, előrelátó, elővigyázatos, körültekintő, nyugodt
  • (folyóvíz) (tájnyelvi): leülepedett, kiforrott, letisztult, megtisztult, lecsendesedett

pódium

főnév
  • emelvény, dobogó, díszemelvény, padozat, pult (régies)
  • színpad

én II.

főnév
  • ego (idegen), egyéniség, személyiség

elúszik

ige
  • elvész, odalesz, elfogy, elfolyik, ugrik (szleng)

bosszankodik

ige
  • felbosszankodik, mérgelődik, dühöng, orrol, füstölög, fortyog, hergelődik (tájnyelvi), indignálódik (régies), dúl-fúl, haragszik, prüszköl Sz: eszi a méreg; nyeli a mérgét; bántja a csőrét (valami); szúrja a szemét (valami); eszi a fene (valami miatt); eszi a kefét (szleng)

értelem

főnév
  • tudat, ész, elme (választékos), szellem, felfogóképesség, felfogás, fej, agy, ráció, intelligencia, intellektus (idegen), spiritusz (bizalmas), gógyi (szleng), eszmélet (tájnyelvi), észtehetség (tájnyelvi)
  • összefüggés, lényeg, tartalom, jelentőség, ésszerűség, okszerűség, rezon (idegen)
  • jelentés, tartalom, jelentéstartalom

hívő

melléknév, főnév
  • istenhívő, istenfélő, istenes, vallásos, religiózus (régies), kegyes (régies), ájtatos, áhítatos (valaki előtt)

ijesztő

melléknév
  • félelmetes, kísérteties, borzasztó, borzongató, hátborzongató, rémséges, félelmes (régies), rémületes, rémületbe ejtő, rettentő, rettenetes, borzalmas, szörnyű, rémítő, rémes, rémisztő, riasztó, aggodalmat keltő, iszonyatos, iszonytató, vészes, vészterhes, baljós, baljóslatú, hajmeresztő, vérfagyasztó, vérfagylaló (régies)

kitöm

ige
  • teletöm, teletölt, megtölt, telerak, telezsúfol, telegyűr, kipárnáz, kivattáz, kibélel, kipőcköl (tájnyelvi)
  • (állatot): kikészít, előkészít, preparál
  • (tájnyelvi): jóllakik, beeszik, teleeszi magát

kehes

melléknév
  • köhögős, köhécselő, göthös (régies), ziháló
  • (tájnyelvi): sápadt, halvány, beteges

hanyatlás

főnév
  • visszaesés, süllyedés, csökkenés, alászállás, visszafejlődés, romlás, visszalépés, dekadencia (választékos), dekonjunktúra (szaknyelvi), válság, bomlás, recesszió (szaknyelvi), regresszió (szaknyelvi), depresszió (szaknyelvi), devalváció (szaknyelvi), recidíva (szaknyelvi), degenerálódás (szaknyelvi)

hadállás

főnév
  • hadrend
  • helyzet, pozíció

hegyes1

melléknév
  • dombos, lankás

kártyázik

ige
  • játszik, zsugázik (bizalmas), blattol (bizalmas) Sz: veri a blattot (bizalmas); üti a filkót (régies); üti a makkot; forgatja a harminckét levelű bibliát; forgatja az ördög bibliáját

hasmánt

határozószó
  • (régies): hason, hasra, haslag (tájnyelvi)

fúr

ige
  • lyukaszt, váj, mélyít, üregel, likaszt (régies)
  • behatol (valamibe)
  • áskálódik, furkál (valakit), rágalmaz, intrikál, ármánykodik

hernyó

főnév
  • lárva, féreg, pondró, kukac, papmacska (bizalmas), csima (tájnyelvi), giliszta
  • (szleng): heroin, hercsi (szleng), nyalóka (szleng), nyalesz (szleng), cukor (szleng)
  • (jelzőként): gerinctelen, csúszó-mászó, tetű, tetűláda (szleng), mocsok, szemét, gané, patkány, rohadék (durva)

kedvezményes

melléknév
  • engedményes, leszállított, jutányos
  • kiváltságos, kivételes, protekciós, preferenciális (idegen), kedvezményezett