feldicsér, földicsér szinonimái

ige
  • felmagasztal, dicsőít, agyondicsér (bizalmas), agyba-főbe dicsér

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

semmitmondó

melléknév
  • üres, tartalmatlan, jellegtelen, átlagos, kifejezéstelen, sivár, szegény, szürke
  • sablonos, szokványos, konvencionális, elkoptatott, elcsépelt, érdektelen, közhelyszerű, lapos
  • jelentéktelen, hiábavaló, haszontalan, értéktelen

homoszexuális

melléknév, főnév
  • meleg, homokos (szleng), langyos (bizalmas), ferde hajlamú, kétes (bizalmas), buzi (durva), buzeráns (durva), laboráns (szleng), baboskendő (szleng), kislány (szleng), kancsó (szleng), köcsög (durva), faszszopó (durva), hímringyó (bizalmas), lekvár (szleng), puding (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a feldicsér, földicsér szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fakszni

főnév
  • szeszély, hóbort, bogár, rigolya, dili, rapli (bizalmas), hepp (szleng)

élősködik

ige
  • lopja a napot, szipolyoz (valakit), potyázik (bizalmas), a nyakán él (valakinek), a vérét szívja (valakinek), tarhál (szleng), dúlókodik (tájnyelvi) Sz: más asztalához törli a kését; szereti más almáját enni

elméleti

melléknév
  • teoretikus, akadémikus, spekulatív, absztrakt, filozofikus, intellektuális, hipotetikus, elvont, doktrinér (idegen), elvonatkoztatott, eszmei

égöv

főnév
  • éghajlati öv, égalj (régies), öv, éghajlat, övezet, földöv (régies), klíma, régió, zóna

fejfedő

főnév
  • fejrevaló, sapka, sipka (tájnyelvi), süveg, birétum, kalap, kalpag (tájnyelvi), cilinder, csákó, föveg (régies), tökfödő (tréfás)
  • fejkendő, főkötő, párta (régies), pintli (tájnyelvi), csepesz (tájnyelvi), fityula (tájnyelvi)

fennakad

ige
  • felakad, megfeneklik, megreked, megakad, elakad
  • megütközik, megütődik (régies), meglepődik, megbotránkozik, fennütődik (tájnyelvi), kifogásol, beleköt (valamibe), beleakaszkodik (valamibe), hallatlankodik (régies)

múzsa

főnév
  • ihlető
  • ihlet

csillagászat

főnév
  • asztronómia, asztrofizika, csillagtan (régies), csillagisme (régies), csillagvizsgálat (régies)

csatorna

főnév
  • kanális, folyóka, lefolyó, befolyó, befolyóka, kövezetfolyóka, árok, vízeresz (szaknyelvi), csurgó (tájnyelvi), csorga (szaknyelvi), bevezető árok, esővízi árok (régies), alagcső (szaknyelvi), eszterhéjeresz (tájnyelvi), eszterhéjcsepegő (tájnyelvi)
  • szennyvízcsatorna, szennyvízlevezető, vízbevezető
  • esőcsatorna, ereszcsatorna, eresz, vízköpő
  • bevágás, vájat, horony, hornyolat, barázda, mélyedés, rovátka, nút (szaknyelvi)
  • frekvenciasáv

alakulás

főnév
  • formálódás, változás, módosulás, fejlemény, lefolyás, lebonyolódás

csukódik

ige
  • záródik, becsapódik
  • kapcsolódik, gombolódik

feudális

főnév
  • hűbéri, hűbéres, hűbérúri

fuvar

főnév
  • szállítás, fuvarozás, vitel
  • transzport (bizalmas)
  • fuvardíj
  • rakomány, kocsirakomány, szállítmány, küldemény
  • (tájnyelvi): udvarló, szerető
  • (szleng): fizetővendég (prostituálté)

idevágó

melléknév
  • vonatkozó, szóban forgó, helyénvaló, megfelelő, ideillő, beleillő

hangszalag

főnév
  • hangszál (szaknyelvi)
  • magnetofonszalag, magnószalag, kazetta, magnókazetta

feldühít, földühít

ige
  • feldühösít, dühbe hoz, dühbe gurít, felpiszkál, felmérgesít, felidegesít, felbosszant, felbőszít, felháborít, megharagít, haragra gerjeszt, méregbe hoz, kihoz a sodrából, kiborít, megvadít, felingerel, kiidegel (szleng), megőrjít, felcukkol (szleng), felhúz (szleng), begurít (szleng), bepörget (szleng) Sz: felébreszti az alvó oroszlánt (valakiben)

fagyás

főnév
  • lehűlés, megdermedés
  • fagydaganat, elfagyás

félrevonul

ige
  • elvonul, félrehúzódik, bezárkózik, elzárkózik, elkülöníti magát, visszavonul, izolálja magát (régies), elhuzakodik (tájnyelvi)

hallgató I.

melléknév
  • néma, fülelő, figyelő, csendes
  • szótlan, hangtalan

felháborodott, fölhá

melléknév
  • tiltakozó, méltatlankodó, megsértett, indignált (régies), megbántott, neheztelő, ingerült, felhevült, bosszús, pipa (szleng), felindult, haragos, dühös, dühödt, felbőszült, bősz, dúló-fúló

elsatnyul

ige
  • elcsenevészedik, elhitványul, elgyöngül, elfajzik, elkorcsosul, elcsökevényesedik, degenerálódik (szaknyelvi), visszafejlődik, elványad (tájnyelvi), elenyészelődik (tájnyelvi), elposzhul (tájnyelvi), elsanyarodik (tájnyelvi)

feltétel, föltétel

főnév
  • kívánalom, kikötés, megszorítás, megkötés, kondíció, alapfeltétel, előfeltétel, posztulátum (szaknyelvi)
  • adottság

hangfelvétel

főnév
  • hanglemez, lemez, magnókazetta, kazetta, CD, fonogram
  • hanghordozó
  • hangrögzítés