elméleti szinonimái

melléknév
  • teoretikus, akadémikus, spekulatív, absztrakt, filozofikus, intellektuális, hipotetikus, elvont, doktrinér (idegen), elvonatkoztatott, eszmei

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sértés

főnév
  • sérelem, bántódás, bántalom, szidalom, rágalom
  • igazságtalanság, méltánytalanság
  • bántalmazás, erőszakoskodás, támadás
  • inzultus, rágalmazás, becsmérlés

maga2

névmás
  • ön, kegyed, kend (régies), kegyelmed (régies), kelmed (régies), magácska (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elméleti szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elfordul

ige
  • félrenéz, elfordítja a fejét, elserül (tájnyelvi)
  • elkanyarodik, letér, elterelődik, (út) elhajlik, divergál (szaknyelvi)
  • eltávolodik, elhidegül, elpártol
  • (régies): (veszedelem) elhárul

detektív

főnév
  • nyomozó, rendőrnyomozó, rendőr, felügyelő, rendőrkém (régies), hekus (szleng), hé (szleng), jard (szleng), szimat (szleng), náderer (szleng), buktató (szleng), szem (szleng), dekás (szleng), dekli (szleng), farkas (szleng), botos (szleng), zsaru (szleng), kopó (szleng), fogány (régies)

csusza

főnév
  • kockatészta
  • csipetke, galuska, csiszke (tájnyelvi), csuszkó (tájnyelvi), gikszer (bizalmas), sifli (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): kukoricatorzsa, kukoricacsutka

bútorhuzat

főnév
  • bútorszövet, üléshuzat, bútorkárpit, kárpit

elkezd

ige
  • megindít, belekezd, belefog, nekikezd, hozzákezd, nekifog, hozzálát, nekilát, megkezd, beindít, kezdeményez

elzárás

főnév
  • bezárás, lezárás, eltömés, eldugaszolás, eltorlaszolás, kikapcsolás, lecsukás
  • bebörtönzés, szabadságvesztés, fogva tartás, fogság, rabság, lesittelés (szleng)

megér1

ige
  • elér, betölt, átél, túlél
  • (tájnyelvi): beér, megelégszik
  • (régies): eltalál, megérint

bennfentes

melléknév
  • bejáratos, járatos, otthonos, beavatott, bizalmas, meghitt, intim, benyalatos (tájnyelvi), benyalós (tájnyelvi), szakmabeli, brancsbeli (bizalmas) Sz: ismeri a dörgést; tudja a dörgést; ismeri a széljárást(idegen)

beleegyezik

ige
  • hozzájárul, belemegy (bizalmas), rábólint, rááll, elfogad, jóváhagy, helybenhagy, engedélyez, megenged, belenyugszik, beletörődik Sz: beadja a derekát; kötélnek áll; rúdnak áll (tájnyelvi); igent mond (valamire); áldását adja (valamire)

betöltetlen

melléknév
  • kitöltetlen, szabad, üres, lakatlan, tiszta, fehér
  • (állás): megüresedett, ellátatlan, megürült, vákáns (idegen)

enyv

főnév
  • csiriz, mézga, ragasztó, glutin (idegen), ragasztyú (régies), gyanta (régies)

fakszni

főnév
  • szeszély, hóbort, bogár, rigolya, dili, rapli (bizalmas), hepp (szleng)

gyúró I.

melléknév
  • dagasztó
  • dörzsölő, masszírozó, dögönyöző

foglalkozás

főnév
  • munka, szakma, mesterség, hivatás, pálya, életpálya, hivatal, tisztség, megbízatás, megélhetés, kenyérkereset, tevékenység, működési kör, munkakör, szakmány (régies), professzió (régies)
  • vesződés, munkálkodás, tanulmányozás, foglalatosság
  • időtöltés

elmérgesedik

ige
  • begyullad, meggyullad, meggyűlik, elfertőződik, elgennyed, elgennyesedik, elüszkösödik, megharagszik (tájnyelvi), elvetekedik (tájnyelvi), megmérgedik (tájnyelvi), elmérged (tájnyelvi)
  • eldurvul, kiéleződik, elfajul

életunt

melléknév
  • letargikus, kiégett, kiélt, deprimált, depressziós, szplínes (régies), mélabús, búskomor, fásult, enervált, csüggedt, kedvetlen, blazírt, levert, mísz (bizalmas), apatikus

elszegődtet

ige
  • szerződtet, felfogad, szolgálatba vesz, alkalmaz(valakinek)

firkálmány

főnév
  • firka, firkálás, macskakaparás, ákombákom, irkafirka
  • iromány, fércmű, fércmunka

előítélet

főnév
  • elfogultság, prejudícium (szaknyelvi), balítélet (régies), megkülönböztetés, intolerancia, dogmatizmus (idegen)

direkt I.

melléknév
  • közvetlen, egyenes

eltüntet

ige
  • eldug, eltesz, eltávolít, megsemmisít, eloszlat, elsikkaszt, eltöröl, elvarázsol, elsinkófál (bizalmas), elsuvaszt (tájnyelvi), eltökint (tájnyelvi), elpaterol (szleng)
  • (foltot) kivesz
  • ellop, eloroz, elemel, elcsór

fogász

főnév
  • fogorvos, fogszakorvos, dentista (régies)
  • fogtechnikus