felháborodott, fölhá szinonimái

melléknév
  • tiltakozó, méltatlankodó, megsértett, indignált (régies), megbántott, neheztelő, ingerült, felhevült, bosszús, pipa (szleng), felindult, haragos, dühös, dühödt, felbőszült, bősz, dúló-fúló

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

stoppol1

ige
  • foltoz, bestoppol, bevarr, besző, (lyukat) töm

kihever

ige
  • meggyógyul, kigyógyul, erőre kap, kilábal, életben marad, megmarad, túlél
  • kipihen, összeszedi magát, magához tér, átvészel
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felháborodott, fölhá szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

feddhetetlen

melléknév
  • kifogástalan, tisztességes, gáncstalan, becsületes, tiszta erkölcsű, tisztakezű, erkölcsös, erényes, romlatlan, ártatlan, makulátlan, mocsoktalan, vétlen, hibátlan, megtámadhatatlan, megvesztegethetetlen
  • intakt (szaknyelvi)
  • büntetlen

elsötétül

ige
  • elsötétedik, besötétedik, besötétül, elfeketedik, elborul, beborul, elhomályosul, elködösül

előítélet

főnév
  • elfogultság, prejudícium (szaknyelvi), balítélet (régies), megkülönböztetés, intolerancia, dogmatizmus (idegen)

egyik

névmás
  • valamelyik

feldicsér, földicsér

ige
  • felmagasztal, dicsőít, agyondicsér (bizalmas), agyba-főbe dicsér

fesztelen

melléknév
  • közvetlen, felszabadult, felengedett, feloldódott, oldott, könnyed, kötetlen (beszélgetés), mesterkéletlen, keresetlen, természetes, bizalmas, családias, otthonos, otthonias, flott (bizalmas)

nagyipar

főnév
  • gyáripar

csónak

főnév
  • ladik, sajka, dereglye, lélekvesztő, bárka, hajó, komp, lajka (tájnyelvi), csobáka (tájnyelvi), szandolin (régies), kajak, kenu, szkiff (idegen), regatta (régies)
  • (bizalmas): cipő, bakancs, csuka (bizalmas)

cserkész, cserkészi

ige
  • kutat, keres, kémlel, szaglász, nyomoz, vizslat, kajtat, koslat, szimatol, bürkész (régies), fürkész, leselkedik, lesben áll, busíroz (régies), cserkel (tájnyelvi), csapáz (tájnyelvi), fitykéz (tájnyelvi)
  • (nőkre): hajt (szleng), nőzik, csajozik (szleng), vadászik (szleng)
  • kószál, bolyong, kujtorog, kóborol

alja I.

főnév
  • feneke (valaminek)
  • vége, maradék, maradvány
  • salakja (valaminek), utója (valaminek), seprő, üledék, zacc, cankó (tájnyelvi)
  • (pejoratív): söpredék, csőcselék, szemét (bizalmas), hitványa (valaminek)

dekadencia

főnév
  • hanyatlás, romlás, visszaesés, bomlás, sorvadás, pusztulás

flörtöl

ige
  • kacérkodik, enyeleg, édeleg, játszadozik, kokettál, cicázik, kötődik, huncutkodik, dévajkodik, incselkedik, hetyeg (bizalmas), udvarolgat, legyeskedik, teszi a szépet

galiba2

főnév
  • (tájnyelvi): kaliba, kalyiba, házikó, kunyhó, putri

ikon

főnév
  • szentkép
  • (szaknyelvi): jel

háromszoros

melléknév
  • tripla

felharsan, fölharsan

ige
  • felhangzik, felcsendül, felzendül, felzúg, felmorajlik, kitör, kirobban, megszólal

fásli

főnév
  • kötözőpólya, pólya, kötés

felújul, fölújul

ige
  • felelevenedik, feléled, feltámad
  • (választékos): megújhodik, megújul

hangyaboly

főnév
  • boly, hangyafészek, hangyazsombék (tájnyelvi), hangyatúrás (tájnyelvi), hancsik (tájnyelvi), homp (tájnyelvi)

fellépés, föllépés

főnév
  • szereplés, bemutatkozás
  • megjelenés, kiállás, viselkedés, magatartás, modor
  • allűr (idegen), attitűd, habitus

eltérít

ige
  • kitérít, elfordít
  • (szándékától): eltántorít, elállít (tájnyelvi)
  • (figyelmet): elvon, elterel

fenyegetődzik, fenye

ige
  • fenyeget, fenekedik (régies), acsarog, acsarkodik

harmadik

számnév
  • tertius (idegen), tertia (idegen)
  • köb