fejfedő szinonimái

főnév
  • fejrevaló, sapka, sipka (tájnyelvi), süveg, birétum, kalap, kalpag (tájnyelvi), cilinder, csákó, föveg (régies), tökfödő (tréfás)
  • fejkendő, főkötő, párta (régies), pintli (tájnyelvi), csepesz (tájnyelvi), fityula (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

előz

ige
  • megelőz, lehagy, elhagy, maga mögött hagy, elébe kerül (valaminek), elébe vág, maga mögé utasít, túlhalad

harmadfél

számnév
  • két és fél, kettő és fél
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fejfedő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

exhibicionista

melléknév, főnév
  • magamutogató, kabátos (tréfás), mutatványos (szleng), tárogató (tréfás)

eloszlik

ige
  • szétoszlik, elszéled, szétszéled, szétárad, szétszóródik, elszállingózik, szétszalad, elbomlik (tájnyelvi)
  • (érzés): eltűnik, megszűnik, elmúlik, elenyészik, megfakul, elhal, meggyengül, elmosódik, elpárolog, elillan

elkezd

ige
  • megindít, belekezd, belefog, nekikezd, hozzákezd, nekifog, hozzálát, nekilát, megkezd, beindít, kezdeményez

dupla II.

főnév
  • feketekávé, fekete (bizalmas), eszpresszókávé, presszókávé, mokka (régies), mokkakávé (régies), feketeleves (tréfás)

farkaskutya

főnév
  • juhászkutya, német juhászkutya

felszór, fölszór

ige
  • feldobál, felhajigál, felhány
  • behint, beszór, megszór, felhint, meghint

mózeskosár

főnév
  • csecsemőkosár, mózes (bizalmas)

cselló

főnév
  • gordonka, kisbőgő, violincello
  • (szleng): géppuska, hosszúpuska, stukker (szleng), géppityu
  • (szleng): hadtápmunka

cumi

főnév
  • cucli, dudli, gumidudli, szívóka, szopóka, szopacs (régies), csalóka (tájnyelvi)

akadályoz

ige
  • gátol, gáncsol, hátráltat, útjába áll, hendikeppel, megakaszt, blokkol, dorongot vet (valaki elé), lábat vet (valakinek)
  • feltartóztat, feltart, visszafog, visszatart, visszahúz, bénít, fékez, nehezít, korlátoz, késleltet, (tervet) keresztez, keresztbe tesz (valakinek), útját állja, útjában van, akadályt gördít (valaki, valami elé), akadályt gördít az útjába, betart (valakinek) (szleng), gátat vet (valaminek), obstruál (régies)
  • feltart, útban van, láb alatt van, lábatlankodik, hátramozdít

csomag

főnév
  • poggyász, pakk (régies), málha, batyu, motyó (bizalmas), cókmók, cucc (bizalmas), cucólék (tájnyelvi), cőkmő (tájnyelvi), colis (idegen)
  • (jelzőként is): köteg, csomó, nyaláb, bála, készlet, doboz, pakli (bizalmas), skatulya, paksaméta

fennforog

ige
  • fennáll, megvan, létezik, működik, tart

főpincér

főnév
  • fizetőpincér, főúr (bizalmas)

husáng

főnév
  • bot, fütykös, suháng (tájnyelvi), vessző, pózna, dorong, bunkó, furkó, fustély (régies), ebrúd, karó, furkósbot, celőke (tájnyelvi)

haldoklik

ige
  • haldokol (választékos), agonizál (idegen), haldosik (tájnyelvi), utolján van (tájnyelvi)
  • halódik, halófélben van, pusztulóban van Sz: a végét járja, az utolját járja, végsőket vonaglik, utolsókat lélegzik, halálán van, halálküzdelmet vív (választékos), haláltusáját vívja, az utolsókat rúgja (durva), dögrováson van (durva), a halál révén áll; a nyelve hegyén van a lélek; ásóra, kapára nem soká fog várni; búcsúzik az árnyékvilágtól; csak órái vannak hátra; Istennél az obsitja; kiveri a halál vize; lába is a temető felé áll; oly aprót lélegzik, mint a moharmag; orrában hordozza a harangozópénzt; orrában van már a harangkötél; tépi a kontraktust; tusakodik a halállal

fejlődés

főnév
  • kibomlás, kialakulás, kibontakozás, növekedés, gyarapodás, kifejlés
  • előrehaladás, haladás, előrejutás, előrelépés, előmenetel, evolúció (szaknyelvi), progresszió, fellendülés
  • csiszolódás, tökéletesedés, javulás(szaknyelvi)

étvágy

főnév
  • gusztus, apetitus (idegen), etyepetye (régies), ehetnék, éh

fellegvár

főnév
  • citadella (régies), akropolisz (idegen)

hajlíthatatlan

melléknév
  • merev, kemény, szilárd, rugalmatlan, inflexibilis
  • határozott, acélos, rendíthetetlen, megingathatatlan, tántoríthatatlan, hajthatatlan, kérlelhetetlen, kőszívű, könyörtelen, rideg, zord, önfejű, makacs, konok, nyakas, csökönyös, keményfejű, engedetlen, megátalkodott

feldicsér, földicsér

ige
  • felmagasztal, dicsőít, agyondicsér (bizalmas), agyba-főbe dicsér

előráncigál

ige
  • előhúz, előránt, elővesz, előkapar
  • (valakit): előkerít, előteremt, előránt (bizalmas)
  • (bizalmas): szóba hoz, előhoz, megemlít

félreért

ige
  • rosszul ért, elért, félrehall, eltájolja magát (szleng) Sz: amit tövén kellene fogni, hegyén fogja
  • félremagyaráz, félreismer

halálozás

főnév
  • haláleset, meghalás, halandóság