fejfedő szinonimái
főnév
- fejrevaló, sapka, sipka (tájnyelvi), süveg, birétum, kalap, kalpag (tájnyelvi), cilinder, csákó, föveg (régies), tökfödő (tréfás)
- fejkendő, főkötő, párta (régies), pintli (tájnyelvi), csepesz (tájnyelvi), fityula (tájnyelvi)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
dilettáns
melléknév, főnév
- műkedvelő, amatőr, laikus, szakszerűtlen, hozzá nem értő, avatatlan, kontár, pancser (szleng), fuser (szleng), képzetlen
többnyire
határozószó
- legtöbbször, legtöbbnyire, leginkább, általában, nagyobbára, nagyrészt, nagyobbrészt, jobbára, jobbadán (választékos), jobbnyira (tájnyelvi), jobbrészt (tájnyelvi), jórészt, javarészt, rendszerint, rendesen, főként, főleg
exhibicionista
melléknév, főnév
- magamutogató, kabátos (tréfás), mutatványos (szleng), tárogató (tréfás)
eloszlik
ige
- szétoszlik, elszéled, szétszéled, szétárad, szétszóródik, elszállingózik, szétszalad, elbomlik (tájnyelvi)
- (érzés): eltűnik, megszűnik, elmúlik, elenyészik, megfakul, elhal, meggyengül, elmosódik, elpárolog, elillan
elkezd
ige
- megindít, belekezd, belefog, nekikezd, hozzákezd, nekifog, hozzálát, nekilát, megkezd, beindít, kezdeményez
dupla II.
főnév
- feketekávé, fekete (bizalmas), eszpresszókávé, presszókávé, mokka (régies), mokkakávé (régies), feketeleves (tréfás)
cselló
főnév
- gordonka, kisbőgő, violincello
- (szleng): géppuska, hosszúpuska, stukker (szleng), géppityu
- (szleng): hadtápmunka
akadályoz
ige
- gátol, gáncsol, hátráltat, útjába áll, hendikeppel, megakaszt, blokkol, dorongot vet (valaki elé), lábat vet (valakinek)
- feltartóztat, feltart, visszafog, visszatart, visszahúz, bénít, fékez, nehezít, korlátoz, késleltet, (tervet) keresztez, keresztbe tesz (valakinek), útját állja, útjában van, akadályt gördít (valaki, valami elé), akadályt gördít az útjába, betart (valakinek) (szleng), gátat vet (valaminek), obstruál (régies)
- feltart, útban van, láb alatt van, lábatlankodik, hátramozdít
csomag
főnév
- poggyász, pakk (régies), málha, batyu, motyó (bizalmas), cókmók, cucc (bizalmas), cucólék (tájnyelvi), cőkmő (tájnyelvi), colis (idegen)
- (jelzőként is): köteg, csomó, nyaláb, bála, készlet, doboz, pakli (bizalmas), skatulya, paksaméta
husáng
főnév
- bot, fütykös, suháng (tájnyelvi), vessző, pózna, dorong, bunkó, furkó, fustély (régies), ebrúd, karó, furkósbot, celőke (tájnyelvi)
haldoklik
ige
- haldokol (választékos), agonizál (idegen), haldosik (tájnyelvi), utolján van (tájnyelvi)
- halódik, halófélben van, pusztulóban van Sz: a végét járja, az utolját járja, végsőket vonaglik, utolsókat lélegzik, halálán van, halálküzdelmet vív (választékos), haláltusáját vívja, az utolsókat rúgja (durva), dögrováson van (durva), a halál révén áll; a nyelve hegyén van a lélek; ásóra, kapára nem soká fog várni; búcsúzik az árnyékvilágtól; csak órái vannak hátra; Istennél az obsitja; kiveri a halál vize; lába is a temető felé áll; oly aprót lélegzik, mint a moharmag; orrában hordozza a harangozópénzt; orrában van már a harangkötél; tépi a kontraktust; tusakodik a halállal
fejlődés
főnév
- kibomlás, kialakulás, kibontakozás, növekedés, gyarapodás, kifejlés
- előrehaladás, haladás, előrejutás, előrelépés, előmenetel, evolúció (szaknyelvi), progresszió, fellendülés
- csiszolódás, tökéletesedés, javulás(szaknyelvi)
hajlíthatatlan
melléknév
- merev, kemény, szilárd, rugalmatlan, inflexibilis
- határozott, acélos, rendíthetetlen, megingathatatlan, tántoríthatatlan, hajthatatlan, kérlelhetetlen, kőszívű, könyörtelen, rideg, zord, önfejű, makacs, konok, nyakas, csökönyös, keményfejű, engedetlen, megátalkodott
előráncigál
ige
- előhúz, előránt, elővesz, előkapar
- (valakit): előkerít, előteremt, előránt (bizalmas)
- (bizalmas): szóba hoz, előhoz, megemlít
félreért
ige
- rosszul ért, elért, félrehall, eltájolja magát (szleng) Sz: amit tövén kellene fogni, hegyén fogja
- félremagyaráz, félreismer