felcsatol, fölcsatol szinonimái

ige
  • felköt, fölerősít (valamit), feltűz, felkapcsol
  • magára ölt, felvesz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

magáz

ige
  • önöz, becsül (tájnyelvi)

kerekezik

ige
  • kerékpározik, biciklizik, bringázik (bizalmas), teker, pedálozik, tapos, cangázik (bizalmas)
  • karikázik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felcsatol, fölcsatol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fajlagos

melléknév
  • jellemző, specifikus, sajátlagos (régies), fajszerű (régies)

előrelátható

melléknév
  • várható, sejthető, gondolható, kiszámítható, föltehető, megjósolható, valószínű

elmarad

ige
  • lemarad, leszakad, visszamarad, visszaesik, hátramarad, elmaradozik(valakit)
  • késik, késlekedik
  • (valakitől, valamitől): eltörpül, alatta marad
  • nyugton marad, veszteg marad
  • meghiúsul, ugrik (szleng)
  • megszűnik, abbamarad

egészen

határozószó
  • teljesen, teljességgel, tökéletesen, merőben, hiánytalanul, totál (bizalmas), egész (bizalmas), egészlen (régies), testestől-lelkestől, tisztán, ízig-vérig, totaliter (idegen), száz százalékban, száz százalékig, merőül (tájnyelvi)
  • végig
  • meglehetősen, tűrhetően, eléggé

fehérrépa

főnév
  • gyökér, petrezselyemgyökér, petrezselyem

felzavar, fölzavar

ige
  • felkavar, felkever, felkorbácsol
  • felkelt, felébreszt, felriaszt, felver, felráz, kiugraszt az ágyból

muszáj II.

főnév
  • szükség, kötelem (régies), kényszer, kényszerűség, kényszerhelyzet, obligó (régies)

csík

főnév
  • sáv, stráf (bizalmas), pászta (tájnyelvi), örv (szaknyelvi), vonal, vonás, szalag
  • (tájnyelvi): metélt tészta, metélt, mácsik (tájnyelvi)
  • (szleng): hímvessző

csatahajó

főnév
  • hadihajó, cirkáló, romboló

aláhull

ige
  • lehull, leesik
  • (kar, fej) lehanyatlik, (haj) leomlik

csúfít

ige
  • csúnyít, rútít, rondít, elformátlanít, eltorzít, idomtalanít, éktelenít, deformál
  • (tájnyelvi): gyaláz, csúfol, bemocskol, besároz, pocskondiáz, becsmérel, fitymál

fészek

főnév
  • boly (régies), bolygós (régies)
  • otthon, lakhely, lakás, ház
  • odú, vacok, tanya, búvóhely
  • góc, gócpont, kiindulópont, központ
  • tűzfészek (háborúé)

futball

főnév
  • labdarúgás, focizás (bizalmas), foci (bizalmas)
  • futball-labda, focilabda, labda, laszti (bizalmas), foci (bizalmas), pöttyös (bizalmas), bőrlabda, bőr, bőrgolyó (tájnyelvi), bogyó (szleng), bőrbogyó (szleng)

idejekorán

határozószó
  • idejében, jókor, időben, idején, a megfelelő időben, a kellő órában, a kellő percben, időnek idejében (tájnyelvi)
  • idő előtt, korán, kelletekorán (régies)

hangjáték

főnév
  • rádiójáték, rádiódráma, rádiódarab

féldeci

főnév
  • feles (szleng), nyelet (tájnyelvi)

fabrikál

ige
  • barkácsol, készít, gyárt, összeállít, előállít, tákol (bizalmas), eszkábál
  • fúr-farag, bütyköl (bizalmas)

félrefordít

ige
  • elfordít, oldalra fordít, eltérít, elterel
  • elfordul, elnéz

halina

főnév
  • daróc (régies), posztó (régies), nemez (régies)

felfuttat, fölfuttat

ige
  • (növényt): felnöveszt, felkúszat
  • kifejleszt, felfejleszt

elrendel

ige
  • előír, utasít, megparancsol, meghagy, megszab, kiszab, kiró, rendelkezik, meghatároz, végez, kimér, vezényel, utasítást ad, statuál, elkormányoz (régies), lelkére köt, érvénybe léptet, kötelez, kimond

feltart, föltart

ige
  • felemel, felnyújt, magasra tart, magasra emel, felmutat
  • feltartóztat, visszatart, hátráltat, alkalmatlankodik, akadályoz, gátol, visszafog, megakaszt, késleltet, késtet (tájnyelvi), hátráztat (tájnyelvi)

hamvazkodik

ige
  • (tájnyelvi): vezekel, gyászt ölt, megvall (bűnt)