elrendel szinonimái

ige
  • előír, utasít, megparancsol, meghagy, megszab, kiszab, kiró, rendelkezik, meghatároz, végez, kimér, vezényel, utasítást ad, statuál, elkormányoz (régies), lelkére köt, érvénybe léptet, kötelez, kimond

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mindenekelőtt

határozószó
  • legelőször, elsősorban, kiváltképp
  • leginkább, legfőképp, főleg, főképp, mindenekfölött, különösképpen

faluvég

főnév
  • faluszél, vég (régies), szél (tájnyelvi), gyepsor (tájnyelvi), alvég (tájnyelvi), felvég (tájnyelvi), szeg (tájnyelvi), alszeg (tájnyelvi), felszeg (tájnyelvi), a kertek alja
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elrendel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ellep

ige
  • belep, beborít, elborít, eltakar, befed, elfed, bevon
  • (növény): benő, felver, befut
  • (ember, állat): megszáll, eláraszt, elözönöl, megtölt, elönt

drágagyöngy

főnév
  • (régies): igazgyöngy

dilettáns

melléknév, főnév
  • műkedvelő, amatőr, laikus, szakszerűtlen, hozzá nem értő, avatatlan, kontár, pancser (szleng), fuser (szleng), képzetlen

citromfű

főnév
  • méhfű, mézelke, mézfű, mézgáncs (régies)

elöljáróság

főnév
  • felsőbbség, hatóság, igazgatás, helyhatóság, önkormányzat, tanács (régies), magisztrátus (régies), prefektúra (régies)
  • vezetőség

erő

főnév
  • munkaerő, izomerő, erőnlét, kondíció, tetterő, teherbírás, energia, szufla (bizalmas), kakaó (szleng), kajak (szleng)
  • hatásfok, intenzitás, ráhatás, erősség, hathatósság
  • lelkierő, akaraterő, életerő, vitalitás (választékos)
  • erőfeszítés, erőkifejtés, erőlködés, lendület, erőbedobás
  • csípősség, zamat, tűz
  • haderő, hadierő (régies), fegyveres erő, katonaság, karhatalom
  • hatalom, uralom, befolyás, súly
  • erőszak, kényszer, kényszerítés, nyomás

megkopaszt

ige
  • letollaz, lecsupaszít, lekopoz (tájnyelvi), megkoppoz (tájnyelvi), megköpeszt (tájnyelvi), megtép (régies), megmelleszt (tájnyelvi), megtisztít, megpucol (bizalmas)
  • lenyír, levág, megnyír, lekopaszt
  • (bizalmas): kifoszt, kiforgat, megrövidít, megrabol, meglop, kizsebel, kisemmiz, kizsigerel (választékos), kipucol (szleng), kirabol, kirámol, kipakol (szleng)

bevarr

ige
  • beölt, összevarr, megvarr, összetűz, bestoppol
  • szűkít, bevesz
  • belevarr, belehímez
  • (szleng): lecsuk, bebörtönöz, fogdába zár, bekasztliz (szleng), rács mögé dug (bizalmas), hűvösre tesz (bizalmas), lesittel (szleng), bekóteroz (tájnyelvi)

besároz

ige
  • összesároz, bepiszkol, bekoszol, beszennyez, bemocskol, befröcsköl, berondít
  • meggyaláz, megszégyenít, megrágalmaz, megbecstelenít, megszeplősít, lepocskondiáz, profanizál (választékos)
  • (falat) betapaszt, (sárral) bever

bohém II.

melléknév
  • könnyelmű, gondtalan, kedélyes

eső

főnév
  • permet, permeteg, szitálás, szemerkélés, csepergés, esőzés, zápor, zivatar, felhőszakadás, zuhé (bizalmas), özön

felborít, fölborít

ige
  • feldönt, eldönt, eldűt (tájnyelvi), felbillent, fellök, feltaszít, feltaszint (tájnyelvi), felfordít
  • meghiúsít, megakadályoz, fejére állít, megzavar, összekuszál

haldokló I.

melléknév
  • kihaló, kivesző, kimúló, végét járó, agonizáló (idegen), halált vonó (tájnyelvi), döglődő (durva)
  • halódó

frázis

főnév
  • szólam, közhely, klisé, szólásmód, sallang, banalitás, szóvirág, cikornya, sablon
  • (szaknyelvi): (zenei) mondat

elront

ige
  • tönkretesz, megrongál, összecsap, megcsonkít, deformál, összekutyul (bizalmas), elfuserál (bizalmas), gajra tesz (szleng), eldringol (szleng), elbakaláz (tájnyelvi), elcseszterel (tájnyelvi), eldíbol (tájnyelvi), eldézmál (tájnyelvi), elhibáz, elhirtelenkedik, elkapkod, elfőz, elpuskáz (bizalmas), elcsellóz (bizalmas), eltol (bizalmas), elszúr (bizalmas), elpaccol (bizalmas), pacsmagol (tájnyelvi), elpüffent (tájnyelvi), elsedrél (tájnyelvi), elcsesz (szleng), elbaszik (durva), elbaltáz (szleng) Sz: bead neki, mint János deák az isteni tiszteletnek
  • elkényeztet, félrenevel, elnevel
  • babusgat

ellenez

ige
  • rosszall, helytelenít, elítél, kifogásol, ellene van, nehezményez, ellenszegül, gátol, akadályoz, elvet, elutasít, tiltakozik, óv, óvást emel, megvétóz, refüzál (régies)

említés

főnév
  • utalás, célzás, hivatkozás

fotós

főnév
  • fényképész, fényíró (régies), fotóművész
  • fotoriporter

eltartó

főnév
  • gondozó, gondviselő

düh

főnév
  • dühöngés, harag, indulat, égedelem (régies), méreg, őrjöngés, bőszültség, tombolás, furor (idegen), dühödtség, pulykaméreg, méltatlankodás, felháborodás, felindulás, bosszúság, feldúltság, pipa (szleng)
  • vágy, hév, szenvedély, túlfűtöttség

érdekel

ige
  • izgat, vonz, érdeklődik (valami iránt), interesszál (idegen), leköt, csurkál (tájnyelvi), felkelti az érdeklődését (valakinek), felkelti a figyelmét (valakinek), hat (valakire)
  • érint, illet, vonatkozik (valakire), tartozik (valakire)

fővezér

főnév
  • elöljáró, főparancsnok, hadseregparancsnok, hadvezér, fejedelem, nagyvezér, generalisszimusz (régies)
  • elnök, nagyfőnök (szleng), főnök, góré (szleng), főmufti (szleng)
  • főkolompos (pejoratív), előcsahos (pejoratív), hangadó, irányadó