fabrikál szinonimái

ige
  • barkácsol, készít, gyárt, összeállít, előállít, tákol (bizalmas), eszkábál
  • fúr-farag, bütyköl (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

repülő II.

főnév
  • aeronauta (idegen), aviatikus (idegen), pilóta
  • repülőtiszt
  • repülőgép, madár (szleng), sárkányrepülő

vészkijárat

főnév
  • csapóajtó, mentőajtó, vészkijáró
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fabrikál szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

erre

határozószó
  • errefelé, ide
  • itt
  • ekkor, ezután

elkallódik

ige
  • elvész, elveszik, eltűnik, lába kel, elkeveredik, elhányódik
  • (tehetség): elsikkad, veszendőbe megy, elzüllik

életlen

melléknév
  • tompa, kicsorbult, köszörületlen, buta (régies) Sz: Bécsben bot a bátyja; életlen, mint a bot
  • elmosódott, homályos, kivehetetlen, határozatlan, ködös, bizonytalan

díszhely

főnév
  • főhely, díszpáholy

etikus

melléknév
  • tisztességes, becsületes, erkölcsös, fair (idegen), sportszerű

feljelentés, följele

főnév
  • feladás, árulás, beárulás, besúgás, lebuktatás (szleng), leleplezés, vád alá helyezés, vádolás, panasz, feldobás (szleng), beköpés (szleng), denunciálás (idegen)

mindennapi

melléknév
  • naponkénti, mindennapos
  • banális, köznapi, szimpla (bizalmas), hétköznapias, lapos, szokott, szokásos, közönséges, prózai, profán (idegen), konvencionális, vulgáris, ordináré, általános, szokványos, megszokott, hétköznapi, átlag, tucat, semmitmondó, elkoptatott, közhelyszerű, elcsépelt, kicsinyes, átlagos, sablonos, elnyűtt, triviális

cipó

főnév
  • zsemle, kenyér, vekni (bizalmas), máró (szleng), gyürke (tájnyelvi), brúgó (tájnyelvi), bufta (tájnyelvi), buci (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): púp, daganat, dudor

bűvöl

ige
  • (régies): igéz, varázsol, bájol, megigéz, megbabonáz, elbűvöl, megbűvöl, elvarázsol, megront
  • fűz (valakit)

cselekvés

főnév
  • tett, tevékenység, cselekedet, cselekvény (régies), tevés (régies), kezdeményezés, ténykedés, akció, teljesítés, véghezvitel, megtevés (régies), tétel (régies), munka, eljárás, processzus (idegen), működés, művelet, funkció, igyekvés, foglalkozás, buzgólkodás, alkotás, szerkesztés

felperzsel, fölperzs

ige
  • feléget, feltüzel (valamit), felgyújt, lángba borít, földig éget, porig éget, elhamvaszt, elpusztít
  • kiszárít, elfonnyaszt, kiéget, kiszikkaszt

foglalatoskodik

ige
  • dolgozik, munkálkodik, tesz-vesz, elfoglalja magát, csinál
  • vesződik, bíbelődik, bajlódik, foglalkozik, babrál, küszködik, fáradozik, bögyölődik (tájnyelvi), csörtög (tájnyelvi), fordulatoskodik (tájnyelvi)

holdvilág

főnév
  • holdfény, holdsugár, visszfény
  • hold
  • (tréfás): kopaszság

gyümölcstermelés

főnév
  • gyümölcstermesztés, gyümölcskertészet

faggatózik

ige
  • kérdezősködik, tudakozódik, érdeklődik, informálódik, felvilágosítást kér, puhatolózik, firtat, faggatolózik (tájnyelvi)

erkély

főnév
  • balkon, lodzsa, kilépő, terasz, sétáló (tájnyelvi), álltány (tájnyelvi)
  • karzat, galéria, kórus, kakasülő (tréfás)

feldarabol, földarab

ige
  • felvagdal, felvág, felaprít, összeaprít, felkoncol, szétdarabol, felapróz, feltrancsíroz (bizalmas), felnégyel, fölmetél (régies), feltagol, szétvág, felhasogat, szétszerel, ízekre szed, felpástol (tájnyelvi)
  • feloszt, részekre oszt, felparcelláz
  • (országot) megcsonkít

gyón, gyónik

ige
  • megvall, beismer

farkasordító

melléknév
  • (időjárás): zord, hideg

ellenez

ige
  • rosszall, helytelenít, elítél, kifogásol, ellene van, nehezményez, ellenszegül, gátol, akadályoz, elvet, elutasít, tiltakozik, óv, óvást emel, megvétóz, refüzál (régies)

felforgató, fölforga

melléknév, főnév
  • lázító, rendbontó, felbujtó, bujtogató, zavarkeltő, uszító, izgató, agitáló, bajkeverő, bajcsináló, provokátor, szubverzív (elem), diverzáns (idegen), néplázító

gyülekezet

főnév
  • gyülekezés, csoportosulás, társaság, társulás, csoport, sokaság, tömeg, menázs (régies), gyülevész (régies)
  • (protestáns): egyházközség, eklézsia, nyáj, fára (régies), hívők
  • (régies): tanácskozás, gyűlés