fajlagos szinonimái

melléknév
  • jellemző, specifikus, sajátlagos (régies), fajszerű (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

dobál

ige
  • hajigál, hány, lövöldöz, hint, szór, vagdal, csapkod, dobigál (tájnyelvi), lódigál (tájnyelvi), górál (tájnyelvi)
  • lökdös, hány-vet, hánytorgat

engedékeny

melléknév
  • erélytelen, gyengekezű, liberális, puha, laza (bizalmas), hajlékony, traktábilis (idegen), lágy, rugalmas, irányítható, hajlítható, flexibilis, meggyőzhető, simulékony, konciliáns (idegen), megszelídíthető, békeszerető, jámbor, jóindulatú, kegyes, szelíd, nyájas, készséges, előzékeny, lágyszívű, könyörületes Sz: hajlik, mint a fűzfavessző; az üres szekérnek is kitér; a gyermeknek is kitér
  • megértő, megbocsátó, indulgens (idegen), elnéző, türelmes, toleráns, békülékeny, kibékíthető, engesztelhető, irgalmas
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fajlagos szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

érvényesülés

főnév
  • előmenetel, előrehaladás, karrier
  • érvényre jutás, siker, boldogulás

elkóborol

ige
  • elkóborog, elkószál, elkalandozik, elbarangol, elcsatangol, elcsámborog, elcselleng, eltéved, elkódorog (tájnyelvi), elkóricál (tájnyelvi), elbóklászik (tájnyelvi), elbitangol (tájnyelvi)

elferdít

ige
  • elgörbít, elcsavar, elkajszít (tájnyelvi)
  • eltorzít, deformál, elváltoztat, megmásít (tájnyelvi), meghamisít, félremagyaráz, kiforgat, csűr-csavar
  • megront, elzülleszt, pervertál (régies)

divatjamúlt

melléknév
  • ódivatú, idejétmúlt, idejemúlt, régimódi, régies, ómódi, ósdi, ódon, elavult, korszerűtlen, túlhaladott, özönvíz előtti, ócska, avítt, avult, avatag, ásatag, levitézlett

évi

melléknév
  • esztendei, annalis (idegen)
  • évenkénti, éves

fellázít, föllázít

ige
  • felizgat, felbujt, feltüzel, uszít, felkavar, felheccel, lázadásra buzdít, zendülésre bír, fellázaszt (régies), felháborít (régies), felindít, ingerel (régies), felbizgat (régies), revoltál (régies)

mintakollekció

főnév
  • mintagyűjtemény, választék

comb

főnév
  • bonc (tájnyelvi), cubák (tájnyelvi), cubók (tájnyelvi)
  • sonka, címer

célkitűzés

főnév
  • cél, szándék, terv, irányvonal, vezérelv, elhatározás, előirányzat, törekvés, elgondolás, intenció (idegen), program, kívánság

abrak

főnév
  • takarmány, abraktakarmány, szemestakarmány, lótakarmány, lótáp
  • (szleng): ennivaló, táplálék, étel, élelmiszer, eledel, eleség, élelem, elemózsia, fogás, kaja, zaba (szleng)

cseperedik

ige
  • nő, növekszik, serdül, fejlődik, iperedik (tájnyelvi)

felró, fölró

ige
  • felír, feljegyez, ráró, belevés, rovással megjelöl, fölmetsz (régies)
  • nyilvántart
  • számlájára ír, terhére ró, szemére vet, szemére hány, hibáztat, vádol, terhel

fóka

főnév
  • tengerikutya (régies)
  • (szleng): felmosórongy

honfi

főnév
  • (régies): hazafi, patrióta, honbarát (régies)
  • honpolgár, hontárs, honfitárs

hadállás

főnév
  • hadrend
  • helyzet, pozíció

fakír

főnév
  • aszkéta, dervis, jógi
  • (jelzőként): érzéketlen, igénytelen
  • türelmes, tűrő

erre

határozószó
  • errefelé, ide
  • itt
  • ekkor, ezután

felelősség

főnév
  • kötelezettség, ódium (választékos), obligó (régies), tartozás, számadás, kötelem (régies), jótállás, kezesség, szavatosság

győzelem

főnév
  • diadal, diadalom (régies), győzedelem (régies), siker, az első hely, elsőség, viktória (idegen), felülkerekedés, nyerés, hódítás, eredmény, triumfus (régies)

fazon

főnév
  • szabásmód, alak, forma, idom, szabás, minta, szabásminta
  • (szleng): ember, férfi, figura, alak, fickó, fej (bizalmas), tag (bizalmas), pasas (bizalmas), pasi (bizalmas), pofa (szleng), krapek (szleng), muksó (szleng), pali (szleng), illető, hapsi (szleng), pacák (szleng), csávó (szleng), manus (szleng), ürge (szleng)

ellep

ige
  • belep, beborít, elborít, eltakar, befed, elfed, bevon
  • (növény): benő, felver, befut
  • (ember, állat): megszáll, eláraszt, elözönöl, megtölt, elönt

felhatalmazás, fölha

főnév
  • meghatalmazás, megbízás, jogosultság, illetékesség, jogkör, hatáskör, jogosítvány, engedély

háborgat

ige
  • zaklat, zavar, zargat, üldöz, akadályoz, bosszant, dühít, nyugtalanít, idegesít, molesztál, gyötör, macerál, szekíroz (bizalmas), szekál (bizalmas), piszkál, abajgat, bolygat, vegzál (választékos), izgat, ingerel, bánt, nem hagy nyugton, alkalmatlankodik, kellemetlenkedik, buzerál (szleng)