felbukkan, fölbukkan szinonimái
ige
- előtűnik, felmerül, előbukkan, feltör, feltetszik (tájnyelvi), felszínre jön, kiemelkedik, kibuggyan (tájnyelvi)
- előkerül, előjön
- nyilvánosságra kerül, napfényre kerül, napvilágra kerül, kibontakozik
- feltűnik, láthatóvá válik, előlép, ott terem, megjelenik
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
belegabalyodik
ige
- belegubancolódik, beleakad, belegombolykózik
- belebonyolódik, belezavarodik, belesül, belekavarodik, belekeveredik, belebojtorkodik (tájnyelvi)
- (bizalmas): beleszeret, belebolondul, beleesik (bizalmas), belezúg (bizalmas), belepistul (bizalmas), belehabarodik
fájdalomdíj
főnév
- vigaszdíj, kárpótlás, kártérítés, jóvátétel, elégtétel, kompenzálás, kompenzáció, flastrom (régies)
előrejelzés
főnév
- figyelmeztetés, intés, prognózis, jóslat, jóslás, jövőbe látás, jövendölés, előjel, ómen, megérzés
égés
főnév
- lángolás, lobogás, izzás, oxidáció (szaknyelvi)
- (tájnyelvi): tűzvész
- veszedelem
- (tájnyelvi): veszekedés, perpatvar
- (szleng): kudarc, balsiker, csőd, blamázs, fölsülés, szégyen, lebőgés (szleng)
fehérlik
ige
- fénylik, világlik, tündöklik, ragyog, fehérellik (tájnyelvi), fehérszik (tájnyelvi), fehérzik (tájnyelvi), világít
csigáz
ige
- (érdeklődést): fokoz, gerjeszt, ébreszt
- kínoz, gyötör, fáraszt, sanyargat, sanyar (tájnyelvi), göcsörít (tájnyelvi)
fésül
ige
- gereblyéz (tréfás), frizíroz (régies), garabicál (tájnyelvi)
- (szálas anyagot): gerebenez, gyarat (tájnyelvi), hihel (tájnyelvi), kártol
- átnéz, javít, csiszol
fut
ige
- szalad, száguld, vágtat, üget, vágtázik, kocog, limel (tájnyelvi), rohan, robog, lohol, lót (választékos), nyargal, galoppozik, inal, iramlik, iramodik, cikázik, viharzik, kotor (szleng), darizik (szleng), sprintel (szleng), skerál (szleng), spurizik (szleng), teker (szleng), tép (szleng), kóstat (tájnyelvi) Sz: viszi a ciháját; viszi az inát; viszi az ingét; úgy megy, mint a paripa; eloldja a kereket; szedi a lábát; húzza a csíkot; fut, mint csikó az anyja után; fut, mintha kergetnék; fut, mint a szélvész; fut, mintha kergetné a tatár; fut, mint a nyúl;
- menekül, visszavonul, szökik
- (valaki után): kerget, üldöz, űz, hajkurász, hajszol, hajhász
- (valami után): keres, vadászik (valamire)
- (valakivel): jár (valakivel)
- (esemény): folyik, folytatódik
- (idő): múlik, repül, elszáll
- (növény): terjed, terjeszkedik, kapaszkodik, kúszik
- (futja vmire): jut, telik
fa
főnév
- élőfa, csemete, facsemete, fácska, sudár (régies)
- karácsonyfa, májusfa
- faanyag, faáru, deszka, lignin (szaknyelvi), lignum (szaknyelvi)
- tűzifa, tüzelőfa
- fadarab, bot, pálca, karó, celőke (tájnyelvi)
- (szleng): egyes, elégtelen, karó (bizalmas), cuka (bizalmas), pejkó (tréfás), tök (szleng), dákó (szleng), dugó (szleng), fúró (szleng), horog (szleng), kampó (szleng), gerenda (szleng)
félreért
ige
- rosszul ért, elért, félrehall, eltájolja magát (szleng) Sz: amit tövén kellene fogni, hegyén fogja
- félremagyaráz, félreismer
haldoklik
ige
- haldokol (választékos), agonizál (idegen), haldosik (tájnyelvi), utolján van (tájnyelvi)
- halódik, halófélben van, pusztulóban van Sz: a végét járja, az utolját járja, végsőket vonaglik, utolsókat lélegzik, halálán van, halálküzdelmet vív (választékos), haláltusáját vívja, az utolsókat rúgja (durva), dögrováson van (durva), a halál révén áll; a nyelve hegyén van a lélek; ásóra, kapára nem soká fog várni; búcsúzik az árnyékvilágtól; csak órái vannak hátra; Istennél az obsitja; kiveri a halál vize; lába is a temető felé áll; oly aprót lélegzik, mint a moharmag; orrában hordozza a harangozópénzt; orrában van már a harangkötél; tépi a kontraktust; tusakodik a halállal
felfúj, fölfúj
ige
- feldagaszt, felpuffaszt, felpumpál, felduzzaszt, feldurraszt (tájnyelvi)
- eltúloz, felnagyít, túlságba visz, nagyokat mond, anzágol (bizalmas), túljátszik, kiszínez, tupíroz
- (felfújja magát): felfuvalkodik
- durcáskodik, duzzog, fúj, haragszik, húzza az orrát
elrejtőzik
ige
- elbújik, megbújik, meglapul, meghúzódik, meghúzza magát, dekkol (szleng), ellappan (tájnyelvi), ellappang (tájnyelvi), lappang
feltápászkodik, fölt
ige
- felkel, felkászálódik (bizalmas), felcsámpászkodik (régies), felkászmárog (tájnyelvi), felkecmerkedik (tájnyelvi), lábra kel (régies)
hamv
főnév
- hamu, pernye, hulladék, salak, üszök
- rom, omladék
- maradvány, por
- üdeség, tisztaság, hamvasság