égés szinonimái

főnév
  • lángolás, lobogás, izzás, oxidáció (szaknyelvi)
  • (tájnyelvi): tűzvész
  • veszedelem
  • (tájnyelvi): veszekedés, perpatvar
  • (szleng): kudarc, balsiker, csőd, blamázs, fölsülés, szégyen, lebőgés (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ruhaakasztó

főnév
  • vállfa, fogas, ruhafogas, akasztó

tincs

főnév
  • hajtincs, hajfürt, fürt, hajcsomó, huncutka, csiga, vukli (régies), lokni, tekervény (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a égés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

divatáru

főnév
  • divatcikk

cigányút

főnév
  • hamis torok (régies), egérút (tájnyelvi), koldusút (tájnyelvi)

burleszk

főnév
  • bohózat, komédia, vígjáték, paródia

beparancsol

ige
  • behívat, berendel, beidéz, becitál

dugipénz

főnév
  • dugpénz, dugesz (bizalmas), dugasz (bizalmas)

elfér

ige
  • belefér (valamibe), eltér (tájnyelvi)
  • elkél, szükséges
  • megfér, összefér

lesipuskás

főnév
  • vadorzó, orvvadász
  • orvlövész

átjön

ige
  • keresztüljön, átkel, áthalad, keresztüljut
  • áttelepül, átkerül
  • átszerződik

árusítóhely

főnév
  • stand, placc (bizalmas)
  • bolt, üzlet

bádog

főnév
  • horganylemez, pléh, lemez
  • (tájnyelvi): kanna, vizeskanna
  • mérőedény

elijeszt

ige
  • megijeszt, elrémít, elrettent, elbátortalanít, eltántorít, elriaszt, elzavar, megfélemlít
  • visszariaszt, visszatart

elszámol

ige
  • beszámol, számot ad (valamiről)
  • elszámlál (valameddig)

főváros

főnév
  • székváros
  • metropolisz, világváros

felbuzdulás, fölbuzd

főnév
  • nekibuzdulás, nekihevülés, hév, lendület, lelkesedés, elragadtatás, buzgóság, eksztázis

égető

melléknév
  • perzselő, forró, parázsló, izzó, égő, lángoló, tűző, tüzes, tikkasztó, hevítő, rekkenő, fullasztó, fojtó, sütős (tájnyelvi)
  • égő, sajgó, kínzó, mardosó, maró, csípő, csípős, kausztikus (idegen)
  • sürgős, sürgető, szorongató, határidős, fontos, akut, halasztást nem tűrő, életbe vágó, alapvető, kényszerítő, szükséges, nyomasztó, flagráns (idegen)

díszemelvény

főnév
  • dísztribün, pódium

elbúcsúzik

ige
  • elköszön (valakitől), búcsút vesz (valakitől), búcsút mond (valakinek), búcsút int (valakinek), búcsút rebeg (valakinek), búcsúzik (valakitől), istenhozzádot mond (valakinek), elválik, elválakozik (tájnyelvi)

fejhang

főnév
  • falzett hang, falzett, fisztulahang, kappanhang (pejoratív), eunuchhang (pejoratív)

egyeztet

ige
  • összevet, összehasonlít, egybevet, ellenőriz
  • összehangol, közvetít, közbenjár (valakiért), békéltet, megbékít, egyenget, szinkronba hoz, hozzáigazít, elsimít, koordinál

ciszterna

főnév
  • víztároló, vízgyűjtő, gyűjtőmedence, vízmedence, víztározó, esővízgyűjtő, tartály, víztartály
  • gyűjtőér (szaknyelvi)

elemózsia

főnév
  • útravaló, úti élelem, ennivaló, élelem, táplálék, étel, eleség, eledel, harapnivaló, kaja (bizalmas), koszt (bizalmas)

félbeszakít

ige
  • félbeszakaszt, megszakít, megtör, megállít, közbeszól, beleszól, belevág (bizalmas), megakaszt, közbevet, interrumpál (idegen)
  • szüneteltet, abbahagy, felfüggeszt, szünetet tart, pihenőt tart