felfúj, fölfúj szinonimái

ige
  • feldagaszt, felpuffaszt, felpumpál, felduzzaszt, feldurraszt (tájnyelvi)
  • eltúloz, felnagyít, túlságba visz, nagyokat mond, anzágol (bizalmas), túljátszik, kiszínez, tupíroz
  • (felfújja magát): felfuvalkodik
  • durcáskodik, duzzog, fúj, haragszik, húzza az orrát

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

árkol

ige
  • csatornáz, barázdál, kanelíroz (régies), kanalizál (régies)
  • sáncol

kivételes

melléknév
  • rendkívüli, különleges, egyedülálló, páratlan, kiemelkedő, kimagasló, példátlan, hallatlan, szokatlan, ritka, eredeti, óriási, fantasztikus, párját ritkító, döbbenetes, excepcionális (idegen), zseniális
  • kedvezményes, kiváltságos, protekciós, preferenciális (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felfúj, fölfúj szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fazekas

főnév
  • agyagműves, cserepes, edényesmester (tájnyelvi), tálasmester (tájnyelvi), csupros (tájnyelvi), fazokas (tájnyelvi), gerencsér (tájnyelvi), gölöncsér (tájnyelvi), boda (régies), sárvarga (tájnyelvi)

ige
  • elvisz, elsöpör, elhord, elfúj, elmos
  • félretaszít, feldönt
  • (vmilyen élmény): magával ragad, elragad, hatalmába ejt
  • (tájnyelvi): (hajat) elválaszt
  • (tájnyelvi): (tésztát) kinyújt

előérzet

főnév
  • sejtés, sejtelem, megsejtés, megérzés, előjel, intő jel, gyanítás, intuíció, prognózis, ándung (tájnyelvi), balérzet (régies), balsejtelem, dunszt (szleng), spúr (szleng), spuri (szleng)

egyeztet

ige
  • összevet, összehasonlít, egybevet, ellenőriz
  • összehangol, közvetít, közbenjár (valakiért), békéltet, megbékít, egyenget, szinkronba hoz, hozzáigazít, elsimít, koordinál

felbukkan, fölbukkan

ige
  • előtűnik, felmerül, előbukkan, feltör, feltetszik (tájnyelvi), felszínre jön, kiemelkedik, kibuggyan (tájnyelvi)
  • előkerül, előjön
  • nyilvánosságra kerül, napfényre kerül, napvilágra kerül, kibontakozik
  • feltűnik, láthatóvá válik, előlép, ott terem, megjelenik

festetlen

melléknév
  • színezetlen, kendőzetlen

nagybeteg

melléknév
  • súlyos beteg, nyavalyás (régies), félholt, dögrováson van (durva)

csodaszer

főnév
  • csodaír, gyógyír, elixír, orvosság, panácea (régies), arcanum (régies), bájital, terjék (régies)

cserdít

ige
  • pattant, kondít (tájnyelvi), kongat (tájnyelvi), suhint, csesszintget (tájnyelvi)
  • (közibük): odavág, közbelép, beavatkozik, rendet teremt

alelnök

főnév
  • elnökhelyettes, másodfőnök (régies), másodelnök (bizalmas)

dédanya

főnév
  • dédmama, dédi, dédike, dédöreganya (tájnyelvi), éde (tájnyelvi), másikanyó (tájnyelvi), igenöregszüle (tájnyelvi), igenszüle (tájnyelvi), jóbanya (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): nagyanya

fizikum

főnév
  • felépítés, testalkat, szervezet, testi erő, termet, testforma, testi felépítés, forma, idomok
  • (régies): fizikaszertár
  • (szleng): fizika
  • fizikaóra

gaborgyás

melléknév
  • esős, szeles, viharos
  • bolondos, féleszű, hóbortos
  • becsípett, ittas, részeg, pityókos (tájnyelvi)

igyekvő

melléknév
  • törekvő, iparkodó, szorgalmas, szorgos, dolgos, serény, lelkes, ambiciózus, agilis, fáradhatatlan, buzgó, ügybuzgó, becsvágyó

harmadik

számnév
  • tertius (idegen), tertia (idegen)
  • köb

felgyógyul, fölgyógy

ige
  • meggyógyul, megerősödik, felépül, kilábal, lábra áll, erőre kap, feljavul, helyrejön, összeszedi magát, visszanyeri erejét, visszanyeri egészségét, rendbe jön, fellábadozik (tájnyelvi), feltámbálódik (tájnyelvi)

fárasztó

melléknév
  • fáradságos, kimerítő, idegfeszítő, hajszás, idegőrlő, megerőltető, gyötrelmes, verejtékes, kemény, vesződséges, nehéz, izzasztó, keserves, zsibbasztó, strapás (bizalmas), körömszakasztó (régies), döglesztő (durva)
  • (pejoratív): unalmas, egyhangú, nyűgös, bosszantó, idegesítő

feltétel, föltétel

főnév
  • kívánalom, kikötés, megszorítás, megkötés, kondíció, alapfeltétel, előfeltétel, posztulátum (szaknyelvi)
  • adottság

hangszalag

főnév
  • hangszál (szaknyelvi)
  • magnetofonszalag, magnószalag, kazetta, magnókazetta

felkutat, fölkutat

ige
  • átkutat, átvizsgál, kémlelődik, kifürkész, kikémlel, felkajtat (tájnyelvi)
  • megkeres, előkeres, kinyomoz, felderít, kiderít, kipuhatol, kimotoz (régies), felkurkál (régies), felszuszakol (régies), felkutúszik (tájnyelvi), felmatat (tájnyelvi)
  • kiás, előás, előkapar, napfényre hoz
  • megtalál, rátalál, rálel, felfedez

eltántoríthatatlan

melléknév
  • tántoríthatatlan, állhatatos, szilárd, rendületlen, rendíthetetlen, megingathatatlan, rezolút (régies), hajlíthatatlan, hajthatatlan, eltökélt, elszánt, konok

fennhatóság

főnév
  • felsőbbség, fensőbbség, felségjog, szupremácia (szaknyelvi), főhatalom (régies), főuraság (régies)
  • uralom, hatalom, irányítás, autoritás (idegen), rendelkezés

harcias

melléknév
  • harcos, katonás, hadi, háborús, harckedvelő, vérszomjas, marciális (régies), bellicosus (régies)
  • veszekedős, kötekedő, támadó, hadakozó, agresszív, civakodó, verekedős, házsártos, kardos, ellentmondást nem tűrő, pattogó (bizalmas)